Sevillai katedrális
| Sevillai katedrális | |
| |
 | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Sevillai főegyházmegye |
| Védőszent | Szűz Mária |
| Építési adatok | |
| Építése | 1401-1507 |
| Stílus | gótikus |
| Felszentelés | 1507 |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 135 m |
| Magasság | 42 m |
| Szélesség | 100 m |
| Torony | 1 |
| Magassága | 105 m |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 383 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, VI |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elérhetőség | |
| Település | Sevilla |
| Elhelyezkedése | |
 Sevillai katedrális
Pozíció Sevilla térképén
| |
 é. sz. 37° 23′ 09″, ny. h. 5° 59′ 35″37.385742°N 5.993096°WKoordináták: é. sz. 37° 23′ 09″, ny. h. 5° 59′ 35″37.385742°N 5.993096°W | |
 | |
| A Sevillai katedrális weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sevillai katedrális témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A sevillai katedrális (teljes nevén a Székes Szűz Mária katedrálisa, spanyolul Catedral de Santa María de la Sede) egy római katolikus székesegyház a spanyolországi Sevilla városában.[1] Belterét illetően a világ harmadik legnagyobb templomépülete és egyúttal a világ legnagyobb katedrálisa (a nála nagyobb Szent Péter-bazilika és az aparecidai Miasszonyunk-bazilika nem püspöki székhelyek). 1987 óta a világörökség része.[2] Az épületben található Kolumbusz Kristóf sírhelye.
Története
[szerkesztés]
A sevillai katedrális helyén 1198-ban fejeződött be egy mecset építése. 1248-ban Kasztília a reconquista során meghódította a várost, a mecsetet pedig keresztény templomnak szentelték fel. A város Andalúzia fővárosaként megtartotta korábbi fontos szerepét és kereskedelmi központként is gyorsan fejlődött, ezért 1401-ben úgy döntöttek, hogy új katedrálist emelnek. A hagyomány szerint a káptalan tagjai így beszéltek: "építsünk olyan csodálatos és hatalmas templomot, hogy akik meglátják, gondolják azt, hogy megbolondultunk".[3] Az építkezés több, mint száz évig, 1402 és 1506 között tartott. Az egyházmegye papjai fele jövedelmüket az építészek, kőművesek, festők, szobrászok, kőfaragók megfizetésére áldozták.[4]
A katedrálison egymást váltva számos, főleg külföldi mester munkálkodott. 1421-1434 között Pedro García, 1434-ben a flandriai Ysambert, 1439-1449-ben a franciaországi Carlín (talán Charles Galtier de Rouennel azonos), aztán a szintén francia Juan Norman (1454-1457 között); végül pedig Juan de Hoces.
Öt évvel a befejezése után, 1511-ben a székesegyház kupolája beomlott és az építkezés újrakezdődött. 1515-ben Juan Gil de Hontañon vezette a munkálatokat, ekkorról való a boltozat flamboyant díszítése. 1888-ban egy földrengés miatt ismét leomlott a kupola, ekkor egészen 1903-ig javították.[5]
Időrend
[szerkesztés]
- 1184 - megkezdődik a mecset építése
- 1198 - a mecset elkészül
- 1248 - III. Ferdinánd kasztíliai király elfoglalja Sevillát, a mecsetet keresztény templommá szentelik
- 1356 és 1362 - két földrengés megrongálja a minaretet, amelyet harangtoronnyá alakítanak át
- 1401 - döntés születik a katedrális építéséről
- 1402 - elkezdődik a főhajó délnyugati oldalának építése
- 1432 - a főhajó kész, a keleti oldal építése kezdődik
- 1466 - II. János király engedélyezi a királyi kápolna lebontását
- 1467 - a keleti oldal kész, megkezdődik a mennyezet építése
- 1475 - megkezdődik a karzatok építése
- 1478 - a karzatok készen
- 1481 - elkészülnek a főoltár bejáratai
- 1482 - megkezdik a faragott főoltár készítését
- 1498 - elkészül a mennyezet, nekikezdenek a kupolának
- 1506 - elkészül a kupola
- 1511 - a kupola összeomlik, megkezdik újjáépítését
- 1515 - elkészül a kórus új boltozata
- 1517 - elkészülnek a kereszthajók boltozatai
- 1519 - befejezik az új kupolát
- 1526 - elkészül a főoltár
- 1551 - megkezdik a királyi kápolna építését
- 1558 - megkezdik a harangtorony tetejének átalakítását
- 1568 - befejezik a harangtornyot, csúcsára kerül az El Giraldillo
- 1575 - elkészül a királyi kápolna
- 1888 - földrengés következtében leomlik a kupola és a boltozat
- 1995 - I. János Károly idősebb lányának, Elenának esküvője a katedrálisban
Leírása
[szerkesztés]
Az építészek felhasználták az előző mecset egyes elemeit, oszlopait. Udvara a mai Narancsudvar, minaretjét pedig harangtoronnyá alakították át; ez az ún. La Giralda, a város leismertebb jelképe. A 104 méter magas és 13 méteres alaphosszúságú La Giraldát 1184-ben kezdték el építeni a híres marrakesi Kutubia-mecset minaretjének mintájára és 1198. március 10-én fejezték be, amikor a csúcsán négy aranyozott bronzgömböt helyeztek el (a gömbök egy 1365-ös földrengés során leestek). A spanyol hódítás után harangtoronnyá alakították át. A csúcsán látható, a kereszténység győzelmét szimbolizáló szobor, az El Giraldillo 1568-ban került a helyére.[6]
A katedrális egy öthajós, doboz formájú, oldalkápolnákkal kísért épületegyüttes, a keresztény székesegyházak többségétől eltérően kereszthajója nem lép ki tömbjéből, sőt a szentély is csak egy kevéssé. Kívülről lépcsőzetes alakját támpillérek, támívek, fiatornyok hálózata fogja közre. Belső tere mecseteket idézően kockaszerű, nem olyan egyértelműen irányított mint más templomokban. A főhajó dúsan díszített mennyezete 36,35 m magasra nyúlik; a mellékhajók sem sokkal alacsonyabbak. Az árkádok gazdagon tagolt pillérkötegeken nyugszik, amelyek közvetlenül, trifórium nélkül mennek át a boltozatba.[7]
A katedrális hajója a leghosszabb templomhajó egész Spanyolországban. Faragott főoltárát egyetlen művész, Pierre Dancart készítette.
Kapuk
[szerkesztés]A sevillai katedrális négy homlokzatán összesen tizenöt kapu nyílik. Közülük a fontosabbak a következők:
Nyugati homlokzat
[szerkesztés]A bal oldali Keresztelőkapu (Portada del Bautismo) a 15. században készült és központi díszítő eleme Jézus megkeresztelését ábrázolja. Rajta kívül megtalálható rajta Sevillai Szt. Izidor és Szt. Leander, valamint Justa és Rufina mártírok. A szobrok Lorenzo Mercadante műhelyében készültek. Az angyal- és prófétaszobrok Pedro Millán munkái. Csúcsos boltívét háromszögletű vakmérmű ékesíti.
A jó állapotban megmaradt és gazdagon díszített főkapu vagy Mennybemenetel-kapu (Portada de la Asunción) a nyugati homlokzat közepén található. Fő motívumát, Mária mennybemenetelének domborművét 1877-1898 között faragta Ricardo Bellver.
A Szt. Mihály- vagy Születés-kapu (Portada del Nacimiento) Jézus születésének ábrázolásával van ékesítve. A szobrok Pedro Millan munkái. A 15. században készült kapu további díszítőelemi közé tartoznak Szt. Laurean, Szt. Hermengild, valamint a négy evangélista terrakotta szobrai.
Déli homlokzat
[szerkesztés]A déli kereszthajó Szt. Kristóf- vagy Hercegkapuját (Puerta de San Cristóbal) eredetileg Demetrio de los Rios tervezte 1866-ban, majd Adolfo Fernandez Casanova tervei alapján 1917-re lett kész. A kapu előtt látható a harangtorony csúcsán álló El Giraldillo szobor másolata.
Északi homlokzat
[szerkesztés]A Fogantatás-kapu (Puerta de la Concepción) a Narancsudvarra nyílik és csak ünnepnapokon nyitják meg. Ezt is Demetrio de los Rios tervezte az épület többi részével harmonizáló gótikus stílusban és Adolfo Fernandez Casanova fejezte be 1895-ben.
A Gyík-kapu (Puerta del Lagarto) a Narancsudvarra vezet. Nevét a mennyezetéről függő kitömött krokodilról kapta.
A Szentélykapu (Puerta del Sagrario) a szentélybe vezet. A 17. század végén tervezte Pedro Sanchez Falconete. Két oldalról korinthoszi oszlopok fogják közre, tetején III. Ferdinánd király, Szent Izidor, Leander, Justa és Rufina szobrai láthatók.
A Megbocsátás-kapu (Puerte del Perdón) az Alemanes utcáról nyílik a Narancsudvarba, vagyis nem tartozik közvetlenül a katedrálishoz. Eredetileg a mecset része volt, erről árulkodik ívelt boltozata is. A 16. század elején Miguel Perrin terrakottaszobraival díszítették.
Keleti homlokzat
[szerkesztés]A Botos-kapu vagy Bölcsek imádása-kapu (Puerta de Palos) Miguel Perrin 1520-ból származó "A bölcsek imádása"-domborművével van díszítve. Másik nevét a kaput az épület többi részétől elválasztó rudakról kapta.
A Harangkapu (Puerta de Campanillas) onnan kapta a nevét, hogy az építkezéskor itt helyezték el a munkába hívó harangot. A kaput Lope Marin 1548-as, Krisztus jeruzsálemi bevonulását ábrázoló dombormű ékesíti.
-
Keresztelőkapu -
A Mennybemenetel-kapu -
A Szt. Kristóf-kapu -
A Fogantatás-kapu -
A Botos-kapu -
A Megbocsátás-kapu
Kápolnák
[szerkesztés]
A székesegyháznak összesen 80 kápolnája van, amelyekben állítólag 1896-ban naponta 500 misét mondtak el.[8] A Szt. Antal-keresztelőkápolnában látható Murillo Szt. Antal megkísértését ábrázoló festménye. 1874-ben ebből kivágták a Szt. Antalt ábrázoló részt és a tolvajok egy New York-i galériának próbálták meg eladni. A tulajdonos 250 dollárért megvette a képet, de értesítette a spanyol konzulátust, így a festmény visszakerült eredeti helyére.[9]
Síremlékek
[szerkesztés]- Kolumbusz Kristóf
- Fernando Colón (Kolumbusz fia)
- III. Ferdinánd kasztíliai király
- Svábiai Erzsébet (Ferdinánd felesége)
- X. Alfonz kasztíliai király
- I. Péter kasztíliai király
Képek
[szerkesztés]-
A katedrális kívülről -
-
Látvány a toronyból -
-
A székesegyház belső tere -
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Seville Cathedral. spain.info . Spanish Tourism Board. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
- ↑ „The other Europe: Cinque Terre, Bruges, Rothenburg, Edinburgh, Seville”, Dallas Morning News, 2009. május 31.. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. június 1.)
- ↑ Juan José Asenjo Pelegrina Archbishop of Seville: Una catedral para el siglo XXI. Archdiocese of Seville, 2012. december 11. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ The Story of Seville. J.M. Dent & Company, 88. o. (1903)
- ↑ GallichanHartley 1903, p. 86
- ↑ Christian-Muslim Relations. A Bibliographical History. Volume 4 (1200-1350). BRILL, 9. o. (2012. augusztus 3.). ISBN 90-04-22854-3
- ↑ Rolf Toman (szerk.) Gótikus stílus. Vince Kiadó, 2007
- ↑ Larkin Dunton. The World and Its People. Silver, Burdett, 289. o. (1896)
- ↑ Art Theft History: 1874, Murillo's "Vision of St. Anthony". Association for Research Into Crimes Against Art (ARCA). [2012. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
Források
[szerkesztés]- John Harvey, The Cathedrals of Spain
- Luis Martinez Montiel, The Cathedral of Seville
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A katedrális honlapja
- Seville Cathedral Sacred Destinations
- Az UNESCO világörökség honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevillai katedrális témájú kategóriát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Seville Cathedral című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
