Portugál Királyság
Portugál Királyság | |||
Reino de Portugal (portugálul) 1139 – 1910Regnum Portugalliae (latin) | |||
| |||
A Portugál Birodalom 1800 körüli kiterjedése | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Coimbra (1139–1255) Lisszabon (1255–1808; 1821–1910) Angra do Heroísmo (1580–1582; 1830–1834) Rio de Janeiro (1808–1821) | ||
Terület | 90 000 km² (1300) | ||
Népesség | 800 000 fő (1300) | ||
Hivatalos nyelvek | portugál, latin | ||
Államvallás | római katolikus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | abszolút monarchia (1139–1822; 1823–1826; 1828–1834) egyesült alkotmányos monarchia (1822–1823; 1826–1828; 1834–1910) | ||
Uralkodó | portugál király | ||
Kormányfő | miniszterelnök | ||
A Portugál Királyság (latinul: Regnum Portugalliae, portugálul: Reino de Portugal, 1415-től Portugália és az Algarvék Királysága, portugálul: Reino de Portugal e dos Algarves) egy történelmi monarchia volt az Ibériai-félsziget nyugati részén, ami a mai Portugália elődállamának számít. A királyság területe az 1139-es megalapítása és 1910-es megszűnése között folyamatosan gyarapodott, 1815 és 1822 között Portugália, Brazília és az Algarvék Egyesült Királysága (portugálul: Reino Unido de Portugal, Brasil e Algarves) néven létezett. A Portugál Királyság megnevezést gyakran használják a Portugál Birodalomra is, ami az ország tengerentúli gyarmatait foglalta magába.
A portugál állam létrejötte a Portugál grófsághoz vezethető vissza, amely területet még a 9. században, a reconquista idején adományozta III. Alfonz asztúriai király Vímara Peresnek, az ország megalapítójának. A grófság 1097-ben a Leóni Királyság része lett, ahonnan csak a 12. században, a São Mamede-i csatát követően tudtak elszakadni, Hódító Alfonz 1139-ben pedig felvette a Portugália királya címet.[1] A királyságot kikiáltásától kezdve az 1383–85-ös dinasztikus válságig a portugál Burgundiai-ház uralta, majd a dinasztia egyik oldalága, az Avis Lovagrendről elnevezett Avis-ház vette át.
A 15. és 16. század során, a földrajzi felfedezések korában, Portugália hatalmas gyarmatbirodalmat hozott létre. A portugálok olyan híres és ismert felfedezőket és hajósokat adtak, mint Bartolomeu Dias, aki elsőként kerülte meg a Jóreménység fokát (1488), Vasco da Gama, aki 1498-ban vezette az első flottát, amely Afrika partjai mentén eljutott Indiába,[2] és Pedro Álvares Cabral portugál nemes, aki elsőként fedezte fel Brazíliát (1500).[3]
1580 és 1640 között az ország perszonálunióban állt a Spanyol Királysággal a Habusburg-ház spanyol királyainak uralkodásával. Az 1640–68-as restaurációs háborút követően elszakadtak a spanyoloktól, és a királyság a Bragança-dinasztia, majd 1836-tól a Bragança–Szász–Coburg–Gothai-ház irányítása alá került. Ettől kezdve az ország befolyása csökkent, ám továbbra is nagyhatalom maradt legértékesebb gyarmata, Brazília révén. Brazília függetlenedését követően, Portugália igyekezett megtelepedni Afrikában, ám az 1890-es brit ultimátum után megszakította terjeszkedését, ami végül a monarchia összeomlásához és az Első Portugál Köztársaság kikiáltásához vezetett (1910).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Forrás
[szerkesztés]- ↑ A portugál grófság királyság lesz (magyar nyelven) (html). Múlt-kor, 2004. július 20.
- ↑ Patrick Karl O'Brien. Atlas of World History. Oxford University Press, 118. o. (2002). ISBN 978-0-19-521921-0
- ↑ Colonialism: an International, Social, Cultural, and Political Encyclopedia. N-Z. Vol. 2. ABC-CLIO, 92. o. (2003). ISBN 978-1-57607-335-3