Jelec
| Jelec | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Polgármester | Sergey Panov | ||
| Irányítószám | 399770–399788 | ||
| Körzethívószám | 47467 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 99 875 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 37′, k. h. 38° 28′52.616667°N 38.466667°EKoordináták: é. sz. 52° 37′, k. h. 38° 28′52.616667°N 38.466667°E | |||
| Jelec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jelec témájú médiaállományokat. | |||
Jelec (orosz nyelven: Еле́ц) város Oroszországban, a Lipecki területen, a Jeleci járás székhelye. A Bisztraja Szoszna (a Don mellékfolyója) partján terül el. A népesség 108.404 (2010), 116.726 (2002), 120.261 fő 1989-ben. Oroszország városai között a népesség szempontjából a százötvenegyedik volt 2010-ben.
Történelem
[szerkesztés]A települést 1146-ban említi egy korai dokumentum. A középkorban sokszor feldúlták, 1239-ben a mongol csapatok felégették. 1316-ban Üzbég kán, 1395-ben Timur Lenk seregei pusztították, a tatárok 1414-ben feldúlták. Később a Moszkvai Nagyfejedelemség bekebelezte a területet.
Termelés
[szerkesztés]A 19. században Jelec a régió egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává alakult lett. A kézi készítésű csipke a város jelentős terméke lett. Iparában jelentős szerepet kapott a gabonaőrlés és a gépgyártás. A város legismertebb építménye a hatalmas katedrális, amelyet 1845 és 1889 között építettek. Jelec gazdasági és közlekedési kapcsolatokat épített ki Moszkvával, Lipeck, Orjol, Rosztov városokkal. Vasútvonal és az M4 autóút köti össze a régió városaival.
A fő termelés manapság a mészkő fejtés és mészkő kitermelés, élelmiszer feldolgozó ipar, textilipar, ruhaipar, a dohányfeldolgozás és a vodka desztillálás.
Város fejlődése
[szerkesztés]A városnak van színháza, néhány mozija és sportlétesítménye. A Jelec Állami Egyetemet 2000-ben felfejlesztették. Jelecben nyolc középiskola működik.