Ugrás a tartalomhoz

Berengária kasztíliai királynő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berengária

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1217. június 6. augusztus 31.
ElődjeI. Henrik
UtódjaIII. Ferdinánd
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Burgundy - Castile and León
Született1180. június 1.
Burgos
Elhunyt1246. november 8. (66 évesen)
Las Huelgas(wd)
NyughelyeAbbey of Santa María la Real de Las Huelgas
ÉdesapjaVIII. Alfonz
ÉdesanyjaAngliai Eleonóra
Testvére(i)
HázastársaIX. Alfonz leóni király
GyermekeiEleonóra
III. Ferdinánd király
Alfonz
Berengária
Konstancia
A Wikimédia Commons tartalmaz Berengária témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berengária (Alcázar of Segovia, 1180. június 1. – Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas, 1246. november 8.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (11551214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.

Élete

[szerkesztés]

Berengária első férje II. Konrád sváb herceg volt, akit 1196-ban meggyilkoltak, a vele 1188-ban megkötött házasságot már 1191-ben III. Celesztin pápa érvénytelenítette. Ezután Berengáriát 1197-ben feleségül vette apja unokatestvére, a szintén a Burgundiai-házból származó IX. Alfonz (1171–1230) leóni király, akinek a második felesége lett. Berengária és IX. Alfonz házasságát a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia(wd) (1176? 1181? – 1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya megromlott, a volt házastársak később szembe is kerültek egymással.

IX. Alfonz ugyanis beavatkozott Kasztília ügyeibe: 1217-ben meghalt I. Henrik (1204–1217) király, VIII. Alfonz fia és utóda. Kasztília királynője ekkor Berengária lett, I. Henrik nővére, azonban még ebben az évben (1217) lemondott a IX. Alfonztól született fia, Ferdinánd (1201?–1252) javára, ő lett III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király (1217–1252). IX. Alfonz ekkor a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség azonban nem állt mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal.

IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd tulajdonképpen akadály nélkül León királya lett, szintén III. Ferdinánd néven (1230–1252). Ezután a két királyi cím nem vált szét többé, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.

Berengáriát az utókor a „nagy” jelzővel tisztelte meg; a királynő békésen, kolostorban halt meg, ahová már évekkel elhunyta előtt visszavonult.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Henrik
Következő uralkodó:
III. Ferdinánd