Réthey Lajos

Réthey Lajos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született	1860. szeptember 12. Pest
Elhunyt	1940. május 17. (79 évesen) Budapest
Foglalkozása	színész
Iskolái	Színészeti Tanoda (–1884)
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthey Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Réthey Lajos, Réthei Prikkel Lajos András (Pest, 1860. szeptember 12. – Budapest, 1940. május 17.) színész.

Életpályája

Réthei Prikkel János tisztviselő és Vaigl Janka (Waigel Johanna) fiaként született. Iskoláit a fővárosban végezte. Félévig jogászkodott, egy évig bölcselet-hallgató volt. 1884-ben végezte el a Színiakadémiát jeles eredménnyel és már növendék korában – a Várszínházban – méltó feltűnést keltett maga iránt. Első szerződése Feleky Miklóshoz kötötte, aki a budai Várszínházban működött. 17 évig oszlopos tagja volt Krecsányi Ignác legjelesebb ensemble-lal dicsekvő színigazgatónak. 1906-tól a Magyar Színháznál működött, ahol komoly ambícióval játszott, mint aki nem kenyérkeresetből, hanem hivatottságból szegődik a színpad szolgálatába. A legzajtalanabb magyar színész, aki valami megható aszketizmussal élte a régi színészvilág lelkiismeretét és egész szívét adta szerepébe.

Játéka mindig gondos, szerepét mindig átérezte, alakítása meg olyan, hogy azokkal még társai körében is feltűnést keltett. Réthey a maszknak nagymestere volt. Aprólékos gonddal, nagy tanulmánnyal, pompás stílusérzékkel, a naturalista művészet minden technikai fogásával elkészített maszkjai, parókái híresek voltak. 1921-ben a Renaissance Színház tagja volt. Az Országos Színészegyesületnek évekig egyik legbuzgóbb tanácsosa volt. 1929. augusztus 1-én nyugalomba vonult. Halálát szervi szívbaj okozta.

Magánélete

Felesége Dinkovics Ilona volt, akivel 1898. május 2-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.

Főbb színházi szerepei

Emléktáblája egykori lakóházán a Budapest III. kerületi Bécsi út 88. szám alatt

• Titkár (Molnár Ferenc: A farkas)
• Csihás (Bíró Lajos: Sárga liliom)
• A cukor (Maeterlinck: A kék madár)
• Ferenc császár (Sasfiók)
• Avinov (Trojka)
• Varga Péter (Egy magyar nábob)
• Dr. Grive (Oroszország)
• Zomotor Dömötör (Szabin nők elrablása)

Filmszerepei

• Nővérek (1912)
• Az ezüst kecske (1916) – professzor
• Halálcsengő (1917) – lengyel zsidó
• A kuruzsló (1917)
• A szentjóbi erdő titka (1917) – lakáj
• A vörös Sámson (1917)
• Fekete gyémántok I–II. (1917)
• A senki fia (1917) – nagykövet
• Radmirov Katalin (1917) – Pavlov, parasztapostol
• Az impresszárió (1917) – impresszárió
• Halálítélet (1917) – Arnold, a bank könyvelője
• "99" (1918)
• Júdás (1918) – Thomas
• A skorpió I–II. (1918)
• A napraforgós hölgy (1918)
• Liliom (1919) – befejezetlen
• Az ördög (1918) – András, János inasa
• Az igazság útja (1919) – lelkész
• A lélekidomár I–II. (1920) – Lys Blanc gróf
• Névtelen vár I–II. (1920)
• Egy kalandor naplója (1920) – Maubert báró
• Drakula halála (1921) – egy álorvos
• Olavi (1922)
• Meseország / A szív rejtelmei (1922) – Halál
• Egri csillagok (1923) – Bálint pap
• Egy dollár (1933) – Bagger, uzsorás
• A vén gazember (1924) – filmterv
• Az elhagyottak (1925)
• Az ördög mátkája (1926) – plébános
• A csárdáskirálynő (1927)
• Mária nővér (1928)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Hangosfilm