Ugrás a tartalomhoz

Asztúria, León és Kasztília királyainak és királynőinek családfája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Asztúria királyainak családfája szócikkből átirányítva)

Ez a családfa a történelmi Asztúriai Királyság, a Leóni Királyság és a Kasztíliai Királyság uralkodóinak a leszármazását mutatja be. A származásukat illetően, a leóni és kasztíliai uralkodókhoz kapcsolódnak a Galiciai Királyságnak az uralkodói, ezért a családfában ők is fel vannak tüntetve.

Az Asztúriai Királyságról: Az Omajjád-dinasztia uralkodása idején, a később móroknak nevezett arab hódítók, megdöntötték a Vizigót Királyságot (720), elfoglalva a Hispániai-félsziget túlnyomó részét. A Vizigót (Nyugati Gót) Királyság nemesei, egyikük Pelayo (685 körül? – 737) volt, a félsziget északi, viszonylag zártabb hegyvidékére, Kantábriába és a vele szomszédos Asztúriába menekültek, és ellen álltak az arab hódítóknak; a harc élére Pelayo állt, aki 718-ban megalapította, Cangas de Onís székhellyel, az Asztúriai Királyságot. Pelayo, 722-ben, a Covadonga mellett vívott csatában, legyőzte a királyság ellen támadó arabokat; ezt az időpontot tartjuk a reconquista, a félsziget visszahódítása kezdőidőpontjának, amely folyamat csak 1492-ben, Granada elfoglalásával fejeződött be. A királyság székhelye később Pravia, majd Oviedo lett.

A Leóni Királyságról: III. (Nagy) Alfonz (848/852 – 910) király, a királyságnak a székhelyét Oviedo városából, León városába helyezte át, e városból kormányzott, így jött létre az Asztúriai Királyságból a Leóni Királyság. III. Alfonzt azonban még asztúriai királynak, míg utódját, I. Garcíát (870 körül – 914) már leóni királynak tekintjük.

A Kasztíliai Királyságról: A legelterjedtebb álláspont szerint, III. (Nagy) Sancho (992/996-1035), pamplonai (navarrai) király, a halála előtt, a birodalmát négy királyságra osztotta fel. A királyságok egyike a Kasztíliai Királyság (III. Sancho az általa a Leóni Királyságtól elvett Kasztíliai Grófságot királysággá emelte); amelynek az ura, III. Sancho középső fia, I. (Nagy) Ferdinánd (1016 körül – 1065) lett. A források azonban megoszlanak abban a kérdésben, hogy I. Ferdinánd még Kasztília grófja, vagy már Kasztília királya volt-e. A „Real Academia de la Historia DB~e” („Diccionario Biográfico Español de la Real Academia de la Historia”) szerint, I. Ferdinánd már Kasztília királya volt.[1]

Az uralkodók számozása – az Asztúriai Királyság uralkodóival kezdődően – folyamatos. A források, különösen a kezdeti időszakra vonatkozóan, a születési időpontokat illetően, de van, amikor a halálozási időpontok illetően is, eltérő adatokat közölnek.

A családfa

[szerkesztés]

Színkód

piros: asztúriai király
sárga: leóni – illetve, együttesen, leóni és galiciai, vagy leóni és asztúriai – király
ciánszín: galiciai király
zöld: kasztíliai – illetve, együttesen, kasztíliai és leóni – király, avagy királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pelayo
?/685 körül? – 737, asztúriai király: 718-737[2]
 
 
 
 
 
 
 
 
Péter
? – 730?, Kantábria hercege[3] (Kantábriai-ház[4])
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Favila
? – 739, asztúriai király: 737-739
 
Ermesinda
(? - ?), királyné
 
I. (Katolikus) Alfonz
693 – 757, asztúriai király: 739-757 (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
Fruela
? – 758 körül/765?, asztúriai "mágnás",[5] (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Kegyetlen) Fruela
722 – 768, asztúriai király: 757-768[6] (Kantábriai-ház)
 
Adosinda
(? - ?), királyné (Kantábriai-ház)
 
Silo
? – 783, asztúriai király: 774-783[7]
 
Mauregato
 ? – 788, asztúriai király: 783-788[8] (Kantábriai-ház)
 
Aurelio
740 körül – 774, asztúriai király: 768-774 (Kantábriai-ház)
 
I. (Diakónus) Bermudo (Vermudo)
750 körül – 797, asztúriai király: 788-791 (lemondott) (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonz
760 körül – 842, asztúriai király: 791-842 (Kantábriai-ház)
 
leány
(Kantábriai-ház)
 
Nepociano
? - ?, asztúriai király (?): 842[9]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Ramiro
791 körül – 850, asztúriai király: 842-850 (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Ordoño
821 – 866, asztúriai király: 850-866 (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Nagy) Alfonz
848/852 – 910, asztúriai király: 866-910 (lemondott,[10]) (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. García
870 körül – 914, leóni király: 910-914 (Kantábriai-ház)
 
II. Ordoño
871 körül – 924, leóni király: 914-924, galiciai király: 910-924 (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
II. (Leprás) Fruela
875–925, leóni király: 924-925, asztúriai király: 910-925 (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sancho Ordoñez
896–929, galiciai király: 926-929 (Kantábriai-ház)
 
IV. (Szerzetes) Alfonz
899 körül – 933, leóni király: 926-931 (lemondott) (Kantábriai-ház)
 
 
 
II. (Nagy) Ramiro
898 körül – 951, leóni király: 931-951 (Kantábriai-ház)
 
Froilaz Alfonz
 ? – 931 körül, leóni király: 925-926 (trónfosztva,[11]), (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Rossz) Ordoño
925 körül – 962/963, leóni király: 958-960[12] (Kantábriai-ház)
 
III. Ordoño
925 körül – 956, leóni király: 951-956 (Kantábriai-ház)
 
I. (Kövér) Sancho
935 körül – 966, leóni király: 956-958 (trónfosztva) és 960-966[13] (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Köszvényes) Bermudo (Vermudo)
948/953–999, leóni király: 985-999 (Kantábriai-ház)
 
III. (Gyermek) Ramiro
961–985, leóni király: 966-985[14] (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. (Nemes) Alfonz
994 körül – 1028, leóni király: 999-1028[15] (Kantábriai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Bermudo (Vermudo)
1017–1037, leóni király: 1028-1037[16] (Kantábriai-ház)
 
Sancha
1018 körül – 1067, kasztíliai, majd leóni királyné (Kantábriai-ház)
 
I. (Nagy) Ferdinánd
1016 körül – 1065, kasztíliai király: 1035-1065, leóni király: 1037-1065[17] (Jimeno-ház[18])
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Erős) Sancho
1038/1039 – 1072, kasztíliai király: 1065–1072[19] (Jimeno-ház)
 
VI. (Bátor, Vitéz) Alfonz
1040/1041 – 1109, leóni király: 1065-1109, kasztíliai király: 1072-1109 (Jimeno-ház)
 
II. García
1042–1090, galiciai király: 1065–1071 (elűzve,[20]) (Jimeno-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Burgundiai Rajmund
1070 körül – 1107, gróf (Ivreai-ház)
 
Urraca
1081–1126, kasztíliai és leóni királynő: 1109-1126[21] (Jimeno-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VII. (Császár) Alfonz
1105–1157, kasztíliai ás leóni király: 1126-1157 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Ferdinánd
1137–1188, leóni király: 1157-1188 (Burgundiai-ház)
 
 
 
III. (Óhajtott) Sancho
1133/1134 – 1158, kasztíliai király: 1157-1158 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VIII. (Las Navasi, avagy Nemes) Alfonz
1155–1214, kasztíliai király: 1158-1214[22] (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IX. Alfonz
1171–1230, leóni király: 1188-1230 (Burgundiai-ház)
 
Berengária
1179/1180 – 1246, kasztíliai királynő: 1217 (lemondott) (Burgundiai-ház)
 
I. (Ijú) Henrik
1204–1217, kasztíliai király: 1214- 1217 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Szent) Ferdinánd
1199–1252, kasztíliai király: 1217-1252, leóni király: 1230-1252 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
X. (Bölcs) Alfonz
1221–1284, kasztíliai és leóni király: 1252-1284 (Burgundiai-ház), Kasztíliai Alfonz, a Szent Római Birodalom választott királya: 1257-1275 (lemondott)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Merész, Vad) Sancho
1258–1295, kasztíliai és leóni király: 1284-1295 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (a Visszahívott) Ferdinánd
1285–1312, kasztíliai és leóni király: 1295-1312 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
XI. (Bosszúálló, avagy Igazságos) Alfonz
1311–1350, kasztíliai és leóni király: 1312-1350 (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Trastámara /Fattyú, Kegyes, Testvérgyilkos/ Henrik
1334–1379, kasztíliai és leóni király: 1369-1379[23] (Trastámara-ház)
 
I. (Kegyetlen, avagy Igazságos) Péter
1334–1369, kasztíliai és leóni király: 1350-1369[24] (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. János
1358–1390, kasztíliai és leóni király: 1379-1390[25] (Trastámara-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Beteges, Szenvedő) Henrik
1379–1406, kasztíliai és leóni király: 1390-1406 (Trastámara-ház)
 
 
 
 
 
I. (Antequerai, avagy Igazságos, Becsületes) Ferdinánd
1380–1416, aragóniai király: 1412-1416 (Trastámara-ház), I. Ferdinánd, szicíliai király: 1412-1416, kasztíliai és leóni régens: 1406-1416[26]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. János
1405–1454, kasztíliai és leóni király: 1406-1454 (Trastámara-ház)
 
 
 
 
 
II. (Öreg, Nagy) János
1398–1479, aragóniai király: 1458-1479 (Trastámara-ház), II. János, navarrai király (felesége jogán): 1425-1441, egyedül: 1441-1479,[27] I. János, szicíliai király: 1458-1479 (1468-tól, a fiával, a későbbi II. Ferdinánd, aragóniai királlyal együtt)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Tehetetlen) Henrik
1425–1474, kasztíliai és leóni király: 1454-1474 (Trastámara-ház)
 
(XII.) Alfonz
1453–1468, kasztíliai és leóni ellenkirály: 1465-1468[28] (Trastámara-ház)
 
I. (Katolikus) Izabella
1451–1504, kasztíliai és leóni királynő: 1474-1504 (Trastámara-ház), I. Izabella, aragóniai királynő (férje jogán): 1469-1504, I. Izabella, szicíliai királynő (férje jogán): 1469-1504, I. Izabella, nápolyi királynő (férje jogán): 1504
 
V. (Katolikus) Ferdinánd
1452–1516, kasztíliai és leóni király (felesége jogán): 1474-1504, kasztíliai és leóni király (a leányával együtt): 1504-1516 (Trastámara-ház), II. Ferdinánd, aragóniai király: 1479-1516, II. Ferdinánd, szicíliai király: 1468-1516 (1468-1479: társuralkodó), III. Ferdinánd, nápolyi király: 1504-1516
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(I.) Johanna ("La Beltraneja")
1462–1530, kasztíliai és leóni királynő volta (1474-1479) vitatott[29] (Trastámara-ház)
 
 
 
 
 
 
 
I. (II.) (Őrült) Johanna[30]
1479–1555, kasztíliai és leóni királynő: 1504-1506, névleges kasztíliai és leóni királynő: 1507-1555 (Trastámara-ház), I. Johanna, névleges aragóniai királynő: 1516-1555, I. Johanna, névleges spanyol királynő is: 1516-1555,[31] I. Johanna, névleges szicíliai királynő: 1516-1555, III. Johanna, névleges nápolyi királynő: 1516-1555
 
I. (Szép) Fülöp
1478–1506, kasztíliai és leóni király (felesége jogán): 1506 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Károly
1500–1558, spanyol király: 1516-1556 (lemondott,[32]) (Habsburg-ház), V. Károly, a Szent Római Birodalom királya: 1519-1520, császár: 1520/1530-1556 (lemondott).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ III. (Nagy) Sancho, pamplonai (navarrai) király 1029-ben – amikor a Kasztíliai Grófság urát, García Sánchez (1009–1029) grófot meggyilkolták –, a Leóni Királyság részét képező grófságot, az uralma alá vonta (III. Sancho felesége, I. Ferdinándnak az édesanyja, Muniadona (990/995-1061) királyné, García Sánchez grófnak a nővére volt). Azonban, már Gárcía Sánchez gróf életében, a leóniak és a kasztíliaiak megállapodtak abban, hogy a grófságból királyság lesz, és a királyi cím García Sánchez grófot fogja megilletni. III. Sancho, a hatalma alá vont Kasztília grófjává Ferdinándot tette, és a Ferdinánd, valamint a felesége, Sancha (III. Bermudo /Vermudo/ leóni király testvére) között megkötött házassági szerződéssel (házasságkötésük: 1032), Ferdinándból García Sánchez grófnak az utóda lett; és III. Sancho, Ferdinándot, Kasztília királyává is tette. I. Ferdinánd királlyá koronázására egyébként csak 1038-ban, León városában került sor. Lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
  2. ↑ Pelayo származását illetően, a források adatai eltérnek egymástól. Az egyik feltételezés szerint az apja, Favila, királyi (nyilvánvalóan vizigót királyi) herceg volt. A másik feltételezés szerint, Pelayo a 711-ben meghalt, feltehetően az arabok ellen elesett, Roderik vizigót királynak az unokatestvére volt. Ezen feltételezés szerint Cindasuinto vizigót nemes fiai, Teudofredo és Ueremundo voltak; Teudofredo pedig Roderiknek, míg Ueremundo Pelayonak lett volna az apja. Van olyan feltételezés is, amely szinte egyesíti az előző kettőt. E szerint, Favila – Pelayo apja –, és Teudofredo – Roderik apja –, voltak testvérek, ők voltak Cindasuinto fiai; ebben a genealógiában Ueremundo nem szerepel, de tulajdonképpen utal, Favila apasága esetén, annak királyi hercegi voltára.
  3. ↑ Egyes feltételezések szerint, Kantábriai Péter herceg ősei, Leovigild (519 körül - 586) és I. Rekkared (559 - 601) vizigót királyok voltak.
  4. ↑ A hivatalos spanyol történészi álláspont szerint, a Pétertől, Kantábria hercegétől származó dinasztiának, a modern elnevezése az, hogy Kantábriai-ház. Ezt az uralkodói házat, Asztúriai–Leóni-ház (Dinastía Asturleonesa) elnevezéssel is illették / illetik. Lásd: „Las dinastías reales de España en la Edad Media (Jaime de Salazar y Acha, Real Academia de la Historia, Boletín Oficial de Estado, Madrid, 2021.”; [1] - hozzáférés: 2022. október 31.
  5. ↑ Lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
  6. ↑ I. Fruela király, 767-ben, megölte az öccsét, Vimaranót (? - 767), akit a hívei ellenkirállyá kívántak választani, majd Vimarano hívei, a következő évben, a királyt meggyilkolták.
  7. ↑ Silo, valószínűleg, asztúriai előkelő volt. A „Real Academia de la Historia DB~e” („Diccionario Biográfico Español de la Real Academia de la Historia”) szócikkei, nem utalnak arra, hogy Silo az elődje, Aurelio király elűzésével szerezte volna meg a trónt, Aurelio királyként, békésen halt meg. Lásd: Silo. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.) és Aurelio. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.).
  8. ↑ Mauregato, aki I. Alfonz király házasságon kívül született fia volt, elődjének, Silónak a halála után, úgy szerezte meg a trónt, hogy erővel megakadályozta a későbbi II. Alfonz királynak a trónra lépését. Lásd: Mauregato. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
  9. ↑ Van olyan álláspont, hogy Nepociano, aki udvari tisztségviselő lehetett, II. Alfonz halála után, bitorolta a trónt, mert II. Alfonz az unokatestvérét, a későbbi I. Ramiro királyt jelölte örökösének, aki Nepocianót legyőzte, és kolostorba zárta, ott is halt meg. Lásd: Nepociano. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
  10. ↑ III. Alfonz a birodalmát a fiai között felosztotta. I. García leóni király, II. Ordoño galiciai, majd leóni király, II. Fruela asztúriai, majd leóni király lett.
  11. ↑ Froilaz Alfonz uralkodására és sorsára, lásd: Alfonso Froilaz. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
  12. ↑ IV. Ordoño a mórok fogságában (konkrétan a Córdobai Kalifátusban) halt meg.
  13. ↑ I. Sancho királyt, állítólag, megmérgezték.
  14. ↑ 982-ben, a Galíciát uraló Bermudo (Vermudo) Ordóñezt (III. Ordoño házasságon kívül született fiát) királlyá koronázták, ő lett II. Bermudo (Vermudo) király. A III. Ramiro elleni harc során, 984-ben, az ellenfelét kiűzte León városából, küzdelemük csak III. Ramiro, betegség miatt bekövetkezett halálával (985), ért véget. Lásd: Ramiro III. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.), és Vermudo II. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
  15. ↑ V. Alfonz a Córdobai Kalifátussal vívott harcokban elesett.
  16. ↑ III. Bermudo (Vermudo) a sógorával, I. Ferdinánddal vívott csatában (Tamarón, 1037) elesett.
  17. ↑ I. Ferdinánd a birodalmát a fiai között felosztotta. II. Sancho kasztíliai király, VI. Alfonz leóni, majd kasztíliai király, II. García galiciai király lett.
  18. ↑ A „Las dinastías reales de España en la Edad Media (Jaime de Salazar y Acha, Real Academia de la Historia, Boletín Oficial de Estado, Madrid, 2021.” ([2] - hozzáférés: 2022. október 30.), azaz, a hivatalos spanyol történészi álláspont szerint, I. Ferdinánd királlyal kezdődően, Urraca királynőig bezárólag, a kasztíliai, illetve a leóni és galiciai uralkodók, a Jimeno-házból származtak, annak az egyik ágát képezve; mivel I. Ferdinánd apja, III. (Nagy) Sancho (992/996-1035), pamplonai (navarrai) király, ebből a dinasztiából származott. – Vannak azonban, nem spanyol kiadványok (Petr Čornej és szerzőtársai: Európa uralkodói, Maecenas, Budapest, 1999., John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991.), amelyek ezeket az uralkodókat – I. Ferdinánd származási helyére, a Pamplonai (Navarrai) Királyságra utalással –, a Navarrai-házból származó uralkodókként jelölik.
  19. ↑ II. Sancho királyt egy általa megsértett lovag meggyilkolta (1072).
  20. ↑ A II. Sancho király által elűzött II. García királyt, aki II. Sancho halála után visszatért, 1072/1073 táján, VI. Alfonz király fogságba vetette, és II. García a fogságban meghalt.
  21. ↑ 1108-ban, az Uclés mellett vívott csatában, a kasztíliai és a leóni csapatok, súlyos vereséget szenvedtek az Almorávida Birodalom (Emírség) seregétől, Sancho (1093 körül - 1108) trónörökös, a kasztíliaiak egyik vezére, elesett a csatában, így lett Urraca hercegnő VI. Alfonz örököse.
  22. ↑ VIII. Alfonz király, a "Las Navasi" előnevet, onnan kapta, hogy 1212-ben, a Las Navas de Tolosa mellett vívott csatában, a vezérlete alatt álló, keresztesek támogatta, kasztíliai-navarrai-aragóniai-portugál csapatok, döntő győzelmet arattak, az Almohád Birodalom (Kalifátus) serege felett.
  23. ↑ II. Henrik - Henrik, Trastámara grófja - apja házasságon kívüli kapcsolatából született. Egyes források szerint, már 1366 óta, kasztíliai és leóni király, mert az elődjével, I. Péter királlyal folytatott polgárháború során, ebben az évben megkoronázták. 1369-ben, a montieli csatában legyőzte I. Pétert, és a csata után, a féltestvérét, sajátkezűleg megölte.
  24. ↑ I. Péter, egyes források szerint, 1366-ig tekinthető királynak. Erre - és halálára - vonatkozóan, lásd a II. Henrik királyhoz fűzött megjegyzést.
  25. ↑ I. János király lovasbalesetben halt meg.
  26. ↑ I. Ferdinánd aragóniai király, az "Antequerai" előnevet, a szultánság, illetve királyságként is emlegetett, Granadai Emírség ellen, Antequera város bevételével aratott győzelemért (1410) kapta.
  27. ↑ II. János király, egyes források szerint, 1441-1461 között, valójában bitorolta a navarrai királyi címet, a fiától, (IV.) Vianai Károlytól (1421–1461).
  28. ↑ A - valószínűleg megmérgezett - Alfonz asztúriai herceg ellenkirályi mivoltára, lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
  29. ↑ A korabeli szóbeszéd szerint, Johanna hercegnő vér szerinti apja, nem IV. Henrik király volt, hanem Beltrán de la Cueva (1435 körül?, 1443? – 1492) lovag, IV. Henrik király kegyence, akiből Alburquerque első hercege lett, ezért emlegették Johannát "La Beltraneja" ("Beltrán leánya") néven. 1474-ben, I. Izabella ellenfelei, Johanna hercegnőt, kasztíliai és leóni királynőnek ismerték el, de az 1479-ben megkötött, alcáçovasi szerződés értelmében, Johanna a trónigényéről lemondott; Portugáliában hunyt el. A „Real Academia de la Historia DB~e” szerint, Johanna hercegnő nem tekinthető királynőnek, így nem is számozták. Lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
  30. ↑ Őrült Johanna királynő számozását illetően, lásd az (I.) Johanna ("La Beltraneja") kapcsán tett megjegyzést, továbbá forrás hivatkozást is.
  31. ↑ Lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.), e szócikk utal az I. Johanna királynőként történő számozásra is.
  32. ↑ I. Károly király már nem Kasztília és León királya, hanem Spanyolország királya volt. Lásd: Real Academia de la Historia 2018. dbe.rah.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Asztúria,_León_és_Kasztília_királyainak_és_királynőinek_családfája&oldid=27573366”