Portugál Királyság

	Portugál Királyság
	Reino de Portugal (portugálul); Regnum Portugalliae (latin) 1139 – 1910
; A Portugál Királyság címere	; A Portugál Királyság zászlaja
	A Portugál Birodalom 1800 körüli kiterjedése
	Általános adatok
Fővárosa	Coimbra; (1139–1255); Lisszabon; (1255–1808; 1821–1910); Angra do Heroísmo; (1580–1582; 1830–1834); Rio de Janeiro; (1808–1821)
Terület	90 000 km² (1300)
Népesség	800 000 fő (1300)
Hivatalos nyelvek	portugál,; latin
Államvallás	római katolikus
	Kormányzat
Államforma	abszolút monarchia (1139–1822; 1823–1826; 1828–1834); egyesült alkotmányos monarchia (1822–1823; 1826–1828; 1834–1910)
Uralkodó	portugál király
Kormányfő	miniszterelnök
Elődállam	Utódállam
←	→
←	→

A Portugál Királyság (latinul: Regnum Portugalliae, portugálul: Reino de Portugal, 1415-től Portugália és az Algarvék Királysága, portugálul: Reino de Portugal e dos Algarves) egy történelmi monarchia volt az Ibériai-félsziget nyugati részén, ami a mai Portugália elődállamának számít. A királyság területe az 1139-es megalapítása és 1910-es megszűnése között folyamatosan gyarapodott, 1815 és 1822 között Portugália, Brazília és az Algarvék Egyesült Királysága (portugálul: Reino Unido de Portugal, Brasil e Algarves) néven létezett. A Portugál Királyság megnevezést gyakran használják a Portugál Birodalomra is, ami az ország tengerentúli gyarmatait foglalta magába.

A portugál állam létrejötte a Portugál grófsághoz vezethető vissza, amely területet még a 9. században, a reconquista idején adományozta III. Alfonz asztúriai király Vímara Peresnek, az ország megalapítójának. A grófság 1097-ben a Leóni Királyság része lett, ahonnan csak a 12. században, a São Mamede-i csatát követően tudtak elszakadni, Hódító Alfonz 1139-ben pedig felvette a Portugália királya címet.^[1] A királyságot kikiáltásától kezdve az 1383–85-ös dinasztikus válságig a portugál Burgundiai-ház uralta, majd a dinasztia egyik oldalága, az Avis Lovagrendről elnevezett Avis-ház vette át.

A 15. és 16. század során, a földrajzi felfedezések korában, Portugália hatalmas gyarmatbirodalmat hozott létre. A portugálok olyan híres és ismert felfedezőket és hajósokat adtak, mint Bartolomeu Dias, aki elsőként kerülte meg a Jóreménység fokát (1488), Vasco da Gama, aki 1498-ban vezette az első flottát, amely Afrika partjai mentén eljutott Indiába,^[2] és Pedro Álvares Cabral portugál nemes, aki elsőként fedezte fel Brazíliát (1500).^[3]

1580 és 1640 között az ország perszonálunióban állt a Spanyol Királysággal a Habusburg-ház spanyol királyainak uralkodásával. Az 1640–68-as restaurációs háborút követően elszakadtak a spanyoloktól, és a királyság a Bragança-dinasztia, majd 1836-tól a Bragança–Szász–Coburg–Gothai-ház irányítása alá került. Ettől kezdve az ország befolyása csökkent, ám továbbra is nagyhatalom maradt legértékesebb gyarmata, Brazília révén. Brazília függetlenedését követően, Portugália igyekezett megtelepedni Afrikában, ám az 1890-es brit ultimátum után megszakította terjeszkedését, ami végül a monarchia összeomlásához és az Első Portugál Köztársaság kikiáltásához vezetett (1910).

Kapcsolódó szócikkek

Forrás

↑ A portugál grófság királyság lesz (magyar nyelven) (html). Múlt-kor, 2004. július 20.
↑ Patrick Karl O'Brien. Atlas of World History. Oxford University Press, 118. o. (2002). ISBN 978-0-19-521921-0
↑ Colonialism: an International, Social, Cultural, and Political Encyclopedia. N-Z. Vol. 2. ABC-CLIO, 92. o. (2003). ISBN 978-1-57607-335-3

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A portugál grófság királyság lesz (magyar nyelven) (html). Múlt-kor, 2004. július 20.

[2] Patrick Karl O'Brien. Atlas of World History. Oxford University Press, 118. o. (2002). ISBN 978-0-19-521921-0

[3] Colonialism: an International, Social, Cultural, and Political Encyclopedia. N-Z. Vol. 2. ABC-CLIO, 92. o. (2003). ISBN 978-1-57607-335-3

[1]

[2]

[3]