Frankel Leó úti zsinagóga

Frankel Leó úti zsinagóga
Korábbi nevek: Újlaki zsinagóga
Település	Budapest
Ország	Magyarország
Vallás	zsidó
Irányzat	neológ
Névadó	elhelyezkedése alapján kapta nevét
Építési adatok
Építés kezdete	1887
Építés befejezése	1888
Rekonstrukciók évei	2000
Tervező	Fellner Sándor
Alapadatok
Hosszúság	21,5 m
Magasság	8 m
Szélesség	19 m
Elhelyezkedése
Frankel Leó úti zsinagóga Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 18″, k. h. 19° 02′ 14″47.5216, 19.0372
A Frankel Leó úti zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankel Leó úti zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Holokauszt 70. évfordulójára, 2014-ben felavatott emléktábla az udvaron

A Frankel Leó úti neológ zsinagóga, vagy másik nevén Újlaki zsinagóga Budapest II. kerületében, Felhévíz Duna-parti részén, a Frankel Leó út 49. alatt fekszik, melyet egy lakóház ölel körül. 1888-ban, 400 ember befogadására készült.

Történet

A zsinagóga alapkövét 1887-ben tették le. Fellner Sándor tervezte neogótikus stílusban. Eredetileg szabad térbe építették, egy 100 éves zsinagóga helyére. 1888. augusztus 8-án szentelték fel. Bejárata a Zsigmond utcából (ma Frankel Leó út) nyílt. A zsinagógát földszintes házak, kóser mészárszék és hitközségi lakások vették körül, majd az 1920-as években köré építettek egy lakóházat, azóta az utca felől árkádos, hármas kapuzaton át lehet megközelíteni, amit vasrács zár el. 1928-ban magát a zsinagógát is átépítették, vasbetonfödémmel bővítették ki és egybeépítették a lakóházzal.

A második világháború végén istállónak használták. A szocializmus alatt ismét imaházként funkcionált. 2000-ben teljesen felújították. Ekkor emeltek emléktáblát a cserkészcsapatnak is.

Az épület

A bejárati rész a homlokzatból előreugrik, a kapu fából készült, vasdíszítménnyel. A kapuhoz szélesebb, terasszá öblösödő lépcsők vezetnek, a karzati oldallépcsők kapui (női kapuk) előtt is teraszos kiképzés van. Felettük nagy méretű, kétosztásos, csúcsíves ablakok láthatók.

A neogótikus homlokzat háromtengelyes, klinkertéglával borított, a tagozatok vakoltak. A főhomlokzat középső részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre. Fölötte lépcsőzetes oromzat magasodik. A két támpillér között a főpárkány csúcsíves ívmezőt alkot, csúcsán a mózesi kőtáblákkal. A párkány vonalát a két oldalbejárat fölött félköríves, romantikus mintázat emeli ki.

Bent loggiás-jellegű, oszlopos függőfolyosók vannak. Az előcsarnokon keresztül az imaterembe lépve középen fából készült bima, két oldalán hétágú gyertyatartó található, szemben a frigyszekrény fülkéje, benne a gótizáló, csúcsíves keretezésû, lépcsőzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyláda. Jobbra és balra, szintén gótikus jellegű, festett ablakok teszik teljessé a látványt. A hármas keresztboltozattal épült belső térbe mélyen benyúló három női karzatot csúcsíves ablakok világítják meg. A boltozat ívei díszes konzolokban végződnek.

Az oldalfalakon márványtáblák idézik a holokauszt mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét.

A zsinagóga mellé épült lakóház

Az 1928. augusztus 1-jén átadott lakóházat – Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére – a hitközség tagjai és intézményei számára építtették. Jakab Dezső és veje Sós Aladár tervezte. Az Árpád fejedelem útja felől nézve a zártsoros beépítésű ház U-alakot formáz. Az U két szára a Dunára néz, így belátást biztosít a zsinagóga apszisára, amihez a Frankel Leó út felől az épület közepén elhelyezkedő háromárkádos kapun át lehet bejutni. Felettük kiugró párkányzat látható, e felett zsidó vallási jelképek: Dávid csillagok és menóra relief, legfelül Mózes kőtáblái. Az épület belső kialakítása is igényesen történt, a Tér és Forma című folyóirat korabeli száma ezt mondja: „A lakások jól kialakítottak, a mellékhelyiségek dúsan csempézettek. A házban központi fűtés van, amely egyúttal a templom fűtését is ellátja.”

Lakói

A „Vörösmarty” cserkészcsapat emléktáblája

Az első lakó, Iczkovits Mór előimádkozó volt, aki a bérház első emeletére költözött be az átadás napján. Sok gazdag zsidó polgár lakott itt: a Popper család, a közeli fatelep, Krámer Jakab, a szegedi kendergyár tulajdonosa, és itt volt lakása Dumaczer Rezsőnek, a Nivea gyár hamburgi igazgatójának is. A hitközségen belül működő 311. sz. „Vörösmarty” cserkészcsapat tagjai közé tartozott pl. Erdély Miklós, Szabolcsi Miklós, Eörsi Gyula és István.

Az 1930-as évek végén sokuk elhagyta az országot, így a hitközségre egyre nehezebb körülmények vártak. A második világháború végén még itt lakókat elhurcolták. Emléküket a 70. évfordulóra az udvari falon elhelyezett fekete márványtábla őrzi. A lakóház és a zsinagóga szinte sértetlenül vészelte át az ostromot.

Vallási élet

A Budai Zsidó Hitközség égisze alatt az askenázi imarendet követi. Rabbija dr. Verő Tamás, 400 fő befogadására alkalmas. A hitközséghez tartozik az első emeleti közösségi terem, a Micve-klub.

Érdekesség

Szabó István A napfény íze című 1999-ben bemutatott filmjének sok jelenetét itt forgatták.

Galéria

• 
  A lakóház hármas kapuzatán át lehet bejutni
• 
  A zsinagóga bejárata a kapuk mögött
• 
  A zsinagóga apszisa a Duna felől
• 
  Látvány a magasból

Források

• Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 
• A Frankel Zsinagóga története, a zsinagóga honlapján
• Ódry Emese: Frankel Leó utca 49. kutatás, budapest100.org
• Zsinagóga az udvarban, válasz.hu, Pest-budai látkép
• Egy belső udvarba pottyant zsinagóga, Képek a zsinagógáról, errearra.org
• Zsinagóga és lakóház, műemlékem.hu
• Videó: a bérházba rejtett budai zsinagóga története, Verő Tamás rabbi mesél a zsinagógáról és a közösségről, hvg.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi zsinagógák listája