Alcalá de Henares
Alcalá de Henares | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Madrid (autonóm közösség) | ||
Tartomány | Madrid tartomány | ||
Rang | spanyol község | ||
Hivatalos nyelv | spanyol | ||
Székhely | Alcalá de Henares | ||
Polgármester | Javier Bello | ||
Irányítószám | 28801–28807 | ||
Körzethívószám | (+34) 91 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 199 184 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 2300 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 588 m | ||
Terület | 87,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 28′ 55″, ny. h. 3° 21′ 51″40.481815°N 3.364305°WKoordináták: é. sz. 40° 28′ 55″, ny. h. 3° 21′ 51″40.481815°N 3.364305°W | |||
Alcalá de Henares weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alcalá de Henares témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alcalá de Henares város Spanyolországban, Madridtól 35 km-re északkeletre. Madrid autonóm közösségben fekszik, +199184 fős népességével annak második legnépesebb városa a főváros után. Az ország egyik legrégebbi püspöki székhelye; belvárosa a Világörökség része. Általában egyszerűen Alcalának nevezik, de gyakran hozzáteszik az Henares folyóra utaló de Henarest is, megkülönböztetendő az országban található tucatnyi másik Alcalától.
Történelem
[szerkesztés]A város területe a kőrézkor óta lakott. A rómaiak a Kr. e. 1. században hódították meg, és építették fel Complutum nevű városukat a meglévő, Iplacea nevű keltibér település mellett. Ez volt a mai Madrid környékének egyetlen római városa; 10 000 lakosával municipium volt, így önkormányzattal rendelkezett. A Római Birodalom széthullása után, a vizigótok alatt hanyatlásnak indult.
711-ben a mórok leigázták a vizigót várost, és egy közeli dombon al-qal'a (fellegvár) néven felépítették a sajátjukat, amely ma Alcalá la Vieja (Régi Alcalá) néven ismert. 1118. május 3-án foglalta vissza a toledói érsek a Kasztíliai Királyság nevében. Ezt követően a város az eredeti római helyen épült újra, az arab várost felhagyták. A rekonkviszta végéig a városnak mór és zsidó negyede is volt, és híres piachely volt. Központi elhelyezkedése miatt a kasztíliai királyok gyakran szálltak meg itt, ha délnek utaztak.
Az 1480-as években Kolumbusz Kristóf itt találkozott először I. Izabella kasztíliai királynővel és II. Ferdinánd aragóniai királlyal, akik később az Amerika felfedezésével végződő expedícióját finanszírozták.
A spanyol polgárháborúban súlyos károkat szenvedett.
Alcalá de Henares egyeteme és történelmi környezete | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Spanyolország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV, VI |
Felvétel éve | 1998 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 28′ 55″, ny. h. 3° 21′ 51″40.481815°N 3.364305°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alcalá de Henares témájú médiaállományokat. |
Személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el I. János kasztíliai király (1358–1390)
- Itt született Aragóniai Katalin angol királyné (1485–1536)
- Itt született I. Ferdinánd magyar király (1503–1564)
- Itt született Miguel de Cervantes (1547–1616) író, költő
- Itt született Manuel Azaña (1880–1940) politikus, író
Testvérvárosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcalá de Henares című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Alcalái Egyetem (spanyol, angol)