I. Bermudo asztúriai király
| I. Bermudo | |
 | |
| Asztúria király | |
| Uralkodási ideje | |
| 788 – 791 | |
| Elődje | Mauregato |
| Utódja | II. Alfonz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Kantábriai-ház |
| Született | 750 körül |
| Elhunyt | 797 Oviedo |
| Nyughelye |
|
| Édesapja | Fruela herceg |
| Testvére(i) | Aurelio asztúriai király |
| Házastársa | Numilának (?) |
| Gyermekei | I. Ramiro |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Bermudo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. (Diakónus) Bermudo (?, 750 – Oviedo, 797), akinek a nevét Vermudo formában is szokták írni, Asztúriának a Kantábriai-házból származó királya 788-tól lemondásáig, 791-ig.
Nagyapja, Péter Kantábria hercege, innen ered a dinasztia elnevezése. Apja, Fruela herceg, I. (Katolikus) Alfonz királynak a testvére, szintén Kantábria hercege. I. Bermudo testvére, Aurelio 768-tól 774-ig volt Asztúria királya. 788-ban, Mauregato halálakor a nemesek az akarata ellenére választották királynak és házasságkötésre is kényszeríttették. I. Bermudo előneve a királlyá választása előtti egyházi pályafutására utal.
Amikor 791-ben a mórok Asztúriára támadtak, vereséget szenvedett tőlük. Még ebben az évben lemondott a trónról I. (Kegyetlen) Fruela király addig mellőzött fiának, II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonznak a javára. I. Bermudo a haláláig békességben élt utódának az udvarában, mint a király tanácsadója, a gyermektelen II. Alfonz halála után pedig I. Bermudónak és feleségének (egyik forrás szerint Numilának, másik forrás szerint Ursindának) a fia, I. Ramiro lett Asztúria királya.
Egyes szerzők[1] lehetségesnek tartják, hogy az ő fia lehetett Vímara Peres, a portói grófság első grófja, Portugália megalapítója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gonzalo Martínez Díez, 2005: El Condado de Castilla (711-1038): la historia frente a la leyenda (spanyolul). Valladolid. ISBN 84-9718-275-8
Források
[szerkesztés]- Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
| Előd: Bitroló Mauregato |
Asztúria királya | Utód: II. Szemérmes Alfonz |
