Evangélikus templom (Óbuda)

Evangélikus templom
Vallás	evangélikus kereszténység
Egyházmegye	Északi evangélikus egyházkerület
Építési adatok
Építése	1935
Rekonstrukciók évei	1947, 1996
Stílus	népies stílus
Tervezője	Friedrich Loránd
Elérhetőség
Település	Budapest III. kerülete
Hely	1034 Budapest, Dévai Bíró Mátyás tér 1.
Elhelyezkedése
Evangélikus templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 13″, k. h. 19° 02′ 22″47.536959, 19.039414
Az Evangélikus templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Óbudai Evangélikus Egyházközség temploma egy műemléki védettség alatt álló budapesti templom.

Története

A Budapest III. kerületi Dévai Bíró Mátyás tér 1. szám alatt álló épület, Friedrich Lóránt (tervei alapján épült meg a Prónay palota 1890-ben és a Látó-hegyi Árpád kilátó 1929-ben) műegyetemi tanár tervei alapján épült 1935-ben. Az akkor már 25 éve önálló gyülekezet nagy vágya teljesült ezzel. Hatvan nap alatt tető alá hozták és a további munkák ezután folytatódtak.

A bejárati boltív az ókeresztyén bazilikára emlékeztet, fölötte terméskőből kereszt. A homlokzaton a kereszt alakú csillag jelentése: Isten vezet. A szentély fölötti kakas az éberségre utal.

A torony egybeépült a templommal, egy harang található benne.

A templom ékessége a fehér márványtömbökből épített oltár fölé emelkedő hat mázsás tölgyfa kereszt. Az oltár előtti teret elválasztó boltívek tagolják, ami szintén az ókeresztyén bazilikára emlékeztet. Csodálatosak a fényviszonyok az oltár térben, a fény megérkezik a kereszt tövébe és kúszik fölfelé a kereszten az istentisztelet alatt.

A mennyezet fakazettáit a keresztyén egyházakra jellemző egyszerű vonalvezetésű motívumok díszítették.

Az orgonát 1939-ben építették, gyönyörű hangját nem sokáig élvezték a hívek, mert a templomot 1944. szilveszterén gyújtóbomba találat érte, az orgonából semmi sem maradt.

A sajnálatos módon megsemmisült orgona hangszertörténeti szerepe kiemelkedő volt. Az evangélikus templom orgonája képviselte hazánkban először, az Európában bontakozó új stílust, melyet neobarokknak hívunk. A 25 regiszteres, hárommanuálos csúszkaládás hangszert a Rieger Orgonaüzem készítette (op. 2921) Árokháty Béla és Zalánfy Aladár tervei szerint.

A templomot két év alatt tudták használhatóvá tenni, addig az istentiszteleti alkalmakat a templom alatti helységekben tartották. A kazettás mennyezetet 1947-ben építették újjá. A kazetták a keresztyén egyházra – a nyitott sír, töviskorona, földgömb kereszttel, hajó horgony, galamb és kehely – utalnak.

Az orgona egy tatabányai templomból került ide, mint ahogy a padok is. A keresztelő kutat az önálló gyülekezet első felügyelőjének kislánya emlékére készíttette a család. A szószék kőtalapzaton áll, mellvédjén görög keresztek láthatók, hangvetőjén szentírási ige olvasható.

Teljes szépségében 1996-ban újult meg a templombelső. Az ablakok, amelyek az eredeti stílust követik, 2005-ben készültek. Felső részén a formák szétesnek, 1944-re utalva alatta keresztyén szimbólumok és egy-egy szentírási ige olvasható.

Az oltártér szomszédságában lett kialakítva a Baba-mama-apa fészek, ahol a szülők gyermekeikkel nyomon követhetik az istentiszteletet a kihangosításon keresztül, valamint a hatalmas térelválasztó ablaknak köszönhetően látható az oltártérben szolgáló lelkészek ténykedése.

2017-ben, a Reformáció 500. évfordulója alkalmából a karzat alatt egy tizenkét táblából álló állandó kiállítás került kialakításra. A tizenkét tábla nyomon követi a gyülekezet történetét a kezdetektől napjainkig.

Szintén a jeles ünnep alkalmából a sekrestyében emléket állítottak a gyülekezetben szolgáló megválasztott lelkészeknek és egy idővonalon követhető nyomon a gyülekezetben szolgálók lelkészek, felügyelők, gondnokok és kántorok pontos kronológiája.

Képtár

• 
  A templom oldalnézetből
• 
  Paplak
• 
  Főkapu
• 
  Dévai Bíró Mátyás emléktábla

Források

• https://visitobuda.hu/obudai-evangelikus-templom/
• https://obudev.hu/gyulekezetunk/