Móra István
| Móra István | |
 | |
| Emléktáblája Budapest III. kerületében (Szépvölgyi út 3/a) | |
| Élete | |
| Született | 1864. október 24. Kiskunfélegyháza, Magyarország |
| Elhunyt | 1957. május 29. (92 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
| Gyermekei | Móra László |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móra István témájú médiaállományokat. | |
Móra István (Kiskunfélegyháza, 1864. október 24. – Budapest, 1957. május 29.) magyar író, költő, néptanító. Móra Ferenc testvérbátyja, Móra László költő édesapja.
Élete
[szerkesztés]Szülőhelyén végezte a gimnázium első négy osztályát, aztán Kecskemétre került a piaristákhoz. Amikor a VI. osztályt elvégezte, szülővárosának tanítóképzőjébe lépett és tanító lett, előbb Jászkarajenőn, majd Mindszenten (Csongrád megye), később Horgoson, Szeged mellett. Az a vágya, hogy Szegedre válasszák meg tanítónak, nem teljesedett, noha a tanítógyűléseken, melyeknek mindig előadója volt, élénken szerepelt és első versei is Szegeden keltettek figyelmet. Ekkor a Szegeden tartózkodó Pósa Lajos fedezte fel talentumát, buzdította és közbenjárt versei kiadásánál. A szűkösen élő tanyai tanítót, amikor meg is nősült, Zentára hívták meg tanítónak a város egyik tanyai iskolájába. Midőn pedig Földszint című verskötetét kiadta, oly szép sikert aratott, hogy Budapest főváros tanácsa 1885-ben egyhangúlag megválasztotta budapesti tanítónak, 1899-ben pedig polgáriskolai tanárnak.
Felesége, a félegyházi tanítóképző hivatalsegédének leánya Ujfalussy Éva Katalin[1] lett.[2] 1888-tól hét gyermekük született, harmadikként László.
Írásai
[szerkesztés]Költeményeket írt a Képes Családi Lapokba (1883), a Vasárnapi Ujságba (1894-től) sat.; tárcacikkeket a Független Ujságba (1896. 52. sz.), az Aradi Közlönybe (1902. 59. sz. sat.), legtöbbet a Magyarországba; írt még a Szegedi Naplóba, az Én Ujságomba, a Népnevelők Lapjába, a Zombori Hirlapba sat.
Kevesen tudják, hogy a rendkívül népszerű "Lakodalom van a mi utcánkba'" kezdetű nóta eredeti szövegét ő írta (Hoppe Rezső zenéjére).
Munkái
[szerkesztés]- Földszint. (Budapest, 1894) (Versek. Ism. 1894: Vasárnapi Újság 47., Hét 52., Élet 10. sz. 1895: M. Geniusz 11., Főv. Lapok 16., Hazánk 58. sz.)
- Atyámfiai. (Elbeszélések). (Budapest, 1898.) (Ism. Vasárnapi Újság 23. sz.).
- A levél. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 6.).
- A gyűrű. Színmű 2 felv. (Budapest, 1901.) (Fiatal leányok színműtára 9.).
- Kossuth Lajos születésnapja az iskolában (Budapest, 1902)
- Katókáék könyve. Mesék, versek; Singer és Wolfner, Bp., 1904 (Filléres könyvtár)
- Jeles napok (etnográfiai tanulmány, Budapest, 1913)
- Hazaemlékezések; szerk. Péter László; Somogyi Könyvtár, Szeged, 1979
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Noha több forrásban is az Újfalusi névváltozat szerepel, a család az Ujfalussy formát használta. Lásd: A két Móra a Délvidéken. In Tripolsky Géza: Város, folyó, emberek: Az emberek. Zenta: Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre. 1988. arch Hozzáférés: 2020. június 22.
Fiának, az 1931. június 18-án 44 éves korában elhunyt ifj. Móra István országos statisztikai ellenőrnek a halálhírében a gyászoló családok között ugyancsak az Ujfalussy név szerepel. Lásd: Viraág Béla: Gyász. Budai Napló, XXVIII. évf. 1046. sz. (1931. július 5.) 3. o. arch Hozzáférés: 2020. június 22. „...Özvegy ifjú Móra Istvánná szül. Obmann Franciska és gyermekei, Ilona, Mihály, Márton és Katica mérhetetlen fájdalommal, siratják. Gyászolják az Ujfalussy, Katona, Obmann és Zombori családok.” - ↑ Egy tragédia margójára. mno.hu, 2006. június 17. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Urbán Miklósné: Móra István élete és munkássága. Bibliográfia. Kiskunfélegyháza, 2000.
