Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)
Kasztíliai Eleonóra | |
Kasztíliai Eleonóra | |
Eleonóra pecsétje | |
Aragóniai Királyság királynéja | |
Leonor de Castilla/Elionor de Castella | |
Uralkodási ideje | |
1221. február 6. – 1229. április | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Montpellier Mária |
Utódja | Árpád-házi Jolán |
Barcelonai Grófság grófnéja | |
Leonor de Castilla/Elionor de Castella | |
Uralkodási ideje | |
1221. február 6. – 1229. április | |
Elődje | Montpellier Mária |
Utódja | Árpád-házi Jolán |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Burgund-Ivreai-ház |
Született | 1202 Kasztíliai Királyság |
Elhunyt | 1244 (42 évesen) Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas[1] |
Nyughelye | Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas |
Édesapja | VIII. Alfonz kasztíliai király (1155–1214) |
Édesanyja | Plantagenêt Eleonóra angol királyi hercegnő (1162–1214) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | I. Jakab aragón király (1208–1276) |
Gyermekei | Alfonz aragón királyi herceg és trónörökös (1228 (előtt)–1260) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Eleonóra témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kasztíliai Eleonóra (1202 – Burgos, 1244), spanyolul: Leonor de Castilla, katalánul: Elionor de Castella, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és Aragónia királynéja. Berengária kasztíliai királynő húga. A Burgund-Ivreai-ház tagja.
Élete
[szerkesztés]Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király, édesanyja , II. Henrik angol királynak és I. Eleonóra aquitániai hercegnőnek a leánya. 1221. február 6-án Ágredában feleségül ment másod-unokatestvéréhez, I. Jakab aragón királyhoz, aki Aragóniai Konstancia magyar királynénak,[2] Imre magyar király özvegyének az unokaöccse volt. A házasságukból egy fiú, Alfonz (1228 (előtt)–1260) infáns született. Ennek ellenére a házasságukat 1229 áprilisában felbontották vérrokonság indokával. Eleonóra a burgosi Las Huelgas kolostorba vonult vissza, ahol haláláig élt. Fia elsőszülötti jogait a válás nem csorbította, így I. Jakab második feleségének, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek a fiai csak Eleonóra fia után következtek a trónöröklésben. Ám 1244-ben apjuk, I. Jakab felosztotta örökségét fiai között, és Eleonóra fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. Eleonóra azonban azt már nem érte meg, hogyan alakul ennek eredményeként a fia sorsa, hiszen még ebben az évben meghalt. Fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven.
Gyermeke
[szerkesztés]- Férjétől, I. Jakab (1208–1276) aragón királytól, elváltak, 1 fiú:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Comtes, reis, comtesses i reines de Catalunya
- ↑ Konstanciából második házassága révén Hohenstaufen Frigyessel, német-római császárné és Szicília királynéja lett.
- ↑ Második férje Cornwalli Henrik (1235–1271) német és angol királyi herceg, Richárd német király fia, harmadik férje II. Aimon (–1280), Genf grófja. Mindegyik házassága gyermektelen maradt
Irodalom
[szerkesztés]- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
További információk
[szerkesztés]- Miron: The Queens of Aragon – 2014. június 7.
- FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. június 7.
- Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy Archiválva 2018. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. június 7.
Előző Montpellier Mária |
Aragónia királynéja 1221 – 1229 |
Következő Árpád-házi Jolán |
Előző Montpellier Mária |
Barcelona grófnéja 1221 – 1229 |
Következő Árpád-házi Jolán |
|