Ugrás a tartalomhoz

Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátyú–Beregszász–Királyháza–Taracköz–
–Aknaszlatina-vasútvonal
Nagyszőlős vasútállomás
Nagyszőlős vasútállomás
Nyomtávolság:1520, részben részben kettős nyomtáv 1435–1520 mm
Munkács felé
0,0 Bátyú (Батьово)
Munkács felé
4,6 Bótrágy (Батрадь)
10,4 Zápszony (Косини)
M25
18,9 Nagybégány (Велика Бегань)
kapcsolat a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasúthoz
25,8 Beregszász (Берегове)
M24
Vérke (Верке)
26,6 Nagybakta (Велика Бахта)
34,7 Nagyborzsova (Боржава)
37,4 Bene (Добросілля)
Borzsa (Боржава)
41,5 Csetfalva (Четово)
M23
45,2 Tiszaújlak (Вилок)
49,1 Tiszaújhely (Нове Село)
53,1 Fancsika (Фанчиково)
kapcsolat a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasúthoz
59,8 Nagyszőlős (Виноградів-Закарпатський)
64 (Чорна Гора)
Tisza (Тиса)
67 km (67 км)
Halmi, Szatmárnémeti felé
69,1 Királyháza (Королево)
71,9 Veréce (Кар'єр)
Tisza (Тиса)
76,9 Felsőveresmart (Велика Копаня)
H09
77,7 Rakasz (Рокосів)
H09
Nagy-ág (Ріка)
83,4 Huszt (Хуст)
Husztica (Хустець)
85,4 Huszt (Хуст)
H09
91 Husztbaranya (Боронява)
Szeklence-patak (Байлова)
93,7 Szeklence (Сокирниця)
96,5 Száldobos (Стеблівка)
104,1 Bustyaháza (Буштина)
Talabor (Теребля)
106,4 Úrmező (Руське Поле)
111,8 Técső (Тячів)
118,3 Bedőháza (Бедевля)
Tarac (Тересва)
H09
121,4 Taracköz (Тересва)
kapcsolat a Tarac-völgyi Erdei Vasúthoz (megszűnt)
Máramarossziget felé
126,5 Szentmihálykörtvélyes (Грушево)
(Апшиця)
130 Alsóapsa (Діброва)
H09
135,2 Aknaszlatina Likarnya (Солотвино-Лікарня)
136,5 Aknaszlatina II (Солотвино ІI)
H09
139,3 Aknaszlatina I (Солотвино І)
Nagybocskó (Románia) felé
Nagybocskó (Великий Бичків)

A Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal nem villamosított vasútvonal Ukrajnában.

A vasútvonal Bátyú és Királyháza között kettős nyomtávú (1520 mm és 1435 mm), míg Királyházától széles nyomtávú (1520 mm).

Történelem

[szerkesztés]

A Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé. A Csap–Bátyú–Munkács elsőrendű vonal építésére vonatkozó engedélyt 1869. február 24-én, a Csap–Beregszász–Királyháza vonalra pedig 1872-ben adták ki. A vonal 1872-ben épült ki, akárcsak a Debrecen–Szatmárnémeti–Máramarossziget vonal, melynek nyomvonala Huszt követelésére a Tisza jobb partjára került.[1]

A vasútvonal Kárpátokon inneni része a trianoni béke során Csehszlovákiához került, kivéve a Máramarossziget környéki szakaszt (Hosszúmező és Visóvölgy között), mely Románia része lett. Az első bécsi döntés nyomán Kárpátalja magyar fennhatóság alá került; ekkor – mivel a feszült román–magyar viszony miatt Aknaszlatina kiszolgálása a máramarosi fővonal felől a Tisza-hídon át nem volt lehetséges – 19391940 között kiépült a Taracköz–Aknaszlatina vonalszakasz. Az aknaszlatinai vasúti hidat 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A második világháború után Kárpátalja a Szovjetunió része lett; a normál nyomtávú vonalakat átépítették széles nyomtávra. A nagybocskói teherpályaudvart továbbra is Románián át szolgálták ki, ám miután 1970-ben az ottani Tisza-híd megsérült, az aknaszlatinai vonal Nagybocskóig történő meghosszabbítása mellett döntöttek, függetlenítve azt a román hálózattól és a tiszai árvizektől.

Egy súlyos árvíz 1998-ban az Aknaszlatina–Nagybocskó szakaszt is megrongálta, azóta üzemen kívül van.

2007-ig hetente háromszor kishatárforgalmi vonatpár közlekedett Taracköz és Máramarossziget között, ez azonban a máramarosszigeti híd megnyitása után megszűnt.[2] Ebben szerepet játszott a cigarettacsempészet elharapózása is. Ennek ellenére 2015-ben – Románia schengeni csatlakozási tervének keretében – félmillió eurós beruházással Hosszúmező állomásépületét felújították, és a határig tartó szakaszon térfigyelő kamerákat helyeztek el.[3]

A vonal keleti végpontja: Aknaszlatina

Forgalom

[szerkesztés]

A vonalon 2017 februári menetrend szerint a következő viszonylatú személyszállító vonatok közlekednek Bátyú–Királyháza–Aknaszlatina irányban:

  • Ungvár–Bátyú–Királyháza (napi 1)
  • Ungvár–Bátyú–Királyháza–Técső (napi 1)
  • Bátyú–Királyháza–Aknaszlatina (napi 3)
  • Bátyú–Királyháza (napi 1)
  • Bátyú–Királyháza–Nevetlenfalu (napi 1)
  • Nevetlenfalu–Királyháza–Aknaszlatina (napi 1)

Aknaszlatina–Királyháza–Bátyú irányban:

  • Királyháza–Bátyú (napi 2–3)
  • Técső–Királyháza–Bátyú–Ungvár (napi 0–1)
  • Huszt–Királyháza–Bátyú–Ungvár (napi 1)
  • Técső–Királyháza–Bátyú (napi 0–1)
  • Taracköz–Királyháza–Bátyú (napi 0–1)
  • Aknaszlatina–Királyháza–Bátyú (napi 2)
  • Nevetlenfalu–Királyháza (napi 1)[4]

Taracköztől Románia felé jelenleg (2016-ban) nincsen személyforgalom.[2]

Ganz D1 Huszt nyugati vasútállomásán

Járművek

[szerkesztés]

A vonalon többek között Ganz D1-es motorvonat is közlekedik.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bajor Tibor, B. P. Prihodko. „Kárpátalja vasúti és közúti közlekedésének fejlődése”. XXI. Század – Tudományos Közlemények 2014 (30), 64. o. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.) 
  2. a b c Normál nyomtávon és komfortzónán túl - Ukrajna, 1. rész: út Nagyszőlősig (magyar nyelven). Hova megy ez a vonat?, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
  3. Irházi János: Csempészek miatt zárták be a vasútvonalat (magyar nyelven). turizmus.com, 2019. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  4. Розклад руху приміських поїздів (ukrán nyelven). Львівська залізниця, 2016. december 11. [2021. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 10.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bahnstrecke Tereswa–Welykyj Bytschkiw című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]