A Magyar Szent Korona Országai
A „Magyar Szent Korona Országai” [1][2][3] a magyar király névleges vagy tényleges uralma alatt álló területek elnevezése volt.
Különbözik a Szent István Koronájának Országaitól, amely az Osztrák–Magyar Monarchia magyar részének teljes alárendeltsége alatt állt 1867. március 30-tól 1918. november 16-ig. Így a Magyar Szent Korona Országai a későbbi Szent István Koronájának Országainak részét képezte 1867-től 1918-ig.
A címek története
[szerkesztés]
I. Szent László király 1091-ben használta a „szlavóniai király” címet.
1102-ben, Kálmán magyar király uralkodása alatt a Horvát Királyság unióra lépett a Magyar Királysággal, és ezáltal Horvátország autonóm királysággá vált Magyarországon belül, így a Magyar Koronának volt alávetve. Innentől az egymást követő magyar királyok a „Horvátország és Dalmácia királya” címet is viselték.[4]
1136-ban II. Béla király először támadta meg Boszniát, és kezdeményezte, hogy Bosznia kerüljön a Magyar Korona alá.[5] A Boszniai Bánság ugyan a Magyar Koronatartományok része volt, de a középkor nagy részében de facto független állam volt.[6] [7] [8]
1137-ben II. Béla király felvette a "Ráma királya" ("Rex Ramae") címet, mint Bosznia uralkodója.. Béla király az alsóbbrendű „bosnyák herceg” címet is bevezette felnőtt fia, a későbbi II. László tiszteletbeli címeként.
Miután Nemanja István és fia, Vukan Nemanjić hűséget esküdtek Imre királynak, aki 1202-ben felvette a Szerbia királya címet ("Rex Serviae").[9]
A Halicsi Fejedelemséget II. András király uralkodása alatt csatolták a Magyar Korona Országaihoz, aki felvette a „galíciai király” címet.[10] Az egymást követő királyok általában a „Lodomeria és Galícia királya” címet viselték.[10]
IV. Béla terjeszkedő politikába kezdett Kunország (más néven Havasalföld) felé. Támogatta a keresztény terjeszkedést a Kárpátoktól délre fekvő síkságon élő pogány kunok körében. 1228-ban megalapította a milkói egyházmegyét, amely kezdetben az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott. A helyi főispánok elismerték hatalmát, és 1233-ban felvette a Kunország királya ("Rex Cumaniae") címet.
V. István király meghódította Bulgária területét, hűbéreseinek fogadta annak helyi nemeseit, majd a „Bulgária királya” címet viselte.[11]
Címek listája
[szerkesztés]| Titulus | Az első magyar uralkodó ebben a titulusban | |
|---|---|---|
| 1. | Magyarország királya | I. Szent István király |
| 2. | Horvátország királya | I. Kálmán király |
| 3. | Szlavónia királya | I. Szent László király |
| 4. | Szerbia királya | I. Imre király |
| 5. | Halics fejedelme | II. András király |
| 6. | Bulgária királya | V. István király |
| 7. | Kunország királya | IV. Béla király |
| 8. | Lodomeria és Galícia királya | I. Károly király |
| 9. | Ráma királya | II. Béla |
| 10. | Dalmácia királya | I. Kálmán király |
| 11. | Jeruzsálem királya | II. András király |
| 12. | Székelyek ispánja | I. Szent István király |
| 13. | Volhínia hercege | András magyar királyi herceg |
Irodalom
[szerkesztés]- Fine, John Van Antwerp Jr.. The Early Medieval Balkans: A Critical Survey from the Sixth to the Late Twelfth Century. Ann Arbor, Michigan: University of Michigan Press [1983] (1991. december 20.). ISBN 0472081497
- Fine, John Van Antwerp Jr.. The Late Medieval Balkans: A Critical Survey from the Late Twelfth Century to the Ottoman Conquest. Ann Arbor, Michigan: University of Michigan Press [1987] (1994). ISBN 0472082604
- Klaić, Nada. Srednjovjekovna Bosna. Zagreb: Eminex [1994] (1994. december 20.). ISBN 953-6112-05-1
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Laszlo Péter, Hungary's Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective, BRILL, 2012, pp. 51–56
- ↑ David F. Good, The Economic Rise of the Habsburg Empire, 1750–1914, University of California Press, 1984, p. 3
- ↑ Alan Sked, Radetzky: Imperial Victor and Military Genius, I.B.Tauris, 2011, p. 3
- ↑ Titles of king of Hungary - eurulers.altervista.org
- ↑ Marko Attila Hoare, The History of Bosnia: From the Middle Ages to the Present Day, Saqi, 2007, p. 35, ISBN 9780863569531
- ↑ Paul Mojzes. Religion and the war in Bosnia. Oxford University Press, 2000, p 22; "Medieval Bosnia was founded as an independent state (Banate) by Ban Kulin (1180-1204)."
- ↑ Fine 1994.
- ↑ Klaić 1994.
- ↑ Gyula Szekfű, A magyarság és a szlávok, Lucidus, 2000, p. 193, ISBN 9789638595478
- ↑ a b Vasylʹ Mudryĭ, Lviv: A Symposium on Its 700th Anniversary, 1962, p. 62
- ↑ Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3. p.107
