III. Ferdinánd kasztíliai király

III. Ferdinánd
Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1217 – 1252
Elődje	Berengária, IX. Alfonz
Utódja	X. Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	House of Burgundy - Castile and León
Született	1199. augusztus 5. Zamora
Elhunyt	1252. május 30. (52 évesen) Sevilla
Nyughelye	sevillai katedrális
Édesapja	IX. Alfonz
Édesanyja	Kasztília Berengária
Testvére(i)	Alfonso of Molina Dulce of León Sancha, heiress of León Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné Urraca Alfonso de León Constanza de León Ferdinand of León Leonor de León Martín Alfonso of Leon
Házastársa	1) Hohenstaufen Erzsébet 2) Ponthieu-i Johanna
Gyermekei	1.-től: Alfonz Fadrique Ferdinánd Eleonóra Brengária Henrik Fülöp Sancho János Mánuel Mária 2.-tól: Ferdinánd Eleonóra Lajos Simon János
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. (Szent) Ferdinánd (Zamora, 1199. augusztus 5. – Sevilla, 1252. május 30.), a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja.

Élete

Apja, IX. Alfonz (1171–1230) leóni király, anyja a szintén a Burgundiai-házból származó Berengária (1180?–1246) kasztíliai királynő, VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai királynak és Angliai Eleonórának a leánya. III. Ferdinánd szülei 1197-ben kötöttek házasságot. Házasságukat azonban a közeli rokoni kapcsolat miatt III. Ince pápa 1204-ben érvénytelenítette, és Berengária – a házaspár gyermekeivel együtt – hazatért apja udvarába. A leóni király figyelme ekkor visszafordult az első felesége, Terézia (1176? 1181?–1250), I. Sancho (1154–1211) portugál király lánya és e házasságából született gyermekei felé, amely házasságot egyébként III. Celesztin pápa már 1196-ban – szintén a közeli rokoni kapcsolat miatt – érvénytelenített. A két királyság viszonya meg is romlott, és III. Ferdinánd szülei közötti konfliktus 1217-ben csúcsosodott ki: I. Henrik (1204–1217) kasztíliai király, VIII. Alfonz fia és utóda meghalt, Kasztília királynője Berengária lett, I. Henrik nővére, de ő még ebben az évben (1217) lemondott a fia, Ferdinánd javára, aki így Kasztília királya lett. IX. Alfonz azonban a maga uralma alatt akarta egyesíteni a két királyságot, és a leóni sereg bevonult Kasztíliába. A kasztíliai nemesség nem állt a leóni király mellé, IX. Alfonz pedig támogatás hiányában visszavonta seregét és 1218-ban kiegyezett a kasztíliaiakkal. IX. Alfonznak a Teréziától született, szintén Ferdinánd nevű fia már 1214-ben meghalt, így a király halálakor (1230), III. Ferdinánd – szintén III. Ferdinánd néven – tulajdonképpen akadály nélkül León királya lett. Ezután a két királyi cím már sohasem vált szét, Kasztília uralkodói egyúttal mindig León uralkodói is lettek.

III. Ferdinánd sikeresen harcolt a mórok ellen, több nagyszerű diadalt aratott felettük: 1236-ban Córdobát, 1246-ban Jaént, 1248-ban Sevillát foglalta vissza tőlük, 1243-ban pedig Murcia tartomány hódolt meg a kasztíliai király előtt. Andalúzia területén a mór uralom lényegében véve a Nasszerida-dinasztia uralta Granadai Királyság területére szorult vissza. Kasztília ekkor nőtte ki magát a spanyol területek vezető hatalmává, a középkori udvarokban Kasztíliát gyakran azonosították Hispániával, azaz Spanyolországgal.

Nagyon jelentős III. Ferdinánd országépítő tevékenysége, kiválóan kormányozta az uralma alatt álló területeket. Ebben a munkájában nagy segítséget nyújtott neki a kasztíliai kancellár, Rodrigo Ximenes de Rada érsek. A király nagylelkűen támogatta a híres salamancai egyetemet, és uralkodása alatt kezdődött meg a kasztíliai gótika remekének, a burgosi katedrálisnak az építése. III. Ferdinándot 1671-ben avatták szentté.

Utóda a fia lett, Alfonz (1221–1284), ő X. (Bölcs, Könyves) Alfonz kasztíliai király és leóni király, akinek az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a Hohenstaufen családból származó, Kasztíliában Beatrixnek nevezett Erzsébet (1202?–1235) volt, Sváb Fülöp (1177/1179–1208) német-római királynak és Iréné Angelinának (1181 körül–1208) a lánya.

Emlékezete

• Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Források

• Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
• http://www.homar.org/genealog/
• https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/

Lásd még

• Burgundiai-ház

Előző uralkodó:
Berengária

Kasztília királya
1217 – 1252

Következő uralkodó:
X. Alfonz

Előző uralkodó:
IX. Alfonz

León királya
1230 – 1252

Következő uralkodó:
a Leóni Királyság ezután perszonálunióra lépett a Kasztílai Királysággal