Bótrágy

Bótrágy (Батрадь)
Az egykori Lónyai-kúria, ma iskola
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Bátyú község
Rang	falu
Alapítás éve	1320
Polgármester	Markó János
Irányítószám	90213
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Magyar lakosság	807
Népsűrűség	732,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	2,52 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 22″, k. h. 22° 24′ 45″48.322777777778, 22.4125
Bótrágy Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bótrágy témájú médiaállományokat.

Bótrágy (ukránul: Батрадь (Batragy)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Földrajz

A község északi része a főleg ukránok lakta Újbótrágy. A szomszédos települései néhány kilométerre találhatóak: északi irányban Bátyú (5 km), délkeleten – Som keleten –Rafajnaújfalu míg nyugaton társközsége Harangláb (2 km) fekszik. A települést átszeli a Szernye-kanális, a község határában folyik a Csaronda patak. A faluban található két mesterségesen kialakított tó, és szintén itt található az egykoron rendkívül gazdag állatvilággal rendelkező Mosnó-tó.

A község az Ukrán-Kárpátok délnyugati oldalán fekszik a Közép-dunai-alföld részét képező Kárpátaljai-alföldön. A település a Csap–Beregszász–Nagybánya törészónában fekszik, melyet sokan a Pannon-medence és a Kárpátaljai-alföld közötti határnak tekintenek. Geomorfológiailag a terület negyedidőszaki feltöltött alluviális síkság, pontosabban, a holocénben kezdett kialakulni mai formája. Az észak–északkeletről érkező Tisza és mellékfolyói hordalékaikkal folyamatosan töltötték fel változó vastagságban. A feltöltődés mértéke az aljzat kiemeltségétől függ. Aljzatába főleg szarmata agyag, iszap, homokkő és tufa található, amit pliocén és negyedidőszaki folyóvízi üledékek borítanak.

A Szernye-tó, a Vérke és a Borzsa folyók környékén a vizek lecsapolása előtt számtalan kisebb-nagyobb patakok, és mocsarak árasztották a sík határokat. Bótrágynál a Karakó, Espánláz, Lógató, Bálpataka és Magas gorondközi, valamint a Jászló és Mátra mocsarak. 

Éghajlat

A térség a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Ezáltal itt a négy évszak elkülönülése érzékelhető. Mivel a közelben nincs nagy kiterjedésű vízfelszín, ezért ez nem befolyásolja éghajlatát. Ellenben befolyásolják az éghajlatot a ciklonok, valamint a légtömegek gyakori váltakozásai. Meleg nyár és nem túl hideg tél jellemzi. Időjárása tehát nem stabil, hanem rendkívül változatos. Az enyhe, ködös, csapadékos telű és mérsékelt nyarú, szabályos csapadékeloszlású atlanti klíma elemei éppúgy megtalálhatók éghajlatunkban, mint ahogyan a meleg aszályos nyarú és határozott kora nyári csapadékcsúcsértéket mutató, fagyos telű kelet-európai (kontinentális), vagy az őszi és téli esőzésekben gazdag, forró, száraz nyarú és enyhe, hótlan telű földközi-tengeri éghajlat éghajlati elemei. A léghőmérséklet évi menetének legáltalánosabb jellemvonásait már a havi átlagok alapján is megadhatjuk.

Éghajlatának mutatói:

·        Az évi napsugárzás összmennyisége 4500–4600 MJ⁄m².

·        A levegő középhőmérséklete januárban -2°– -3°

·        A levegő középhőmérséklete júliusban +20° – +21°

·        Az évi csapadékmennyiség 650 mm.

A levegő átlagos páratartalma 65–85%, télen 90%-nál több, nyáron 60% fölött ritkán van. A tél általában 75–85 napig tart. Ezt az évszakot mindig fagy és kevés hó kíséri. A fagymentes napok száma 190. Általában október 20-tól április 20-ig jelentkeznek fagyok. A tavasz legkorábban Ukrajna délnyugati részén köszönt be. A település területi elhelyezkedése miatt ebbe a sávba tartozik. A nyár igen meleg és általában 100 napig tart. A csapadék mennyiségének 35–40%-a ebben a évszakban hull le. Az ősz beköszöntével hirtelen csökken a levegő hőmérséklete. Egyre nő a csapadékos és a ködös napok száma.

Élővilága

Bótrágy területének talajviszonyai nem túl változatosak, mivel maga a területe sem nagy kiterjedésű. A legelterjedtebb a barna erdőtalaj, mely a terület jelentős részét, kb. 75%-át alkotja, néhol a podzolos-gyeptalaj, homok és homokos agyagtalaj elglejesedett fajtái is előfordulnak.

Növény- és állatvilága kifejezetten szegényes. Növényzetét tekintve a legjelentősebb a tölgy (Quercus)-, nyár (Populus)-, kőris (Catocala diversa)-, szil (Ulmus)-, gyertyán (Carpinus betulus)-, és akácfa (Robinia pseudoacacia), de helyenként előfordul szelídgesztenye (Castanea sativa) is. Az erdei aljnövényzetet tekintve jellemző a szeder (Rubus) és a földieper (Fragaria), a cserjések közül legelterjedtebb a csipkebogyó (Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa). A magas talajvízszintű területeken nád (Phragmites australis), sás (Carex), páfrányok (Pteridopsida, Polypodiopsida vagy Filicopsida) találhatók, a réteken pedig különböző fűfélék.

Állatvilága vegyes képet mutat, mivel megtalálhatók mind az erdős területekre, mind a síkvidéki területekre jellemző fajok. Az állatfajok közül: főleg róka, vaddisznó, nyúl. Különböző csúszómászók (vízisikló, parlagi vipera, fürge gyík), rágcsálók (patkány, mezei egér, cickány, nyest), illetve madárfajok (fácán, vadkacsa, szürke gém, fehér gólya, feketerigó, sárgarigó, rozsdafarkú, vetési varjú, a ragadozó madarak közül egerészölyv és vércse.) és néhány halfajta terjedt el (ponty, kárász, csuka, harcsa stb.).

Történelem

A helység már a XII. században létezett, s akkor a Betke család bírta, akitől Bánk bán veje, Simon kapta. Tőle elkobzás folytán az itteni birtok a koronára szállt, ám 1270-ben Rusdi Mihály kapta meg. Majd a terület második feleségének Berenczei Náné fiának tulajdonába került. Aztán a Lónyai család birtoka volt, így Bótrágyot ezen időszakban, mint a Nagy-Lónya uradalomhoz tartozó birtokot tartották számon. 1413-ban zálogcímen beiktatták négy itteni jobbágy-telek birtokába, amelyet Kereknyei Imre plébános és testvére Márton birtokoltak (Botlik József – Dupka György 1993: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest.)

Az 1567-ben átvonuló tatárok a helységet megkímélték, a körülötte talált tanyákat azonban felégették. Ekkor 7 kapu találtatott itt, majd 1600-ban 6 után vetettek ki adót (Botlik József – Dupka György 1993: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest). A XVI. század első felében a község lakói előbb az evangélikus, majd a református hitre tértek. 1595-ben már virágzó gyülekezetként említik, amelynek Bátyú és Harangláb voltak a fiókintézményei. 1600-ban Petrohai András volt a papja.

Templom és iskola

Anyakönyve 1775-től kezdődik, ekkor Bótrágyon 154 ház volt, 1054 fő volt a lakossága és 4844 holdnyi terület tartozott hozzá (1 hold= ).Ezek közül a legnagyobbak a Tóerdő, Jakbandó, Hollós és Petre nevezetű területek, melyek Haranglábbal együtt egy adó-községet képeztek. Főbb birtokosai: Lónyai Gábor, Albert és Sarolta, Ehremreich Izidor, Bagu József, Bajusz Antal és József, Demjén Gábor, Farkas Ferenc, Gál Péter, Gönczy Antal utódai, Izsák Gábor, Péter János stb. (Lehoczky, 1881). A XIX. század végén lett lerakva a falun keresztülhaladó vasútvonal. Az 1890-es évben a faluban 200 család élt, ezek többsége másik 3–4 családdal lakott egy udvaron (Kovács Sándor 1999: Kárpátaljai útravaló. Püspöki Kiadó, Budapest) .Ekkor a falu egy részét még erdő borította, később ezek nagy részét kivágták és a földet átadták a parasztoknak. Ők 3 évig gondozhatták a nekik bérbe adott földet, majd ezután magas áron adták el másoknak. A falu lakosainak a többsége ebben az időben halászattal is foglalkozott, a kifogott halat a munkácsi piacon értékesítették.

1919-től 1938-ig Kárpátalja és így Bótrágy is Csehszlovákia része lett.

1938-tól Bótrágy a cseh uralom alól felszabadult és a magyar hatalom kezébe került. A visszacsatolás után a kolóniákon csak ukránok, ruszinok maradtak. A cseh iskolákat felszámolták.

1944. október 28-án a szovjet hadsereg foglalta el a falut, majd a következő évben Kárpát-Ukrajna hivatalosan is az USZSZK része lett. A II. világháborúnak és az azt követő hónapoknak itt is megvoltak az áldozatai. A lágerekbe elhurcoltak száma 153 ember, ebből 80 meghalt, és 73 ember visszatért. A második világháborúban a községből kilencen haltak oda (Botlik–Dupka, 1993).

1948-ban megalakul a Győzelem kolhoz, vezetője Fehér László. Ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit a hétosztályos magyar iskola is. 1977-ben felépült a községi kultúrház, 1986-ban az orvosi rendelőintézet átköltözik egy új épületbe.

A szovjet érában a helyi lakosok túlnyomó többsége az itteni kolhozban, illetve annak melléküzemágaiban dolgozott. A férfiak egy másik jelentős része pedig Beregszászon - főként a famegmunkáló cégeknél, a finommechanikai üzemben (vasgyár) s a műszergyárban vállalt munkát. A helybéliek közül sokan helyezkedtek el a vasútnál is. Jelenleg a vasút a korábbinál jóval kevesebb helybélit, mintegy 45–50 férfit foglalkoztat. 2000 tavaszán itt is felbomlott a kolhoz, az aktív tagok és a kolhoznyugdíjasok átlagosan 2,5 hektárnyi földrészhez jutottak. Ezek képezték akkor a családi vállalkozások alapját. 

Népesség

Bótrágy lakóinak száma a 2014. január 1-i adatok szerint 1867 fő.

Lakossága az évek hosszú során jelentősen változott. Az utóbbi időben a népességszám emelkedése figyelhető meg, eltérően Kárpátalja más magyarlakta településétől, de ez csak a 2001-es népszámlálást követő években jelentkezett. A 2001-es évig a népesség csökkenése volt jellemző. Ennek alakulását számos tényező befolyásolta. Ilyen tényező például az életszínvonal jelentős csökkenése, vagy a házasságkötések számának visszaesése. Jelentős befolyásoló hatása van annak is, hogy a település lakosságának nagy része munkanélkülivé vált már az 1990-es évek közepétől, amelyből a már lassan befejeződő földprivatizáció várhatóan csak részben hoz változást.

Bótrágy lakosságának száma 1910 és 2014 között:

Év	1910	1944	1991	2001	2006	2008	2010	2012	2014
Bótrágy lakossága	1426	1421	1500	1846	1860	1868	1860	1875	1867

A táblázat adataiból világosan kitűnik, hogy a település lakossága 1910-től 1944-ig csak csekély mértékben változott. Majd 2012-ben elérte a maximumot 1875 fővel, ami nyolc fővel több a lakosság jelenlegi számánál.

Közlekedés

A településen átmegy a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, a falu vasútállomása helyben van.

Bótrágy a Csap–Nagydobrony–Beregszász útvonalon fekszik, 26 km-re Beregszásztól.

Testvérvárosai

Bótrágy testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Ramocsaháza	Szabolcs-Szatmár-Bereg