Ugrás a tartalomhoz

A Wagner-csoport lázadása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wagner-csoport lázadása
Dátum2023. június 23.
Helyszín Oroszország, Rosztovi, Voronyezsi, Lipecki és Tulai terület
Harcoló felek
Wagner-csoportOroszország Orosz állam
Parancsnokok
Jevgenyij PrigozsinSzergej Sojgu, Valerij Geraszimov
Veszteségek
2 halott13 halott, 7 helikopter, egy IL–22M repülőgép[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz A Wagner-csoport lázadása témájú médiaállományokat.

2023. június 23-án a Wagner-csoport orosz magánhadsereg fellázadt az orosz kormány ellen. A lázadás az orosz védelmi minisztérium és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője közötti fokozódó feszültségek közepette alakult ki.[2]

Prigozsin a felkelést a minisztérium által az erői ellen elkövetett állítólagos támadásra adott válaszként mutatta be.[3][4] Elutasította a kormány indoklását Ukrajna lerohanására,[5] Szergej Sojgu védelmi minisztert hibáztatta az ország katonai hiányosságaiért,[6] és azzal vádolta, hogy az orosz oligarchák javára hajtotta végre az inváziót.[7][8] Vlagyimir Putyin orosz elnök június 24-én televíziós beszédében árulásnak ítélte a Wagner akcióit, és ígéretet tett a lázadás leverésére.[4][9]

Prigozsin erői elfoglalták Rosztov-na-Donu és a Déli Katonai Körzet főhadiszállását, és páncélos oszlopban Moszkva felé haladtak.[10] Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalásokat követően[11] Prigozsin beleegyezett a lemondásba,[12] és június 24-én késő este megkezdte a visszavonulást Rosztov-na-Donuból. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSUB) az orosz Büntető Törvénykönyv 279. cikke alapján eljárást indított fegyveres lázadás miatt, de június 27-én lezárta azt, és ejtette a vádakat, mondván, hogy a lázadók „leállították a bűncselekmény elkövetésére közvetlenül irányuló cselekményeket”.[13]

A lázadás során az orosz hadsereg legalább tizenhárom katonája halt meg,[14] míg két orosz katonai disszidens a Wagner oldalán harcolva meghalt.[15]

Háttér

[szerkesztés]

Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport

[szerkesztés]
Bővebben: Wagner-csoport

A 2000-es évek elején Prigozsin, aki egy évtizedet töltött börtönben, mielőtt vállalkozói pályára lépett volna, Szentpétervár üzleti és éjszakai életének kiemelkedő alakjává vált, és elismerést szerzett egy sor nagyra becsült éttermével. Részt vett egy élelmiszer-kereskedelmi cég felfuttatásában, majd a szerencsejáték-iparra váltott. Ekkor ismerkedett meg Vlagyimir Putyinnal, aki ebben az időszakban, miután otthagyta a KGB-t, a helyi szerencsejáték-felügyelet vezetője volt Anatolij Szobcsak polgármester bizalmasaként.[16][17][18] Prigozsin fokozatosan Putyin bizalmasává vált, szoros személyes köteléket alakítva ki.[19]

2014-ben Prigozsin megalapította a Wagner-csoportot, egy orosz katonai magáncéget. Annak ellenére, hogy Oroszországban törvényileg tilos a katonai magáncégeket működtetni, a Wagner akadálytalanul működött a kormány hallgatólagos jóváhagyásával.[19] Számos elemző szerint a kormány azért alkalmazta a Wagner-csoport szolgáltatásait, hogy lehetővé tegye a hihető tagadást, és elfedje az orosz külföldi beavatkozások tényleges áldozati és pénzügyi költségeit.[20]

Az orosz kül- és katonapolitika eszközeként szolgáló Wagner-csoport félelmetes harci erőként jelent meg különböző régiókban, többek között a donbaszi konfliktusban,[21] jelentős szerepet játszott Oroszország szíriai polgárháborúba való katonai beavatkozása során, támogatást nyújtva Bassár el-Aszad szíriai elnöknek,[22][23] és részt vett a mali, líbiai és közép-afrikai köztársaságbeli konfliktusokban. A Wagner kegyetlen módszerei és a háborús bűnökben való részvétele miatt szerzett hírhedtséget Afrikában, a Közel-Keleten és Ukrajnában, büntetlenül elkövetett atrocitások miatt.[23][24][25]

A csoport szoros kapcsolatokat ápol több afrikai kormánnyal, és jelentős autonómiát élvez e nemzetek természeti erőforrásainak kiaknázásában, cserébe a helyi erők támogatásáért a kormányellenes lázadók elleni harcban.[26][27] A Wagner afrikai gazdasági törekvései még az ukrajnai orosz invázió közepette is felfelé ívelő pályát mutattak,[26] mivel a megtermelt forrásokat az ukrajnai és más régiókban zajló konfliktusok finanszírozására irányították.[27]

Belső feszültségek Ukrajna megszállása idején

[szerkesztés]
Bővebben: A Wagner-csoport tevékenysége Ukrajnában

Prigozsin befolyásának korlátozására tett kísérletek

[szerkesztés]
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök volt Prigozsin retorikájának két legjelentősebb célpontja

Az Amerikai Egyesült Államok tisztviselői szerint Jevgenyij Prigozsin évek óta vitában állt az orosz védelmi minisztériummal az ukrajnai teljes körű inváziót megelőzően.[28] Ezek a feszültségek azonban az orosz–ukrán háború alatt eszkalálódtak és váltak nyilvánossá.[29][30][31] Az invázió kezdeti szakaszában az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, de a tartalékosok mozgósításának bejelentését Putyin késleltette. Ennek eredményeként a hatóságok aktívan igyekeztek zsoldosokat toborozni az invázióhoz, ami Prigozsin és a Wagner-csoport befolyásának és hatalmának növekedéséhez vezetett. Prigozsin jelentős erőforrásokat kapott, beleértve a saját légi járműveit is. Emellett 2022 nyarától kezdődően felhatalmazást kapott arra, hogy az orosz börtönökből rabokat toborozzon a Wagner-csoportba a szabadságukért cserébe.[32] 2022 decemberére a nyugati hírszerzés becslése szerint a Wagner zsoldosok száma a 2017-2018 körüli "néhány ezer" harcosról 2022 decemberére körülbelül 50 000 harcosra nőtt, és a többségük börtönökből toborzott bűnöző elítéltekből állt.[32]

Bár a kormány egyre nagyobb erőforrásokat biztosított számukra, a Wagner nem rendelkezett jogi felhatalmazással. Prigozsin nem töltött be hivatalos tisztséget, és nem volt sem kinevezett, sem megválasztott, ami azt jelenti, hogy technikailag nem volt olyan hatóság, amely előtt felelnie kellett volna.[33] Prigozsin ráadásul nemzetközi elismertségre tett szert, és felhagyott korábbi visszahúzódó magánéletével.[34] Gyakran katonai egyenruhában jelentette a híreket a frontvonalról. Wagnert kezdték Prigozsin magánhadseregének tekinteni, amely az orosz törvények és az ország katonai hierarchiájának határain kívül működött. Elégedetlenség alakult ki a Védelmi Minisztériumban és a vezérkarban, ami arra késztette őket, hogy erőfeszítéseket tegyenek Prigozsin növekvő befolyásának korlátozására.[33] 2023. február elején Prigozsin bejelentette, hogy Wagner beszüntette a foglyok toborzását,[35] amit a brit védelmi minisztérium úgy értelmezett, hogy a kormány megtiltotta az ilyen toborzást. Ettől a változástól azt várták, hogy csökkenti a csoport harci kapacitását.[36]

Ezzel szemben Prigozsin populista figuraként mutatta be magát, aki szembeszáll a katonai berendezkedéssel,[37] többször is azzal vádolva azt, hogy nem védi a nemzeti érdekeket. 2022. október 1-jén, az ukrajnai harkivi ellentámadás során, amely kiűzte Oroszországot a régió nagy részéből, Prigozsin bírálta az orosz parancsnokságot, kijelentve, hogy "Ezeket a szemeteket mezítláb kellene a frontra küldeni, csak egy géppisztollyal."[38] Megnövekedett befolyása miatt Prigozsin azon kevesek közé tartozott, akik panaszt mertek tenni a katonai parancsnokokra Putyinnál.[39][40] Prigozsin elsősorban a Védelmi Minisztériumot vette célba, korruptnak minősítve annak tisztviselőit.[30][31] Azonban az orosz elit más szegmenseit is bírálta,[41] köztük az orosz parlament tagjait és az orosz oligarchákat, akiket azzal vádolt, hogy a háború alatt megpróbáltak „ellopni mindent, ami a népé”.[41][42] Egyik nyilatkozatában Prigozsin bírálta az orosz elitet és gyermekeiket, amiért luxus és gondtalan életet élnek, miközben az egyszerű emberek meghalnak a háborúban. Prigozsin párhuzamot vont e "társadalmi megosztottság" és az 1917-es orosz forradalmat megelőző megosztottság között, és figyelmeztetett a "katonák és szeretteik" lehetséges felkeléseire az ilyen igazságtalanság ellen.[43][44] Az Institute for the Study of War (ISW) megjegyezte, hogy Prigozsin nyilatkozatai növelték befolyását az ultranacionalista orosz milblogger közösségen belül.[45]

Eszkaláció a bahmuti csata során

[szerkesztés]
A halott Wagner-harcosok temetője az oroszországi Tyumenyben. Prigozsin azt állította, hogy a védelmi minisztérium rossz irányítása több tízezer Wagner-zsoldos halálához vezetett Bahmutban[46]

A kimerítő bahmuti csata során a Wagner-csoport és a Védelmi Minisztérium közötti feszültség kritikus ponthoz érkezett.[45] Prigozsin többször is hangot adott elégedetlenségének a Kreml elégtelen lőszerellátása miatt. Azzal fenyegetőzött, hogy kivonja erőit, ha nem teljesítik követeléseit, és konkrétan Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt hibáztatta a Wagner-harcosok jelentős veszteségéért, amely szerinte több tízezer áldozatot követelt.[46] Az Egyesült Államok szerint a 2022 decembere és 2023 júniusa között Ukrajnában életüket vesztett 20 000 orosz katona közel fele Wagner-harcos volt, akik a bahmuti csatában vesztették életüket.[23]

Miután az oroszok 2023. május végén kihirdették a bahmuti győzelmet, a Wagner-csoport megkezdte a kivonulást a városból, átadva helyét a reguláris csapatoknak.[47] 2023. május végén a Wagner és a katonaság között az átmenet alatt is fennálltak belső konfliktusok.[48][49] Prigozsin azt állította, hogy a katonaság június 3-án[50][51] és június 5-én[52][53] is kísérletet tett a visszavonuló csapatai megtámadására, továbbá azt állította, hogy az orosz katonaság aknákat helyezett el a Wagner által a bahmuti visszavonulás során megtett útvonalon.[54] 2023. június 5-én Prigozsin a közösségi média platformjain keresztül közzétett egy videót, amelyen állítólag az elfogott Roman Venyevityin alezredes, az orosz 72. dandár tagja látható, amint bevallja, hogy állítólag alkoholos befolyásoltság alatt utasította csapatait, hogy nyissanak tüzet a visszavonuló Wagner-erőkre.[52][53]

2023. május 27-én a milblogger és a Donyecki Népköztársaság volt védelmi minisztere, Igor Girkin azzal vádolta meg Prigozsint, hogy összeesküvést szőtt a Wagner-csoport alkalmazására, hogy puccsot szervezzen Oroszországon belül. Girkin továbbá azt állította, hogy Prigozsin aktívan semmibe veszi az orosz 2022-es háborús cenzúra törvényeit azáltal, hogy nyíltan kritizálja az orosz főparancsnokságot, és hogy az erői gyakorlatilag lázadásban vannak.[55] Prigozsin cáfolta ezeket az állításokat, azt állítva, hogy a Wagner-csoport nem rendelkezik elég nagy hadsereggel egy puccs végrehajtásához.[56]

A bahmuti csata tetőzése, amelyben Wagner kulcsszerepet játszott, a hatalomtól való egyre nagyobb elszigetelődés időszakának kezdetét jelentette.[54] 2023. június 6-án Prigozsin nyilvános vádat emelt, azt állítva, hogy befolyásos személyek az orosz hadsereggel együttműködve aktívan szabotálják rendkívül jövedelmező vendéglátóipari vállalkozását. Több mint tíz éven át ezek az étkezési szerződések szolgálták vagyonának és befolyásának forrását.[54] Ezzel párhuzamosan Prigozsin népszerűsége megugrott az orosz lakosság, különösen a nacionalisták körében. A Levada Központ által végzett májusi felmérésben a válaszadókat arra kérték, hogy nevezzék meg azokat a politikusokat, akikben a leginkább megbíznak, és Prigozsin először került a lista első tíz neve közé, ami jelentős változást jelentett a közvélemény megítélésében a politikamentes személyiségről a politikai személyiségre.[57][58]

Wagner integrálásának elrendelése

[szerkesztés]

2023. június közepén a Védelmi Minisztérium utasította a Wagner-csoportot, hogy július 1-jéig kössön szerződést a hadsereggel. Ezzel a lépéssel a Wagnert ténylegesen alárendelt egységként integrálták a rendszeres parancsnoki struktúrába, csökkentve ezzel Prigozsin befolyását. Prigozsin azonban elutasította a szerződés aláírását, Sojgu inkompetenciájára hivatkozva.[59][60] A Meduza jelentései szerint ez a fejlemény aláássa Prigozsin befolyását a Wagner felett, és veszélyezteti a csoport nyereséges afrikai tevékenységét.[61] Prigozsin sikertelenül próbálta megkerülni a Wagner alárendeltségének elrendelését, miközben fokozta a Védelmi Minisztériummal szembeni kritikáját.[62] Elment odáig, hogy kiállt Sojgu kivégzése mellett, és utalt egy esetleges népfelkelésre az alkalmatlan tisztviselők ellen.[54] Prigozsin úgy vélte, hogy Putyin végül mellé állna a Védelmi Minisztérium elleni harcban, ha lázadást robbantana ki.[54][63][64]

A felkelés megtervezése

[szerkesztés]

Az amerikai hírszerző ügynökségek megfigyelték a Wagner-erők fokozatos felhalmozódását az orosz határ közelében,[65] valamint bizonyítékokat találtak arra, hogy Wagner felszereléseket és erőforrásokat halmozott fel a lázadás előkészítésére.[66][67] Bár a tervezett lázadás helyére és módjára vonatkozó információk birtokába jutottak, a pontos időzítés ismeretlen maradt.[66] Egy, az ügyet ismerő forrás szerint a nyugati hírszerző ügynökségek kommunikációs lehallgatások és műholdképek elemzése révén fedezték fel a tervet.[67] Az amerikai hírszerzés már hetekkel a tényleges esemény előtt elkezdte előre látni egy jelentős Wagner-felkelést,[66] és már június 21-e előtt szilárd bizonyítékokat szerzett a közelgő lázadásról.[29] Úgy tűnt, hogy Prigozsin a június 10-i MDP-határozatot követően indította el a tervet, amely gyakorlatilag integrálta volna a Wagner-erőket a reguláris hadseregbe.[66] A külföldi hírszerzés megállapításai arra utalnak, hogy a lázadást előre megtervezték, ami ellentmond Prigozsin állításának, miszerint a lázadásról szóló döntés június 23-án született meg.[65]

Névtelen amerikai tisztviselők később felfedték[note 1] a The New York Times-nak, hogy Szergej Szurovikin hadseregtábornok, akiről úgy vélték, hogy szoros kapcsolatban áll Prigozsinnal, előzetes tudomással rendelkezett a tervezett felkelésről. Emellett arra is voltak jelek, hogy más orosz tábornokok is támogatásukról biztosíthatták a felkelést. Amerikai tisztviselők azt állították, hogy Prigozsin nem szította volna a lázadást, ha nem lett volna abban a hitben, hogy az orosz hatalmi struktúrán belül bizonyos szektorok támogatását élvezi.[68]

Nyugati tisztviselők által a The Wall Street Journal-nak adott tájékoztatás szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat két nappal a terv végrehajtása előtt fedezte fel a tervet. A terv felfedezése ahhoz vezetett, hogy Prigozsin idő előtt kezdeményezte a lázadást, ami a későbbi kudarc egyik oka lehetett. Prigozsin el akarta fogni Sojgu védelmi minisztert és Geraszimov vezérkari főnököt az Ukrajnával határos déli oroszországi régióban tervezett közös látogatásuk során, és nyugati tisztviselők szerint a tervnek jó esélye lett volna a sikerre, ha nem fedezik fel, ami arra késztette Prigozsint, hogy egy alternatív tervet rögtönözzön. Nyugati tisztviselők szerint a hírszerzés megállapításai azt jelezték, hogy Prigozsin terve azon a meggyőződésén alapult, hogy a fegyveres erők egy része csatlakozik a lázadáshoz. Nyugati tisztviselők szerintük úgy vélik, hogy Prigozsin tájékoztatott néhány magas rangú katonai hivatalt a tervéről.[67] Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka azt állította, hogy az orosz hatóságok értesültek a tervezett lázadásról, és arról, hogy azt június 22. és június 25. között hajtják végre.[67] A Meduza által közvetített névtelen beszámolók szerint lehetséges, hogy a biztonsági szolgálatok "nem merték elmondani az elnöknek, hogy valami baj van Prigozsinnal [...] mert ha jelentik a problémát, akkor döntéseket kellett volna hozni. És hogyan hoznának ilyen döntést?" A Meduza forrásai szerint, miután Prigozsin nem tudta megkerülni a parancsot, hogy Wagnert integrálják a reguláris hadseregbe, "valami rossz előérzet terjedt el a levegőben, hogy valami történni fog". A Kreml tisztviselői "megbeszéléseken beszéltek erről, és arra a következtetésre jutottak, hogy [Prigozsin] egy merész opportunista, aki nem a szabályok szerint játszik. Amikor a fegyveres felkelés kockázatáról volt szó, úgy gondolták, hogy az nulla". Következésképpen azt hitték, hogy Prigozsin felkelésről szóló bejelentése csak blöff, amivel engedményeket akart kicsikarni, és csak akkor jöttek rá a helyzet komolyságára, amikor Wagner elfoglalta Rosztov-na-Donut.[62]

Wagner sok tagját előzetesen nem tájékoztatták a tervezett felkelésről. Ennek következtében zavarba ejtette őket Prigozsin fegyverbe szólító felhívása, és bizonytalanok voltak abban, hogy melyik frakcióhoz csatlakozzanak.[61] A leszerelt Wagner-veteránokat arra utasították, hogy maradjanak készenlétben, és várják meg Prigozsin parancsait. Moszkvában olyan személyek, akik nem tartoztak Wagnerhez, arról számoltak be, hogy hívásokat kaptak, amelyek látszólag a Wagner-csoporttól érkeztek, és arra ösztönözték őket, hogy csatlakozzanak a lázadást támogató gyűléshez. Hasonló hívások érkeztek Rosztov lakosaihoz is, a felkelés támogatására kérve őket.[61]

Lázadás

[szerkesztés]
Térképen a wagneresek útja

Prigozsin bejelentése

[szerkesztés]

Egy 2023. június 23-án közzétett videóban Prigozsin azt állította, hogy a kormány indoklása Ukrajna lerohanására valótlanságokon alapul, és hogy az invázió az orosz elit érdekeit szolgálta.[69] Azzal vádolta a védelmi minisztériumot, hogy megpróbálta megtéveszteni a közvéleményt és az elnököt azzal, hogy Ukrajnát agresszív és ellenséges ellenfélként állította be, amely a NATO-val együttműködve támadást tervez az orosz érdekek ellen.[70] Prigozsin azt állította, hogy Szoigu és az "oligarchaklán" személyes indítékai voltak a háború kirobbantására.[71] Továbbá azt állította, hogy az orosz katonai vezetés szándékosan eltitkolta az Ukrajnában elesett katonák valódi számát, az áldozatok száma egyes napokon elérte az 1000-et.[72]

Később, június 23-án Prigozsin felerősített egy videót, amely már korábban is keringett a Wagnerhez kötődő Telegram-csatornákon, és amely állítólag a Wagner egyik hátsó táborát ért rakétacsapás utóhatását mutatta. Prigozsin az orosz Védelmi Minisztériumot vádolta a csapás végrehajtásával, amely állítása szerint 2000 harcosát ölte meg.[73][74][75][76] A Védelmi Minisztérium tagadta a Wagner hátsó táborainak megtámadására vonatkozó állításokat,[77] a Háborútudományi Intézet pedig nem tudta megerősíteni a videó valóságtartalmát, megjegyezve, hogy "lehet, hogy információs céllal gyártották".[73]

Prigozsin a sajtószolgálatának Telegram-csatornáján közzétett üzenetében fegyveres konfliktus kezdetét jelentette be a védelmi minisztérium ellen. Felszólította a minisztérium elleni konfliktushoz való csatlakozásban érdekelt személyeket, azzal vádolva Sojgut, hogy tüzérséget és helikoptereket alkalmaz Wagner megtámadására. Emellett Prigozsin azt állította, hogy Sojgu gyáván, este kilenc órakor elmenekült Rosztovból.[78] Ennek következtében a Szövetségi Biztonsági Szolgálat jogi eljárást indított Prigozsin ellen az orosz Büntető Törvénykönyv 279. cikke alapján, amely a fegyveres lázadásra vonatkozik.[79][80]

Szergej Szurovikin és Vlagyimir Alekszejev altábornagy felhívást intézett a Wagner-harcosokhoz, amelyben az ellenségeskedések beszüntetésére szólította fel őket.[81] Szurovikin a Financial Times által "túszdrámának" nevezett videóban tette meg észrevételeit, és július 29-én még mindig nem került elő.[82] Az orosz állami Pervij Kanal "vészhelyzeti hírműsort" sugárzott, amelyben a műsorvezető Jekatyerina Andrejeva kijelentette, hogy Prigozsin kijelentései a reguláris katonai erők Wagner-állások elleni állítólagos támadásairól hamisak. Andrejeva azt is megemlítette, hogy Putyint tájékoztatták a kialakult helyzetről.[83] Prigozsin kijelentéseire válaszul az ország hadserege és a Nemzeti Gárda páncélozott járműveket telepített Moszkvába és Rosztov-na-Donuba is.[84][note 2]

Rosztov-na-Donu elfoglalása

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Előrenyomulás Moszkva felé

[szerkesztés]

Miután Wagner megszerezte az ellenőrzést Rosztov-na-Donu felett, Prigozsin megosztotta erőit, és néhány ezer emberét Moszkva felé vezényelte, míg ő egy rosztovi bunkerből irányította a lázadást.[67] Június 24-én reggel páncélozott Wagner-oszlopok, amelyek harckocsikból, páncélozott járművekből, légvédelmi eszközökből és civil teherautókból álltak,[86] gyorsan megindultak Moszkva felé (Rosztov-na-Donutól 1100 kilométerre).[87][88] Egy Rosztovból érkező és egy másik, a megszállt Ukrajna felől átkelő oszlop Voronyezsi területen keresztül haladt előre, kevés ellenállásba ütközve.[88] Egy, a Donyecki Népköztársaság vezetéséhez közel álló forrás szerint a Moszkva felé tartó konvojban mintegy 5000 harcos volt, és a vezető Wagner parancsnok, Dmitrij Utkin vezette.[89][90] Az oszlop nem próbálta elfoglalni az általa érintett városokat, de több légi támaszpontot elfoglalhatott.[86]

A területi székhely, Voronyezs külterületén[91] a Wagner-csapatokat helikopterrel támadták.[87][92][93] A légierő jelentős veszteségeket szenvedett a Wagner-csapatokkal való szembeszállás során: hat helikoptert és egy Il–22M légi vezetési pontot lőttek le.[94] Legalább tizenhárom orosz katona meghalt.[14][95] Két rakéta – valószínűleg a Wagner légvédelmi rendszerei által kilőtt rakéták – becsapódott egy olajraktárba és egy voronyezsi lakótelep udvarába.[86] Ironikus módon a „Voronyezs bombázása”[96] már korábban is széles körben használt kifejezés volt, amelyet rövidítésként használtak Oroszország önpusztító baklövéseinek leírására.[97] A Wagner vadászgépek elhaladtak Voronyezs mellett, több mint félúton Moszkva felé,[87] és a kora délutáni órákban tovább nyomultak Voronyezs területen keresztül, anélkül, hogy fontos városokba behatoltak volna.[88] A közösségi médiában közzétett bejegyzésekben a Wagner-csapatok és a katonaság közötti harcokról készült felvételek is megjelentek magában Voronyezsben, a Reuters katonai jelentésekre hivatkozva.[91][98][99] A médiajelentések szerint a Wagner-csoport átvette az ellenőrzést a város összes katonai létesítménye felett.[87][100][101]

Wagner továbbhaladt a Lipecki területre, mintegy 400 kilométerre Moszkvától.[102][103] Elhaladtak Jelec városán keresztül,[88] majd észak felé folytatták útjukat az M4-es autópályán.[104][105] A Lipecki területen a hatóságok kotrógépekkel autópálya-részeket romboltak le, hogy megpróbálják lelassítani a konvoj előrehaladását.[97][106] Egyes utakat kamionokkal és iskolabuszokkal torlaszoltak el.[97][104] A katonaság védelmi vonalakat állított fel az Oka folyó mentén (amely Moszkvától délre folyik) és hídátkelőket barikádozott el.[97][106] A Lipecki és a Voronyezsi terület kormányzója felszólította a civileket, hogy maradjanak otthon, miután katonai oszlopokról és összecsapásokról érkeztek jelentések az M4-es autópálya mentén.[107][108][109]

Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere bejelentette, hogy a fővárosban bevezetik a terrorizmus elleni rendszert.[110] Moszkvában páncélozott járművek és a biztonsági erők fokozott jelenléte volt megfigyelhető. Az önkormányzati hatóságok kijárási tilalmat fontolgattak,[106] és a Wagner toborzó plakátjait sietve leszerelték.[111] A Der Spiegel arról számolt be, hogy minden Moszkvából induló járatra minden jegy elkelt, mivel az emberek megpróbáltak elmenekülni a közeledő oszlop elől.[112] A Flightradar24 repülőgépkövető weboldal szerint egy Putyin által használt repülőgép elhagyta Moszkvát, és Szentpétervár felé repült. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin nem volt a fedélzeten,[113] és a Kremlben maradt.[114] A hatóságok a Moszkvával szomszédos Kalugai területen is útkorlátozásokat hirdettek: Vlagyiszlav Szapsa kormányzó azt mondta a lakosoknak, hogy „tartózkodjanak a magángépjárművel való közlekedéstől ezeken az utakon, hacsak nem feltétlenül szükséges”.[115]

Közben a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rajtaütött a Wagner szentpétervári székhelyén. Az orosz média meg nem erősített értesülései szerint az iroda közelében lévő járművekből 4 milliárd rubelt (47 millió amerikai dollár) tartalmazó kartondobozokat foglaltak le,[116] és amerikai dollárban tartott készpénzt, kézifegyvereket,[117] aranyrudakat és ismeretlen fehér porból készült csomagokat is lefoglaltak.[117][118] Prigozsin azt mondta, hogy a pénzt az alkalmazottak fizetésére, az elesett Wagner-harcosok hozzátartozóinak kártérítésére[118] és a cég egyéb kiadásaira szánták,[116] és utalt Wagner globális titkos befolyásolási műveleteire – többek között Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban –, amelyeket készpénzzel kellett végrehajtani.[118] Olga Romanova újságíró, a Rusz Szigyascsaja (Az Ülő Oroszország másképp Oroszország a Rácsok Mögött) nevű jótékonysági alapítvány vezetője azzal vádolta az FSZB-t, hogy június 24-én kora reggel óta fenyegeti a Wagner által beszervezett elítéltek hozzátartozóit.[119]

Megegyezés

[szerkesztés]

A végig Rosztovban tartózkodó Prigozsin hiába hívta telefonon Putyint, az nem akart vele kapcsolatba lépni. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetítésével tárgyaltak. A wagneresek már Moszkvától 200 km-re voltak, amikor megállapodtak, hogy a zsoldosok visszatérnek a kaszárnyákba, a vádakat ejtik ellenük. Prigozsin Fehéroroszországba távozhat.

Reakciók

[szerkesztés]

Az orosz kormány

[szerkesztés]

Vlagyimir Putyin beszéde

[szerkesztés]
Vlagyimir Putyin a Wagner-csoport lázadásáról szól a nemzethez

Vlagyimir Putyin június 24-én beszédet intézett a nemzethez, amelyben "árulásként" ítélte el a Wagner-csoport cselekedeteit, és "kemény lépéseket" ígért a lázadás leverésére. Kijelentette, hogy a helyzet magának Oroszországnak a létét fenyegeti. Putyin történelmi párhuzamot vont az orosz forradalommal, amely az Orosz Birodalomnak az első világháború keleti frontján való szerepvállalása során bontakozott ki, és a breszt-litovszki szerződésben területi veszteségekkel járt.[72][114] Putyin továbbá felhívást intézett a Wagner-erőkhöz, akiket "csalással vagy fenyegetéssel" "rángattak" a lázadásban való részvételre.[120] Putyin beszédének sugárzása után a televíziós csatornák visszatértek a tervezett műsortervükhöz.[121]

Válaszul Prigozsin kijelentette, hogy fő célja, hogy eltávolítsa hivatalából Szoigut és Geraszimovot,[122] és megismételte a Védelmi Minisztériummal szembeni korrupciós vádjait.[123]

Más kormánypárti személyek

[szerkesztés]

Jeles orosz politikusok felszólították Prigozsint, hogy hagyja abba lázadását, és támogatásukról biztosították Putyint.[124][125][126] Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország vezetője, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese és az ország korábbi elnöke kijelentette, hogy "a világ a pusztulás szélére kerül", ha Wagner képes lenne átvenni az irányítást a kormány felett és hozzáférhetne a nukleáris fegyverekhez.[127]

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője "árulásnak" nevezte a lázadást, és azt mondta, hogy csapatai a "feszültséggel teli övezetekbe" tartanak, hogy "megőrizzék Oroszország egységeit és megvédjék államiságát."[128] Kirill moszkvai pátriárka, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, az orosz ortodox egyház vezetője felszólította az oroszokat, hogy imádkozzanak Putyinért.[129] Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke támogatását fejezte ki Vlagyimir Putyin mellett.[130] Az Oroszország által 2014 óta megszállt ukrán régiók vezetői szintén támogatásukról biztosították Putyint.[41][131]

Az orosz civil társadalom

[szerkesztés]

A háborúellenes orosz ellenzék

[szerkesztés]

Az orosz ellenzéki csoportok különböző módon reagáltak.[132] Mihail Hodorkovszkij száműzött volt olajmágnás és ellenzéki személyiség arra buzdította az oroszokat, hogy támogassák Prigozsint, mondván, hogy fontos, hogy "még az ördögöt is" támogassák, ha úgy dönt, hogy szembeszáll a Kremllel.[133] Később azonban arra buzdította az oroszokat, hogy fegyverkezzenek fel, miközben kijelentette, hogy "Prigozsin nem a barátunk és még csak nem is a szövetségesünk".[134] Az Anarcho-kommunisták Harci Szervezete (BOAK) és az Autonóm Akció anarchista szervezetek külön-külön nyilatkozatban fejezték ki, hogy Prigozsin és Putyin egyaránt megvetendőek, és hogy az anarchistáknak nincs "oldaluk" a konfliktusban.[135] A BOAK felszólította anarchista társait, hogy "maradjanak távol", és hagyják, hogy a harcoló frakciók "elvéreztessék egymást, amennyire csak lehet. Így a jövőben nem fogják tudni zavarni az embereket". Arra is buzdítottak, hogy "töltsék ezt az időt a fegyveres konfliktusra való felkészüléssel".[135]

Az Orosz Önkéntes Hadtest vezetője, Gyenyisz Kapusztyin dicsérte Prigozsint, kijelentve, hogy a köztük lévő éles ideológiai különbségek ellenére Prigozsint "Oroszország hazafijának tartja."[132] Később a lázadáshoz való csatlakozásra szólított fel.[136][137][138] Az Oroszország Szabadsága Légió az orosz forradalom idejéhez hasonlította az eseményeket, de azt tanácsolta az olvasóknak, hogy emlékezzenek Wagner számos háborús bűnére. Felszólították az embereket, hogy "ne tulajdonítsanak [Prigozsinak] olyan katonai becsületet és vitézséget, amely nem létezik".[132]

Orosz ultranacionalisták és milbloggerek

[szerkesztés]

Az ISW szerint az orosz háborúpárti ultranacionalisták megoszlottak "azok között, akik túl akarnak lépni a lázadáson", és mások között, akik megoldást követeltek az orosz biztonságnak a lázadás által feltárt hiányosságaira.[139] Igor Girkin a lázadásért és az orosz tisztek "meggyilkolásáért" Prigozsin kivégzésére szólított fel, és ezt "Oroszország mint állam megőrzéséhez szükségesnek" követelte."[140]

A szélesebb orosz közvélemény

[szerkesztés]
Egy rosztovi férfi a Wagner-csoport zászlajával a kezében a felkelés idején

Az orosz lakosság túlnyomórészt "csendes" és apatikus reakciót mutatott a lázadással szemben.[141][142] A 2016-os török puccskísérlettel összehasonlítva, ahol számos török állampolgár aktívan részt vett a puccsellenes tüntetéseken, Anna Matvejeva orosz elemző az ellentétes reakciót jegyezte meg.[143] A Wagner-erők által elfoglalt Rosztov-na-Donu városában olyan videók kerültek elő, amelyeken orosz civilek üdvözölték a lázadókat, kényelmet biztosítottak nekik nekik és éljeneztek.[141][144]

Az orosz tüzérségi tűz által okozott Voronyezs melletti robbanások után az orosz közösségi médiában felbukkant a már korábban is létező „Voronyezs bombázása” internetes mém – amely az orosz kormány önpusztító baklövéseire utalt.[97][145][146]

Nemzetközi

[szerkesztés]

A nyugati vezetők többnyire tartózkodtak attól, hogy közvetlenül kommentálják a lázadást annak kibontakozásakor és közvetlenül utána, elsősorban azon aggodalmak miatt, hogy Putyin kihasználná az ilyen megjegyzéseket, hogy azt állítsa, hogy külföldi összeesküvésről van szó.[147][148] Emellett aggodalmak merültek fel az orosz nukleáris arzenál ellenőrzése miatt is.[149] Joe Biden amerikai elnök megvitatta a helyzetet Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.[150]

A nyugati vezetők a lázadással kapcsolatban nem nyilatkoztak.

A lázadás befejezését követően Bident arról kérdezték, hogy Putyin meggyengült-e és mennyire Prigozsin akciói miatt, mire ő megerősítette, hogy "abszolút", miközben azt a baklövést tette, hogy "nehéz megmondani, de egyértelműen elveszíti a háborút Irakban; elveszíti a háborút otthon".[151][152]

Június 24-én Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy telefonbeszélgetésben azt közvetítette Putyinnak, hogy Törökország kész segítséget nyújtani a "békés megoldás" megtalálásában,[153] sürgetve őt, hogy ésszerűen cselekedjen.[154][155]

Grúziában is követelték az Oroszországgal közös határ lezárását, de a grúz belügyminisztérium kijelentette, hogy ez jelenleg nem szükséges.[156] Ukrán tisztviselők, köztük Volodimir Zelenszkij elnök és tanácsadója, Mihajlo Podoljak kijelentették, hogy a felkelés Oroszország politikai instabilitásának, "gyengeségének" és az elit belső harcainak bizonyítéka.[157][158][159][160][161] Dmitro Kuleba külügyminiszter a lázadást lehetőségnek nevezte arra, hogy a nemzetközi közösség "feladja a hamis semlegességet" Oroszországgal szemben, és Kijevnek minden olyan fegyvert biztosítson, amire szüksége van az orosz erők Ukrajnából való kiszorításához.[162]

Nicu Popescu moldovai külügyminiszter szerint az oroszországi események azt bizonyítják, hogy Moldovának tovább kell haladnia azon az úton, hogy eltávolodjon a "pusztítás és háború eurázsiai terétől" és az Európai Unió felé vegye az irányt, hogy biztosítsa a békét, a stabilitást és a demokráciát az országban.[163]

A tárgyalásokat kommentálva Lukasenko fehérorosz elnök azt állította, hogy meggyőzte Putyint arról, hogy a merénylet helyett párbeszédet folytasson Prigozsinnal, az egyetlen olyan személlyel, akivel tárgyalásos megoldást lehetett volna elérni. Lukasenko továbbá azt állította, hogy egy ilyen lépés megakadályozná a vezető nélküli wagneristák által gerjesztett, potenciálisan kaotikus helyzetet.[164] Lukasenko azt is állította, hogy Fehéroroszország nemzetvédelmének hasznára válik Wagner szakértelme.[165] Szvjatlana Cihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a Twitteren kijelentette, hogy a lázadás Putyin és más diktatórikus rezsimek "gyengeségét" leplezte le,[166] és kijelentette: "Most kell megragadnunk ezt a pillanatot."[167] A Kalinovszki ezred parancsnoka, Dzjanyisz Proharav hasonlóan vélekedett a közösségi médiában közzétett videóbeszédében, és felszólította a fehérorosz katonákat, hogy ne avatkozzanak bele az eseményekbe.[168][169]

Valerij Szahascsik, a száműzetésben lévő fehéroroszországi Egyesült Átmeneti Kabinet védelmi és nemzetbiztonsági képviselője gyors döntést sürgetett: vagy "éljünk a történelmi lehetőséggel, és váljunk virágzó európai országgá", vagy "veszítsünk el mindent". Felszólította a fehérorosz hadsereget, hogy érvényesítse a nemzet függetlenségét Oroszországtól, "egyesítse a nemzetet", és "hangolódjon rá a hullámunkra, és maradjon kapcsolatban".[170][171]

Egy belarusz külügyminisztériumi tisztviselő a lázadást "a kollektív Nyugatnak szánt ajándéknak" nevezte.[172]

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Bosznia-Hercegovina korábbi elnökségi tagja támogatását fejezte ki Putyinnak "az oroszországi béke és belső stabilitás megőrzésére, valamint a katonai és egyéb erők rendjének helyreállítására irányuló erőfeszítéseiben",[173] ahogyan Észak-Korea[174][175] és Kína is.[176][177] Muhoozi Kainerugaba, az ugandai elnök fia és a különleges erők parancsnoka kijelentette, hogy Uganda szükség esetén katonákat küldhet Oroszországba, hogy segítsenek Putyinnak a lázadás leverésében.[178]

Utóhatás

[szerkesztés]

Moszkvába gyorsan visszatért a normális életérzés. Június 25-én a munkások megkezdték a Wagner előrenyomulását akadályozó, lerombolt utak helyreállítását.[179] Június 26-án Moszkvában feloldották a terrorizmus elleni rendkívüli intézkedéseket.[180] A felkelést követően az orosz rubel árfolyama meredeken zuhant, és 2022 márciusa óta a legalacsonyabb értéket érte el.[180] Június 26-án a védelmi minisztérium hivatalos közleményben jelentette be, hogy Sojgu látogatást tett az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoknál.[181]

Június 26-án Prigozsin rögzített nyilatkozatot tett közzé, amelyben megvédte a felkelést. Azt állította, hogy a cél a Wagner-csoport megmentése és az alkalmatlan kormánytisztviselők felelősségre vonása volt. Prigozsin hangsúlyozta, hogy a felkelés célja nem a kormány megdöntése volt, és megismételte azt a vádját, hogy a Wagner-csapatoknak a reguláris hadsereg általi ágyúzása váltotta ki a lázadást. Azt állította, hogy a lázadást azért állították le, hogy megakadályozzák a mészárlást, és azt állította, hogy a reguláris katonai erők nyitottak először tüzet a felkelés során, ami mintegy 30 Wagner-tag halálát okozta. Prigozsin kedvezően hasonlította össze Wagner azon képességét is, hogy hitelesen fenyegetőzött Moszkva elfoglalásával, a katonaság sikertelen kísérletével Kijev elfoglalására.[182]

Órákkal Prigozsin hangüzenete után Putyin ismét megszólította a nemzetet. Megdorgálta a meg nem nevezett személyeket, akik a lázadást vezették, és megismételte meggyőződését, hogy az árulásnak minősül. Putyin azonban Wagner parancsnokokat és harcosokat túlnyomórészt hazafiaknak jellemezte, akiket "titokban felhasználtak harcostársaik ellen". Megerősítette, hogy Wagner orosz katonákat ölt meg, és hősökként emlegette őket. Putyin azt is kijelentette, hogy a csoport azon tagjai, akik nem kívánnak reguláris szerződéses katonákká válni, átmehetnek Fehéroroszországba.[183]

Június 27-én az orosz hatóságok közölték, hogy lezárták a büntetőeljárást, és ejtették a vádakat Prigozsin vagy a lázadás más résztvevői ellen,[184] és hogy a Wagner nehéz katonai felszerelését átadják az orosz fegyveres erőknek.[185][186] Fehéroroszországban a hírek szerint megkezdődött a Wagner-csoport táborainak építése a Mahiljovi területen,[187] az Ukrán Állami Határőr Szolgálat azonban kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ilyen táborok épülnének.[188] Ugyanezen a napon Lukasenko megerősítette Prigozsin Fehéroroszországba érkezését, mondván, hogy szívesen látják, ha "egy ideig" marad.[189]

Az eseményekre reagálva Észtország megerősítette határőrizetét,[158][190] míg Lettország lezárta határát Oroszországgal, és felfüggesztette az orosz állampolgárok beutazását.[191] A Wagner-erők esetleges koncentrációja miatt a szomszédos Fehéroroszországban aggódó Lettország és Litvánia közös kérelmet nyújtott be a NATO-hoz, hogy további csapatokat telepítsenek országaikba, különösen a szövetség keleti határa mentén. A Litvánia megerősítésére vonatkozó korábbi előzetes előzetes tervekre reagálva Boris Pistorius német védelmi miniszter június 26-án bejelentette, hogy Németország mint a Litvániában állomásozó, meglévő NATO harccsoport vezető országa, egy teljes, 4000 katonából álló dandárt fog kiküldeni. A telepítés célja, hogy 2026-ig megteremtse az állandó állomásozáshoz szükséges infrastruktúrát.[192][193][194]

Június 28-án a Moscow Times és egy katonai blogger arról számolt be, hogy Szurovikin tábornokot letartóztatták az orosz hatóságok, és a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva a lázadásban való állítólagos részvétele miatt.[195] A milblogger, Rybar, az orosz védelmi minisztérium volt sajtóreferense azt állította, hogy tisztogatás folyik, amelynek célpontjai olyan orosz tábornokok, akik "a határozottság hiányát" mutatták a Wagnerrel szemben. A lázadás óta Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azonban azóta többször is megjelent a nyilvánosság előtt. Az orosz Nemzeti Gárda vezetője, Viktor Zolotov nyilvánosan arról beszélt, hogy erői a lázadás után "nehézfegyverzetet és harckocsikat kaptak".[196]

Prigozsin és Utkin halála

[szerkesztés]

Prigozsin,[197] Utkin[198] és egy másik fontos Wagner-vezető, Valerij Csekalov[199] repülőgépükkel lezuhantak 2023. augusztus 23-án Kuzsenkino mellett,[200] a tveri területen és mindhárman életüket vesztették.

A NATO-országok intézkedései

[szerkesztés]

Az eseményekre reagálva Észtország megerősítette határőrizetét,[158][201] míg Lettország lezárta Oroszországgal közös határát, és felfüggesztette az orosz állampolgárok beutazását.[191] A Wagner-erők esetleges koncentrációja miatt a szomszédos Fehéroroszország miatt aggódó Lettország és Litvánia közös kérelmet nyújtott be a NATO-hoz, hogy további csapatokat telepítsenek országaikba, különösen a szövetség keleti határa mentén. A Litvánia megerősítésére vonatkozó korábbi előzetes tervekre reagálva Boris Pistorius német védelmi miniszter június 26-án bejelentette, hogy Németország, mint a Litvániában állomásozó, meglévő NATO harccsoport vezető országa, egy teljes, 4000 katonából álló dandárt fog kiküldeni. A telepítés célja, hogy 2026-ig megteremtse az állandó állomásozáshoz szükséges infrastruktúrát.[202][203][204] Július 2-án Lengyelország bejelentette, hogy 500 rendőrt és terrorelhárító erőt küld a Fehéroroszországgal közös határ megerősítésére, miután a Wagner-csoportot átcsoportosították oda.[205] Később további 1000 katonát és felszerelést küldött a határra.[206]

Elemzés

[szerkesztés]

Politikai

[szerkesztés]

A lázadást, amely az 1993-as alkotmányos válság óta[97] az első ilyen jellegű lázadás volt Oroszországban, a következő napokban széles körben Putyin 23 éve tartó uralmának legjelentősebb kihívásának tekintették.[207][208][209] Több publikáció is megjegyezte, hogy a lázadás meggyengítette Putyin közmegítélését.[210][211][212] Andrej Kolesznyikov annak a véleményének adott hangot, hogy bár a lázadás rontotta Putyin megítélését, az orosz lakosság nem tekinti hiteles alternatívának Prigozsin kihívását a hatalommal szemben. Ezért valószínűleg továbbra is támogatni fogják – akár valódi, akár színlelt – Putyin kormányát.[213] Egyes elemzők szerint a lázadás feltárta Putyin hatalmi rendszerének eredendő gyengeségét, amely a versengő hatalmi központok uralkodó koalíciójára[63][214][215] és az alárendelt "névleges" intézmények struktúrájára épül,[215] amelyet a militarizált államba és társadalomba való süllyedés feszített.[63] A The New York Times elemzése szerint a lázadás aláásta Putyin legitimitását, amely arra épül, hogy a stabilitás és a biztonság garantálójaként tekintenek rá, ami az orosz hatalmi elit támogatottságának tartós erózióját okozhatja.[216] A Meduza szerint a lázadás nem tartott elég sokáig ahhoz, hogy kiderüljön, Prigozsin radikális populista retorikája valódi támogatottságot élvez-e az orosz biztonsági szolgálatok körében.[215]

Prigozsin sikertelen lázadását úgy jellemezték, mint egy kétségbeesett utolsó erőfeszítést egy vesztes hatalmi harcban az általa megvetett orosz intézményrendszer frakciói ellen.[54] Egyes kommentátorok szerint a lázadás viszonylag kevés azonnali következménnyel ért véget a Putyin által árulónak bélyegzett elkövetők számára, ami arra utal, hogy Putyin uralma elég gyenge volt ahhoz, hogy megkérdőjelezze.[63]

Az orosz Nemzeti Gárda vezetőjét, Viktor Zolotovot úgy jellemezték, mint aki győztesen került ki a lázadásból. Zolotov elismerést vállalt, és Putyin dicsérte, amiért megvédte a fővárost, Moszkvát a Wagner-csoporttal szemben. Június 27-én Putyin kijelentette, hogy az orosz Nemzeti Gárdát nehézfegyverekkel, köztük harckocsikkal is felszerelik, hogy elnyomjanak minden esetleges jövőbeli felkelést, és hogy hangsúlyosabb szerepet töltsenek be az orosz-ukrán konfliktusban.[82][217] A Time magazin szerint Zolotov megnövekedett tekintélye Putyin ellenfeleinek tisztogatásának megkezdését jelentheti.[218]

Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Lukasenko arra használja fel a lázadás megoldásában játszott szerepét, hogy befolyást szerezzen az Oroszországgal való kapcsolatában, és hogy Wagner jelenlétét arra használhatja, hogy csökkentse a fehérorosz hadsereg Oroszországtól való függőségét.[219]

Katonai

[szerkesztés]

Nyugati tisztviselők úgy vélték, hogy Prigozsin döntő vereséggel nézett volna szembe, ha megpróbálja elfoglalni Moszkvát, és valószínűleg ez volt az oka annak, hogy Prigozsin végül beleegyezett a tárgyalásos megoldásba.[66] A nyugati hírszerzési elemzések szerint, ha nem születik tárgyalásos megoldás, a lázadás valószínűleg egy erőszakos összecsapásban csúcsosodott volna ki Moszkvában, ami több ezer ember halálát okozta volna.[67][220] Eközben a Guardian elemzése szerint "A kialakulóban lévő konszenzus – szakértők és a nyugati fővárosokban – az, hogy [a lázadás] sokkal kevésbé volt puccskísérlet, mint inkább egy impulzív demonstráció, amely gyorsan kicsúszott a kezünkből". A Guardian szerint azért hajtottak végre légicsapásokat az oszlop ellen, mert nem állt rendelkezésre szárazföldi védelmi erő a konvoj ellen, és mivel Moszkva védelme hiányos volt, elképzelhető volt, hogy a Wagner-konvoj áthatolt volna az Oka folyónál sietve felállított védelmi vonalakon, és elérte volna a Moszkvát körülvevő körutat, és esetleg elfoglalta volna a fővárost, ez azonban hiábavaló lehetett, mivel egyre világosabbá vált, hogy nem sikerült külső támogatást gyűjtenie, ami elengedhetetlen volt a lázadás sikeréhez.[221] Az ISW úgy értékelte, hogy Wagner arra tette fel az esélyeit, hogy gyorsan elegendő támogatást gyűjt a reguláris hadsereg egy részéből, hogy megvalósíthatóvá váljon egy fegyveres konfliktus a védelmi minisztériumhoz hű erőkkel.[139]

Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint az amerikai hírszerző ügynökségek figyelemmel kísérték, hogy nagyszámú orosz katona disszidált katonai parancsnokaiktól, akik aztán csatlakoztak a Wagner-mozgalomhoz. A tisztviselő továbbá kijelentette, hogy a Wagner által végrehajtott műveleteket széles körben támogatták az Ukrajnán belül, valamint az ukrán határhoz közeli orosz területen és bázisokon állomásozó katonák és tisztek.[222] A The New York Times által megkérdezett amerikai és szövetséges tisztviselők és független szakértők szerint Prigozsin láthatóan úgy vélte, hogy az orosz hadsereg jelentős része az ő oldalára áll majd a lázadás során.[68]

Az ISW megjegyezte, hogy "a lázadás leleplezte az orosz biztonsági erők gyengeségét, és megmutatta, hogy Putyin képtelen volt időben bevetni erőit egy belső fenyegetés visszaverésére, és tovább erodálta az erőszak-monopóliumát"; és úgy tűnt, hogy az orosz hadsereg harci képességeit a lázadás "nem befolyásolta lényegesen".[139] A CNN szerint a szövetségesek figyelmeztették Ukrajnát, hogy ne használja ki a lázadást arra, hogy csapásokat mérjen orosz területen belül.[66] A The New York Times által megkérdezett elemzők szerint az orosz hadseregen belüli tartós rendszerszintű problémák, amelyeket Prigozsin erősen kritizált és a katonák széles körben elítélték, valószínűleg a lázadás után is fennmaradnak. Ez pedig tovább súlyosbítja a morál romlását.[223]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The New York Times kiemelte, hogy az Egyesült Államok tisztviselőinek érdekében állt Szurovikin féligazságokkal való befeketítése, aki az orosz hadsereg parancsnokságában aktívabb szerepet játszott.[68]
  2. ↑ Rostov-on-Don is near the frontlines in Ukraine where Wagner troops had been operating, and is also where Prigozhin had claimed that Wagner troops were headed.[84] It is directly connected to Moscow by the M4 highway.[85]
  1. ↑ „Az a barom mindenre lőtt, amit repülni látott” – így intézték el a wagneresek az orosz légierő egyik legértékesebb gépét – 444.hu, 2023. június 29.
  2. ↑ Bryant, Miranda. „Wagner mutiny: how the world reacted”, The Guardian, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.) (brit angol nyelvű) 
  3. ↑ „Russia accuses mercenary boss of mutiny after he says Moscow killed 2,000 of his men”, Reuters, 2023. június 24.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (angol nyelvű) 
  4. ↑ a b Prigozhin Charged With 'Inciting Armed Revolt' After Vowing to Stop 'Evil' Military Leadership. The Moscow Times , 2023. június 24. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  5. ↑ Rosenberg, Steve. „Yevgeny Prigozhin: Wagner chief blames war on defence minister”, BBC News, 2023. június 23.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  6. ↑ Sauer, Pjotr. „Russia investigates Wagner chief for 'armed mutiny' after call for attack on military”, The Guardian, 2023. június 23.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (brit angol nyelvű) 
  7. ↑ Dress, Brad. „Wagner chief says Russia's war in Ukraine intended to benefit elites, accuses Moscow of lying”, The Hill, 2023. június 23. (Hozzáférés: 2023. június 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. ↑ „Wagner chief rejects Putin's accusations of treason”, Al Jazeera, 2023. június 23. (Hozzáférés: 2023. június 24.) (angol nyelvű) 
  9. ↑ Путин назвал мятеж Пригожина "предательством" и "изменой" (orosz nyelven). Meduza , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  10. ↑ „Rebel Russian mercenaries turn back short of Moscow 'to avoid bloodshed'”, Reuters, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) (angol nyelvű) 
  11. ↑ Seddon, Max: Belarus claims deal with Prigozhin to end advance on Moscow. Financial Times , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  12. ↑ Prigozhin says Wagner has agreed to stand down. Financial Times , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  13. ↑ Russia drops charges over Wagner mutiny, reports say. Politico Europe, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  14. ↑ a b LIVE — Wagner chief 'humiliated' Putin, Ukraine says (angol nyelven). Deutsche Welle , 2023. június 25. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.) „At least 13 Russian servicemen perished in the Wagner mercenary uprising, according to pro-Kremlin military bloggers. The number may have actually been more than 20, independent commentators reported on Sunday, citing the downing of six helicopters and a reconnaissance plane ...”
  15. ↑ „'We did not want to spill Russian blood': Prigozhin makes statement on Wagner Group's mutiny attempt”, Novoya Gazeta Europe, 2023. június 26.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) „Several PMC Wagner fighters were injured. Two were killed — they were Russian Defence Ministry soldiers who joined us voluntarily.” 
  16. ↑ Putyin szakácsából gyilkos zsoldosvezér: a lázadó Prigozsin portréja – 24.hu, 2023. június 24.
  17. ↑ Armitage, Rebecca. „Who is Yevgeny Prigozhin, the Wagner warlord and former Putin ally, accused of mounting a mutiny in Russia?”, ABC Australia, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  18. ↑ „Yevgeny Prigozhin: the hotdog seller who rose to the top of Putin's war machine”, The Guardian, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (brit angol nyelvű) 
  19. ↑ a b Helsel, Phil: What is the Wagner Group? A look at the mercenary group led by man accused of 'armed mutiny' in Russia (angol nyelven). NBC News , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  20. ↑ Brimelow, Ben: Russia is using mercenaries to make it look like it's losing fewer troops in Syria (amerikai angol nyelven). Business Insider . [2022. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 28.)
  21. ↑ Mackinnon, Amy: Russia's Wagner Group Doesn't Actually Exist (amerikai angol nyelven). Foreign Policy , 2021. június 6. [2021. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  22. ↑ Graham-Harrison, Emma. „Why did Wagner turn on Putin and what does it mean for Ukraine?”, The Guardian, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  23. ↑ a b c Knickmeyer, Ellen: The mercenary chief who urged an uprising against Russia's generals has long ties to Putin (angol nyelven). Associated Press , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  24. ↑ „Brutality of Russia's Wagner gives it lead in Ukraine war”, Associated Press, 2023. január 27.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  25. ↑ (2022. május 11.) „Massacres, Executions, and Falsified Graves: The Wagner Group's Mounting Humanitarian Cost in Mali”. 
  26. ↑ a b Ehl, David. „Russia's Wagner Group in Africa: More than mercenaries”, Deutsche Welle, 2023. február 26.. [2023. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  27. ↑ a b „Wagner revolt clouds outlook for its operations in Africa”, Reuters, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  28. ↑ Prigozsin lázadása mögött egy évek óta húzódó konfliktus áll – Hvg.hu, 2023. június 26.
  29. ↑ a b „U.S. Suspected Prigozhin Was Preparing to Take Military Action Against Russia”, The New York Times, 2023. június 24.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  30. ↑ a b Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  31. ↑ a b A mercenaries' war How Russia's invasion of Ukraine led to a 'secret mobilization' that allowed oligarch Evgeny Prigozhin to win back Putin's favor (angol nyelven). Meduza . [2023. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  32. ↑ a b „Russia's Wagner mercenaries halt prisoner recruitment campaign - Prigozhin”, Reuters, 2023. február 9.. [2023. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (angol nyelvű) 
  33. ↑ a b Блеф или военный мятеж? Что означает ультиматум Евгения Пригожина. belsat.eu . (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  34. ↑ Maynes, Charles: Yevgeny Prigozhin, 'Putin's Chef,' has emerged from the shadows with his Wagner Group. NPR, 2023. március 6. [2023. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  35. ↑ Nechepurenko, Ivan. „Wagner, the Russian mercenary group, says it has stopped recruiting prisoners.”, The New York Times, 2023. február 9.. [2023. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  36. ↑ Michael, Starr. „End of Russian convict contracts may cause Wagner manpower issues”, Jerusalem Post, 2023. március 21.. [2023. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  37. ↑ „As Putin's Trusted Partner, Prigozhin Was Always Willing to Do the Dirty Work”, The New York Times, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  38. ↑ Davidoff, Victor. „Reading the Tea Leaves of Russia's Pro-War 'Z-Universe'”, The Moscow Times, 2022. október 14.. [2022. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. október 20.) 
  39. ↑ „Mercenary chief vented to Putin over Ukraine war bungling”, Washington Post , 2022. október 26.. [2023. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  40. ↑ „Prigozhin's lesser war Now a 'full-fledged member of Putin's inner circle,' the Wagner Group's founder wages a crusade against St. Petersburg's loyalist governor, Alexander Beglov. What does this mean for the future of Putin's regime?”, Meduza, 2022. november 1.. [2022. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. november 17.) 
  41. ↑ a b c Roscoe, Matthew. „Putin's ally Yevgeny Prigozhin urges Russian MPs to join Wagner Group on front line”, EuroWeekly News, 2022. október 11.. [2022. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. október 20.) 
  42. ↑ «Олигархи пытаются украсть все, что принадлежит народу»: Пригожин обвинил бизнес в разворовывании России (orosz nyelven). Kapital-rus.ru , 2022. november 19. [2022. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  43. ↑ Faulconbridge, Guy. „Mercenary Prigozhin warns Russia could face revolution unless elite gets serious about war”, Reuters, 2023. május 24.. [2023. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (angol nyelvű) 
  44. ↑ Prigozhin suggests that Russia follow North Korea's example so the country isn't "screwed up". Ukrainska Pravda , 2023. június 5. [2023. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  45. ↑ a b „Russian Offensive Campaign Assessment, March 12, 2023”, Institute for the Study of War, 2023. március 12.. [2023. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (angol nyelvű) 
  46. ↑ a b „Wagner chief says his forces are dying as Russia's military leaders 'sit like fat cats'”, CNN, 2023. május 5.. [2023. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. május 13.) 
  47. ↑ Nechepurenko, Ivan. „Wagner's Withdrawal From Bakhmut Would Present Test to Russian Army”, The New York Times, 2023. május 25.. [2023. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. május 26.) 
  48. ↑ „Ukraine live briefing: Head of Russia's Wagner mercenaries lashes out at Moscow; drone attacks target Russian oil refinery”, The Washington Post , 2023. május 5.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. május 5.) 
  49. ↑ Nechepurenko, Ivan. „Russia-Ukraine War: Russian Mercenary Leader Says His Forces Are Starting to Leave Bakhmut”, The New York Times, 2023. május 25.. [2023. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  50. ↑ Ljunggren, David: Russian forces tried to blow up my men, says mercenary boss Prigozhin. Reuters , 2023. június 3. [2023. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 3.)
  51. ↑ Russian Offensive Campaign Assessment, June 3, 2023. Institute for the Study of War , 2023. június 3. [2023. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 4.)
  52. ↑ a b Sauer, Pjotr. „Wagner captures Russian commander as Prigozhin feud with army escalates”, The Guardian, 2023. június 5.. [2023. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (brit angol nyelvű) 
  53. ↑ a b Wagner Captures Russian Soldier Accused of Firing on Its Positions (angol nyelven). The Moscow Times , 2023. június 5. [2023. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  54. ↑ a b c d e f „His Glory Fading, a Russian Warlord Took One Last Stab at Power”, The New York Times, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  55. ↑ Russian Offensive Campaign Assessment, May 27, 2023. Institute for the Study of War , 2023. május 27. [2023. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
  56. ↑ Russian Offensive Campaign Assessment, May 29, 2023. Institute for the Study of War , 2023. május 29. [2023. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  57. ↑ Chotiner, Isaac. What Prigozhin's Half-Baked "Coup" Could Mean for Putin's Rule (amerikai angol nyelven) (2023. június 27.) „Tatiana Stanovaya: ... Prigozhin was barely noticeable as a political figure six months ago and has now gained considerable traction. People tend to back victors, but ordinary Russians were also moved by his open clash with the Ministry of Defense and his comments on ammunition shortages.” 
  58. ↑ Sablon:Unbulleted list citebundle
  59. ↑ Osborn, Andrew. „Putin backs push for mercenary groups to sign contracts despite Wagner's refusal”, Reuters, 2023. június 13.. [2023. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (angol nyelvű) 
  60. ↑ Kirby, Paul. „Wagner chief's 24 hours of chaos in Russia”, BBC News, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (brit angol nyelvű) 
  61. ↑ a b c 'There's nobody on earth who can stop them' What Wagner Group veterans have to say about Yevgeny Prigozhin's armed rebellion (angol nyelven). Meduza . (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  62. ↑ a b 'They thought the risk was nil' Prigozhin's armed rebellion caught Kremlin officials off guard. Meduza's sources say that by all appearances, attempts to negotiate have failed. (angol nyelven). Meduza . (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  63. ↑ a b c d Taub, Amanda. „A Mutiny That Showed the Stress on Putin's System of Rule”, The New York Times, 2023. június 26. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  64. ↑ 'There's nobody on earth who can stop them' What Wagner Group veterans have to say about Yevgeny Prigozhin's armed rebellion (angol nyelven). Meduza . (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  65. ↑ a b Wagner mercenary leader issues defiant audio statement as uncertainty swirls after mutiny (angol nyelven). AP NEWS , 2023. június 26. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  66. ↑ a b c d e f US gathered detailed intelligence on Wagner chief's rebellion plans but kept it secret from most allies | CNN Politics (angol nyelven). CNN , 2023. június 26. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  67. ↑ a b c d e f „Wagner's Prigozhin Planned to Capture Russian Military Leaders”, The Wall Street Journal, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  68. ↑ a b c „Russian General Knew About Mercenary Chief's Rebellion Plans, U.S. Officials Say”, The New York Times, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  69. ↑ Reevell, Patrick. „Russian mercenary chief appears to threaten rebellion, questions invasion”, ABC News, 2023. június 23.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  70. ↑ „Wagner head Prigozhin says Russian army attacked his forces”, Deutsche Welle, 2023. június 23.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  71. ↑ Risen, James. „Yevgeny Prigozhin's Coup Targets Putin and His "Oligarchic Clan"”, The Intercept, 2023. június 23.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) 
  72. ↑ a b „Putin raises specter of civil war as Wagner boss Prigozhin menaces Moscow”, Politico, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  73. ↑ a b Russian Offensive Campaign Assessment, June 23, 2023 (angol nyelven). Institute for the Study of War, 2023. június 23. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  74. ↑ „Prigozhin zayavil, chto Minoborony RF udarilo po pozitsiyam CHVK Vagnera. "Eta tvar' budet ostanovlena", — skazal Prigozhin o Shoygu” (Hozzáférés: 2023. június 23.) (orosz nyelvű) 
  75. ↑ Mercenary chief vows retaliation after he says Russia killed 2,000 fighters, Kremlin alleges mutiny (angol nyelven). NBC News , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  76. ↑ Wagner chief rejects Putin's accusations of treason (angol nyelven). www.aljazeera.com , 2023. június 23. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  77. ↑ „FSB vozbudila protiv Yevgeniya Prigozhina delo o prizyvakh k myatezhu”, Радио Свобода, 2023. június 23.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 23.) (orosz nyelvű) 
  78. ↑ Vystupleniye Prigozhina zvuchit kak ob"yavleniye o nachale voyennogo perevorota (khotya, kazhetsya, perevoroty nachinayutsya ne s etogo) Vot chto on skazal. Polnaya rasshifrovka (orosz nyelven). Meduza . [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  79. ↑ FSB vozbudila ugolovnoye delo o prizyvakh k vooruzhennomu myatezhu posle zayavleniy Prigozhina o yego "marshe spravedlivosti" v Rossii (orosz nyelven). Meduza . [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  80. ↑ Seddon, Max. „Russia charges Wagner leader with organizing an armed uprising”, Financial Times, 2023. június 24.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  81. ↑ "Poka ne pozdno, nuzhno ostanovit' kolonny i podchinit'sya vole prezidenta». General Surovikin prizval boytsov CHVK Vagnera «reshit' voprosy mirnym putem" (orosz nyelven). Meduza . (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  82. ↑ a b „Vladimir Putin freezes out hardliners after Wagner mutiny”, Financial Times, 2023. június 28.. [2023. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 29.) 
  83. ↑ On Channel One there was an emergency newscast about Prigozhin and Wagner PMC (angol nyelven). West Observer , 2023. június 23. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 23.)
  84. ↑ a b „Russian Generals Accuse Mercenary Leader of Trying to Mount a Coup”, The New York Times, 2023. június 23.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 23.) (angol nyelvű) 
  85. ↑ Zeier, Kristin: Rostov-on-Don to Voronezh: Prigozhin's road to Moscow. DW News , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  86. ↑ a b c Prigozhin's aborted rebellion Meduza's interactive map shows how far Wagner Group got during its advance on Moscow (angol nyelven). Meduza . (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  87. ↑ a b c d „Rebel Russian mercenaries will turn back to avoid bloodshed, leader says”, Reuters, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  88. ↑ a b c d „How a Rebellion in Russia Unfolded Over 36 Hours”, The New York Times, 2023. június 25.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  89. ↑ „Wagner Mercenary Forces Withdraw From Southern Russian City After Mediation by Minsk”, Haaretz (Hozzáférés: 2023. június 26.) (angol nyelvű) 
  90. ↑ „5,000 men are in Wagner convoy approaching Moscow – source close to Russian-backed Donetsk leaders”, The Times of India, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 26.) 
  91. ↑ a b Soni, Shubham: Has Wagner Group reached Voronezh, reports of fighting in Oblast halfway between Moscow and Rostov | Watch Video. Opoyi , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  92. ↑ Putin: Wagner revolt is a betrayal, deadly threat to Russia's existence. The Jerusalem Post . (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  93. ↑ Wagner Chief Claims His Forces Downed Russian Military Helicopter. Barron's , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  94. ↑ Address to citizens of Russia (note: the address refers to fallen hero pilots'. Kremlin.ru
  95. ↑ „Песков: дело против Пригожина прекратят, он "уйдёт в Беларусь”, Радио Свобода , 2023. június 24.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) „Sablon:Translation” 
  96. ↑ A vicc szerint nyugati nagyvárosok nem jöhetnek szóba mert ott az orosz oligarchák ingatlanjai vannak, vagy a vezető politikusok hozzátartozói élnek. Voronyezsben meg nincs senkinek semmije, senkije.
  97. ↑ a b c d e f „'Get out of our way': how Prigozhin's march on Moscow failed”, Financial Times, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) 
  98. ↑ Livemint: Wagner army takes control of millitary units in Voronezh. Russia-Ukraine LIVE (angol nyelven). mint , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  99. ↑ Wagner controls military facilities in Voronezh, 500 km south of Moscow (angol nyelven). Deccan Herald , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  100. ↑ Reuters: ЧВК Вагнера захватила военные объекты в Воронеже (orosz nyelven). Meduza , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  101. ↑ „Russia accuses Wagner chief Yevgeny Prigozhin of urging "armed rebellion": Live updates”, CNN, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (angol nyelvű) 
  102. ↑ The governor of Russia's Lipetsk province says the Wagner mercenary group has entered the region (angol nyelven). AP News , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  103. ↑ Wagner Forces In Russia's Lipetsk Region South Of Moscow: Governor (amerikai angol nyelven). Barron's . (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  104. ↑ a b Russian Offensive Campaign Assessment, June 24, 2023 (angol nyelven). Institute for the Study of War , 2023. június 24. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.) „Különböző milbloggerek azt állították, hogy a Wagner-oszlop akár 4000 fős személyzetből és 40-50 darab felszerelésből állt ... A Wagner-erők akár három Mi-8 MTPR elektronikus harci helikoptert, egy Mi-8 helikoptert, egy Ka-52 helikoptert, egy Mi-35 helikoptert, egy Mi-28 helikoptert és egy An-26/Il-28 szállító repülőgépet is lelőhettek, ami legalább 13 pilóta halálát okozta ...Meg nem erősített jelentések szerint a helyiek Wagner-vadászokat észleltek Kashirában, Moszkvától 95 km-re délre. Az ISW nem figyelt meg vizuális megerősítést Wagner vadászgépekről, amelyek közelebb lennének Moszkvához, mint Krasznoje, annak ellenére, hogy állítások szerint elérték Kasirát."”
  105. ↑ Wagner convoy seen in region south of Moscow. BBC , 2023. június 23. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  106. ↑ a b c Yevgeny Prigozhin's coup Russia's armed forces scramble at home to confront an armed insurrection by the nation's most outspoken mercenary figure (angol nyelven). Meduza . [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  107. ↑ LIVE: Moscow accuses Wagner head of mutiny, after he vows to oust military leadership. France 24 , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  108. ↑ Russia-Ukraine war live: Wagner forces 'control' Rostov army HQ. Al Jazeera . (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  109. ↑ Soni, Shubham: Has Wagner Group reached Voronezh, reports of fighting in Oblast halfway between Moscow and Rostov | Watch Video. opoyi , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  110. ↑ Bivings, Lili: Moscow mayor says 'anti-terrorist measures' being taken in city. The Kyiv Independent , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  111. ↑ Wagner group recruitment poster removed in Moscow (angol nyelven). Sky News . (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  112. ↑ Moloney, Charlie. „Wagner uprising shows Russia's 'full-scale' weakness and chaos, says Zelenskiy – Ukraine war live”, The Guardian, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  113. ↑ „Russia coup latest: Kremlin denies Putin has fled Moscow”, The Telegraph, 2023. június 24.. [2023. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  114. ↑ a b Kremlin denies Putin fled Moscow as plane mysteriously disappears from radar. The Independent , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  115. ↑ Travel Restrictions Imposed In Kaluga Region South Of Moscow. Barron's , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  116. ↑ a b Russia's Prigozhin: Cash found near office in St Petersburg is for Wagner expenses. al-Arabiya , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  117. ↑ a b Stash of fake documents, cash, and unidentified powder found at Prigozhin's St. Petersburg office
  118. ↑ a b c Hopkins, Valerie. „Prigozhin has not been seen publicly since Saturday, and reports say the case against him remains open.”, The New York Times, 2023. június 26.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  119. ↑ „Пригожин после переговоров с Лукашенко заявил об отходе вагнеровцев от Москвы и возврате на боевые позиции. Главные события второго дня мятежа. Онлайн”, Novaya Gazeta Europe, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (orosz nyelvű) 
  120. ↑ Wang, Christine: Putin accuses Wagner mercenaries of treason, vows to punish takeover of key Russian city (angol nyelven). CNBC , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  121. ↑ Roth, Andrew. „Russian TV airs Wagner rebellion briefly, then switches to documentary on caviar”, The Observer, 2023. június 24.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) (brit angol nyelvű) 
  122. ↑ Prigozjin kræver to hoveder serveret for at stoppe sin march mod Moskva (da-DK nyelven). TV2 Nyheder , 2023. június 24. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  123. ↑ „Russian mercenary chief says he ordered his forces to halt march on Moscow and return to Ukraine”, AP NEWS, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  124. ↑ Live updates: Putin accuses Wagner chief of stoking 'armed rebellion' (angol nyelven). CNN , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  125. ↑ Геннадий Зюганов призвал Пригожина отбросить личные амбиции и защищать Родину (orosz nyelven). CPRF , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  126. ↑ Глава ЛДПР прокомментировал ситуацию вокруг ЧВК "Вагнер" (orosz nyelven). Moskovskij Komsomolets , 2023. június 24. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  127. ↑ Moloney, Charlie. „Moscow mayor urges people to stay home as Wagner soldiers advance – Russia-Ukraine war live”, The Guardian, 2023. június 24.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  128. ↑ Chechen leader Kadyrov says his forces ready to help put down Wagner's mutiny (angol nyelven). Al Arabiya English , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  129. ↑ Putin raises specter of civil war as Wagner boss Prigozhin menaces Moscow (angol nyelven). Politico.eu , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  130. ↑ „Putin calls armed rebellion by Wagner mercenary group a betrayal, vows to defend Russia”, CBS News, 2023. június 24.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. július 2.) 
  131. ↑ „Russian-backed leaders in occupied Ukraine voice support for Putin”, CNN, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 17.) 
  132. ↑ a b c Kovaleva, Anastasia. „У лавах російських добровольців розкол? РДК підтримав Пригожина, легіон Свобода Росії виступив проти всіх”, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 25.) (ukrán nyelvű) 
  133. ↑ Anti-Kremlin Figure Khodorkovsky Urges Russians To Back Wagner Chief (angol nyelven). Barron's , 2023. június 23.
  134. ↑ „Russia-Ukraine War: Update from Valerie Hopkins”, The New York Times, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  135. ↑ a b Russian Anarchists on the Wagner Mutiny. CrimethInc. , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  136. ↑ "Фронт начинает рушиться, ВСУ идут вперед": командир РДК заявил, что болеет за Пригожина (orosz nyelven). Focus.ua , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  137. ↑ Tyshchenko, Kateryna. „РДК и "Свобода России" призвали сторонников к действиям: Разверните оружие на башни Кремля”, Ukrainska Pravda, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  138. ↑ „Командир РДК Никитин призвал присоединяться к военному перевороту в РФ: "Новое Смутное время настало"”, Censor.NET, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  139. ↑ a b c Russian Offensive Campaign Assessment, June 25, 2023 (angol nyelven). Institute for the Study of War , 2023. június 25. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  140. ↑ Stanton, Andrew: Ex-Army leader wants Wagner leader Prigozhin killed (angol nyelven). Newsweek , 2023. június 26. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  141. ↑ a b Aron, Leon. „'The People Are Silent': The Main Reason the Wagner Mutiny Bodes Ill for Putin”, 2023. június 25. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (angol nyelvű) 
  142. ↑ „Russians Greeted Wagner Mutiny With a Shrug and Internet Jokes”, Bloomberg.com, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (angol nyelvű) 
  143. ↑ Stewart, Briar. „Why average Russians did not rush to streets to defend Putin. But some rallied for Wagner troops”, CBC, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  144. ↑ Vorobyov, Niko. „Disbelief, anger: Russians struggle to process Wagner revolt” (Hozzáférés: 2023. június 28.) (angol nyelvű) 
  145. ↑ „Кто и зачем решил "бомбить Воронеж". Вспоминаем историю мема”, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (orosz nyelvű) 
  146. ↑ „Бомбить Воронеж больше не мэм, а суровая реальность!” (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  147. ↑ Baker, Peter. „Short-Lived Mutiny in Russia Sheds Light on Putin's Hold on Power”, The New York Times, 2023. június 24.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (amerikai angol nyelvű) 
  148. ↑ Biden telefoniert mit Scholz, Sunak und Macron (német nyelven). n-tv , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  149. ↑ Kilner, James. „US feared Putin could lose control of his nuclear arsenal”, The Daily Telegraph, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) 
  150. ↑ Readout of President Joe Biden's Call with President Emmanuel Macron of France, Chancellor Olaf Scholz of Germany, and Prime Minister Rishi Sunak of the United Kingdom. The White House , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  151. ↑ Liptak, Kevin. „Biden says Putin has 'absolutely' been weakened after revolt in Russia”, CNN, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  152. ↑ Bushard, Brian. „Biden Claims Putin Is Losing 'War In Iraq'—Latest Gaffe Amid Concerns About His Age”, Forbes, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  153. ↑ Erdogan says Turkey ready to help with 'peaceful resolution' in Russia. Al Jazeera , 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  154. ↑ „What world leaders say so far on Wagner Group chief's rebellion in Russia”, Global News, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) 
  155. ↑ Turkey President Erdogan urges Putin to act with common sense. al-Arabiya , 2023. június 25. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  156. ↑ Kupreishvili, Tazo. „"ამ ეტაპზე, საზღვრის დაკეტვის საჭიროება არ არის" — საქართველოს შსს”, Netgazeti.ge, 2023. június 24. (grúz nyelvű) 
  157. ↑ 'Russia's Weakness Is Obvious' Amid Wagner Mutiny: Zelensky. Barron's , 2023. június 24.
  158. ↑ a b c „Turmoil in Russia: Reactions from foreign governments”, Reuters, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) (angol nyelvű) 
  159. ↑ Wagner boss says march on Moscow halted to 'avoid bloodshed'. Aljazeera , 2023. június 25. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  160. ↑ Zelensky: Putin Likely 'Very Scared' Of Mutiny And 'Hiding'. Barron's , 2023. június 24.
  161. ↑ Carolina, Străjescu: Mihailo Podolyak: "Wagner group revolt is just the beginning". Radio Moldova , 2023. június 24.
  162. ↑ Mirovalev, Mansur: Ukraine responds to Wagner mutiny in Russia with caution, hope. Aljazeera , 2023. június 24.
  163. ↑ Cristescu, George Andrei. „Revolta mercenarilor Wagner. Ministrul de Externe al Republicii Moldova: "Este împortant să continuăm aderarea la UE"”, Adevărul, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (román nyelvű) 
  164. ↑ Walker, Shaun. „Putin's portrayal of response to uprising as a Kremlin win is proving a hard sell”, The Guardian, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.) (brit angol nyelvű) 
  165. ↑ Presse, AFP-Agence France: Lukashenko Says Belarus To Benefit From Wagner Fighters' Combat Experience (amerikai angol nyelven). www.barrons.com . (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  166. ↑ Tsikhanouskaya, Sviatlana [@Tsihanouskaya]: As the Russian invaders drown in a factional standoff, the situation exposes the weakness of dictatorships. There is no loyalty among criminals who maintain power through fear; their regime of terror could collapse at any moment. We must remain vigilant & stay focused on our main objectives: to support Ukraine in defeating Russian aggression, to liberate Belarus from tyranny & to preserve its independence., 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  167. ↑ „Martti J. Kari: Aamulla voimme arvioida tilanteen – seurasimme Wagner-kapinaa juhannuspäivänä”, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 25.) (finn nyelvű) 
  168. ↑ „End of great tyranny begins now: Belarusian Regiment fighting in Ukraine”. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 29.) (angol nyelvű) 
  169. ↑ Belarussische groep: gunstige omstandigheden om dictatuur omver te werpen (holland nyelven). NOS , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  170. ↑ „Exiled Belarusian opposition calls for army to rise against Moscow” (angol nyelven). Spectator Australia. ISSN 0038-6952. Wikidata Q119953121. 
  171. ↑ „Famous Belarusian airborne officer to Belarusian military: We must promptly decide what to do” (angol nyelven). Ukrainska Pravda. Wikidata Q119953095. 
  172. ↑ „Belarus Says Wagner Rebellion In Russia A 'Gift' To West”, Barron's, 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 27.) 
  173. ↑ Dodik, Milorad [@MiloradDodik]: У Републици Српској с великoм пажњом пратимо дешавања у вези с оружаном побуном групе Вагнер ... (szerb nyelven), 2023. június 24. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
  174. ↑ „N. Korea voices 'strong' support for Russia over Wagner's armed rebellion”, The Korea Herald, 2023. június 25. (Hozzáférés: 2023. június 25.) 
  175. ↑ Park, Ju-min: North Korea vice foreign minister supports Russian leadership over mutiny. Reuters, 2023. június 25. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  176. ↑ Foreign Ministry Spokesperson's Remarks on the Wagner Group Incident. www.fmprc.gov.cn . (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  177. ↑ „China expresses support for Russia after aborted mutiny”, Reuters, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (angol nyelvű) 
  178. ↑ Jawad, Muhammad. „Uganda President Son Vows to Protect Putin from Coup Attempt”, BNN Breaking, 2023. június 24.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 29.) 
  179. ↑ Sauer, Pjotr. „'It was an emotional day': calm returns to Moscow after Wagner stand-down”, The Guardian, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) (brit angol nyelvű) 
  180. ↑ a b „Russia-Ukraine war live: Russia releases video of defence minister in Ukraine in aftermath of Wagner rebellion”, the Guardian, 2023. június 26.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) 
  181. ↑ Martínez, Andrés R.. „More than a day after the uprising, a top Russian official makes a public appearance”, The New York Times, 2023. június 26.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) 
  182. ↑ Roth, Andrew. „Yevgeny Prigozhin breaks silence after abandoning armed mutiny in Russia”, The Guardian, 2023. június 26.. [2023. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 26.) 
  183. ↑ „Vladimir Putin says enemies wanted Russia to 'choke on civil strife'”, The Guardian, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (brit angol nyelvű) 
  184. ↑ „Russia drops charges against Prigozhin and others who took part in brief rebellion”, AP News, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (angol nyelvű) 
  185. ↑ „Russia-Ukraine war live: Army stopped Wagner, 'civil war' – Putin”, Aljazeera, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (angol nyelvű) 
  186. ↑ Wagner PMC prepares to hand over heavy equipment to Russian troops — Defense Ministry. TASS . (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  187. ↑ „Belarus role in Russia-Wagner feud 'boosts Lukashenko's clout'”, Aljazeera, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (angol nyelvű) 
  188. ↑ Herasimova, Tetiana: State Border Guard Service denies emergence of Wagner camps in Belarus. Ukrainian News Agency , 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  189. ↑ Prigozhin in Belarus, Lukashenko says, as Putin praises Russian troops for averting 'civil war'. ABC Australia, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  190. ↑ „Presidents of France, Poland 'monitoring' situation in Russia”, Firstpost (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  191. ↑ a b Jack, Victor: EU countries bordering Russia on alert after mutiny against Moscow (angol nyelven). Politico.eu , 2023. június 24. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  192. ↑ Irish, John. „Baltic states call for NATO to increase security with Wagner in Belarus”, Reuters, 2023. június 27. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (angol nyelvű) 
  193. ↑ Lithuania and Germany strengthen defense collaboration amid Russian tensions (angol nyelven). tvpworld.com (Telewizja Polska) , 2023. június 26. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  194. ↑ „Bundeswehr will 4000 Soldaten dauerhaft in Litauen stationieren”, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2023. június 26. (Hozzáférés: 2023. június 27.) (német nyelvű) „Sablon:Translation” 
  195. ↑ Russian General Arrested Following Wagner Mutiny – MT Russian (angol nyelven). Moscow Times , 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 29.)
  196. ↑ Analysis: Where are Russia's top generals? Rumours swirl after mercenary mutiny (angol nyelven). Reuters , 2023. június 29. (Hozzáférés: 2023. június 29.)
  197. ↑ Oroszország hivatalosan megerősítette: Jevgenyij Prigozsin meghalt. Index.hu. 2023. augusztus 27.
  198. ↑ Russia Officially Confirms Prigozhin's Death (The New York Times)
  199. ↑ СК заявил о подтверждении личностей всех погибших при крушении самолета Пригожина (Forbes)
  200. ↑ Версия о взрыве в отсеке шасси. Что известно о крушении джета Пригожина (Gazeta)
  201. ↑ „Presidents of France, Poland 'monitoring' situation in Russia”, Firstpost. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 24.) 
  202. ↑ Irish, John. „Baltic states call for NATO to increase security with Wagner in Belarus”, Reuters, 2023. június 27.. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 27.) (angol nyelvű) 
  203. ↑ Lithuania and Germany strengthen defense collaboration amid Russian tensions (angol nyelven). tvpworld.com (Telewizja Polska) , 2023. június 26. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  204. ↑ „Bundeswehr will 4000 Soldaten dauerhaft in Litauen stationieren”, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2023. június 26.. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 27.) (német nyelvű) „Sablon:Translation” 
  205. ↑ „Poland to reinforce Belarusian border with counterterrorism forces”, The Kyiv Independent, 2023. július 2. 
  206. ↑ „Kremlin: Poland's decision to bolster forces along Belarus border 'cause for concern'”, Al-Arabiya, 2023. július 20. 
  207. ↑ How a one-time food caterer became Putin's biggest threat (amerikai angol nyelven). Asia Times , 2023. június 26. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  208. ↑ Leonhardt, David. „Crisis Abated”, The New York Times, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) „Vladimir Putin has apparently survived the boldest challenge to his 23-year autocratic rule in Russia.” 
  209. ↑ „Wagner troops withdraw as Russian uprising leaves Putin weakened”, Financial Times, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) „...after the biggest crisis of Vladimir Putin's presidency.” 
  210. ↑ Kovalev, Alexey: Putin's Strongman Image Suddenly Unravels for Russians (amerikai angol nyelven). Foreign Policy , 2023. június 27. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  211. ↑ „Russian mercenary group revolt against Moscow fizzles but exposes vulnerabilities”, AP News, 2023. június 24.. [2023. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (angol nyelvű) 
  212. ↑ Lukiv, Jaroslav. „Russia: Wagner mutiny shows real cracks in Putin authority - US”, BBC News, 2023. június 25.. [2023. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (brit angol nyelvű) 
  213. ↑ „Russia and its propagandists strive for normality after Wagner uprising”, Financial Times, 2023. június 27.. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 27.) 
  214. ↑ Troianovski, Anton. „Putin embraced turmoil, and now it is rattling his leadership.”, The New York Times, 2023. június 24.. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 27.) (amerikai angol nyelvű) 
  215. ↑ a b c Prigozhin's coup attempt exposes Putin's vulnerability The war has gradually revealed Putin to be an 'emperor with no clothes,' which even his inner circle will soon be forced to admit. (angol nyelven). Meduza . [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  216. ↑ Troianovski, Anton. „Revolt Raises Searing Question: Could Putin Lose Power?”, The New York Times, 2023. június 25.. [2023. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 29.) (amerikai angol nyelvű) 
  217. ↑ „Russian National Guard head says his forces to receive heavy weaponry and tanks, blames Wagner rebellion on West”, Meduza, 2023. június 27.. [2023. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  218. ↑ „The Russian General Who Stands To Gain Most From Wagner's Mutiny”, 2023. június 27.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 28.) 
  219. ↑ ISW: Putin-Lukashenko-Prigozhin powerplay 'not yet over' (angol nyelven). The Kyiv Independent , 2023. június 28. [2023. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  220. ↑ „Putin freezes out hardliners after Wagner mutiny”, Financial Times, 2023. június 28.. [2023. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 28.) „Putin "knows they look weak" after Russia dropped charges against Wagner to avoid an open firefight that would have likely killed thousands, said a sanctioned figure within Russia’s elite.” 
  221. ↑ Sabbagh, Dan. „Could Yevgeny Prigozhin really have captured Moscow?”, The Guardian, 2023. június 30.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 30.) (brit angol nyelvű) 
  222. ↑ „An American official talks about a "defection" in the Russian army, which Moscow denies”, Sky News Arabia, 2023. június 24.. [2023. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 25.) (arabic nyelvű) „US intelligence agencies had monitored the defection of large numbers of Russian soldiers from their military leaders and their joining the Wagner movement” 
  223. ↑ MacFarquhar, Neil. „Prigozhin May Be Gone, but Not the Failings He Ranted About”, The New York Times, 2023. június 29.. [2023. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 29.) (amerikai angol nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Wagner-csoport_lázadása&oldid=27374284”