Berengária kasztíliai királynő
Berengária | |
Kasztíliai király | |
Uralkodási ideje | |
1217. június 6. – augusztus 31. | |
Elődje | I. Henrik |
Utódja | III. Ferdinánd |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Burgundy - Castile and León |
Született | 1180. június 1. Burgos |
Elhunyt | 1246. november 8. (66 évesen) Las Huelgas |
Nyughelye | Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas |
Édesapja | VIII. Alfonz |
Édesanyja | Angliai Eleonóra |
Testvére(i) |
|
Házastársa | IX. Alfonz leóni király |
Gyermekei | Eleonóra III. Ferdinánd király Alfonz Berengária Konstancia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berengária témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berengária (Alcázar of Segovia, 1180. június 1. – Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas, 1246. november 8.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.
Élete
[szerkesztés]Berengária első férje II. Konrád sváb herceg volt, akit 1196-ban meggyilkoltak, a vele 1188-ban megkötött házasságot már 1191-ben III. Celesztin pápa érvénytelenítette. Ezután Berengáriát 1197-ben feleségül vette apja unokatestvére, a szintén a Burgundiai-házból származó IX. Alfonz (1171–1230) leóni király, akinek a második felesége lett. Berengária és IX. Alfonz házasságát a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181? – 1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya megromlott, a volt házastársak később szembe is kerültek egymással.
IX. Alfonz ugyanis beavatkozott Kasztília ügyeibe: 1217-ben meghalt I. Henrik (1204–1217) király, VIII. Alfonz fia és utóda. Kasztília királynője ekkor Berengária lett, I. Henrik nővére, azonban még ebben az évben (1217) lemondott a IX. Alfonztól született fia, Ferdinánd (1201?–1252) javára, ő lett III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király (1217–1252). IX. Alfonz ekkor a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség azonban nem állt mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal.
IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd tulajdonképpen akadály nélkül León királya lett, szintén III. Ferdinánd néven (1230–1252). Ezután a két királyi cím nem vált szét többé, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.
Berengáriát az utókor a „nagy” jelzővel tisztelte meg; a királynő békésen, kolostorban halt meg, ahová már évekkel elhunyta előtt visszavonult.
Források
[szerkesztés]- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: I. Henrik |
Következő uralkodó: III. Ferdinánd |
|