1994-es magyarországi országgyűlési választás
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 85 fő országos listáról, 125 fő területi listáról | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5%-os küszöb: 269 727 szavazat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
A választást az MSZP nyerte, melynek a választás alatt Horn Gyula volt a listavezetője, majd június 4-től a miniszterelnök-jelöltje.[1] A szocialista párt a 386 parlamenti helyből 209-et szerzett meg. Akkoriban ez volt a legtöbb hely, amelyet egy párt meg tudott szerezni a szabad választáson.
A Magyar Demokrata Fórum hatalmas vereséget szenvedett el, hiszen az 1990-es országgyűlési választáson megszerzett 165 helyből csupán 38-at volt képes megtartani. Szintúgy sikertelen volt ez a választás a Szabad Demokraták Szövetségének is, amely képtelen volt előnyt kovácsolni a kormánypárt népszerűségvesztéséből, és hozzá hasonlóan a Fidesz is vesztese volt a választásnak. A gyenge gazdasági teljesítmény, illetve a látszólagos hozzá nem értés egyaránt hozzájárultak a kormánypárt bukásához.
Habár a szocialistáknak elegendő parlamenti széke volt az önálló kormányalakításhoz, Horn Gyula mégis úgy döntött, hogy felkéri a Szabad Demokraták Szövetségét a közös kormányzásra, ezzel kétharmadot szerezve a magyar törvényhozásban.
Választási rendszer
[szerkesztés]A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.
A választás időpontja
[szerkesztés]A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]
Parlamenti mandátumot szerzett pártok
[szerkesztés]További parlamenti pártok
[szerkesztés]Jelöltek és listák
[szerkesztés]Országos listák
[szerkesztés]Országos listát állított pártok:[4]
(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)
Párt | Munkáspárt | Köztársaság Párt | Agrárszövetség | MIÉP |
---|---|---|---|---|
1. | Thürmer Gyula | Palotás János | Nagy Tamás | Csurka István |
2. | Nyírő Sándor | Veér András | Horn Péter | Horváth Lajos |
3. | Karacs Lajosné | Fodor László | Boross Imre | Bognár László |
4. | Dobróka János | Bárándy Péter | Fábri György | Szabó Lukács |
5. | Erős József | Frenkl Róbert | Mihalik László | Pősze Lajos |
6. | Vajnai Attila | Kovács István | Mayer Bertalan | ifj. Hegedűs Lóránt |
7. | Rózsa József | Bodrogi Gyula | Bálint Csaba | Deine Zoltán |
8. | Kulimák László | Dórnak Péter | Buzássy Lajos | Bogdán Emil |
9. | Szilágyi Imre | Csermely Gyula | Simándi Péter | Réti Miklós |
10. | Vasas Joachim | Demcsák Lajos | Schmuck Erzsébet | Móré László |
11. | Kollát Pál | Karácsony Mihály | Csikai Miklós | Miklós Árpád |
12. | Kőkúti Mihály | Tóth Péter | Zs. Szőke Zoltán | Kelemen József |
13. | Tar Zoltánné | Encsi István | Pallér Endre | Kovács Lajos |
14. | Szöllősiné Fitos Éva | Balogh Sándor | Vargáné Piros Ildikó | Tóth-Kurucz János |
15. | Wágner István | Takács László | Krech Vilmos | Mars Péter Pál |
16. | Kántor István | Nagy Ervin | Simonovits József | Polgárdy Géza |
17. | Kovács Attila | Bene László | Barta Péter | Tamás Károly |
18. | Szigetvári János | Kiss Zoltán. | Musztács László | Baka József |
19. | Sztankó János | Egresi Géza | Németh Imre | Benedek Lóránt |
20. | Edelényi Gáborné | Dominus Péter | Kaszás György | Kacsóh József |
Párt | MSZDP | EKGP | Vállalkozók Pártja | NDSZ |
---|---|---|---|---|
1. | Király Zoltán | Szabó János | Zwack Péter | Pozsgay Imre |
2. | Kapolyi László | Böröcz István | Kupcsok Lajos | Bíró Zoltán |
3. | Podkoniczky István | Zsíros Géza | Kresz Zoltán | Tóth János |
4. | Borbély Endre | Bélafi Antal | Cseredy András | Beke Kata |
5. | Borsik János | Rajkai Zsolt | Turcsányi István | Gidai Erzsébet |
6. | Vadász János | Horváth László | Kisjuhász József | Berky Ferenc György |
7. | Simek Ágnes | Szabó Lajos | Lukács Sándor | Lóránt Károly |
8. | Tóth József | Gergátz Elemér | Kiss István | Csomós Gyula |
9. | Mihalovits Ervin | Hadházy Árpád | Matesz László | Kajtár István |
10. | Balogh László | Pohankovics István | Gyimóti Dezső | Knoll István |
11. | Gaál Károly | Tarján Lászlóné | Hajdinák József | Bodnár István |
12. | Láposi Lőrinc | Dragon Pál | Szabadföldi István | Kapuvári József |
13. | Kaszás Iván | Pintér István | Korándi József | Varga Zoltán |
14. | Csorvási József | Bárdos Balázs | Décsi Jenő | Szél Péter |
15. | Kiss János | Szontágh Jenő | Lenkey Géza | Füredi Vilmos |
16. | Kovács Mózes | Utassy Béla | Szabó Mátyás | Béres Ferenc |
17. | Szalai Csaba | Szeghő István | Németh István | Gánti Tibor |
18. | Farkas Béla | Folly Gyula | Mály Imre | Samu Mihály |
19. | Bogár Ottó | Szabó Éva | Fazekas György | Szabó Ottó |
20. | Solymosi Imre | Szentpáli László | Martonosi István | Búzás Gábor |
Eredmények
[szerkesztés]Részvételi adatok
[szerkesztés]Első forduló[5] 1994. május 8. |
Második forduló[6] 1994. május 29. | |
---|---|---|
7:00-ig | 2,50% | ? |
11:00-ig | 32,50% | ? |
18:00-ig | 66,40% | ? |
Összesen | 68,92% | 55,12% |
Párt neve | Területi listás | Első forduló (EVK) | Második forduló (EVK) | Mandátumok | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Száma | % | +/- | Hely | Száma | % | +/- | Hely | Száma | % | +/- | Hely | Országos listás | Összesen | +/- | |
MSZP | 1 780 009 | 32,99 | +22,1 | 53 | 1 689 081 | 31,3 | +20,9 | 2 | 1 943 757 | 45.34 | +38,9 | 147 | 7 | 209 | +176 |
SZDSZ | 1 064 788 | 19,7 | –1,7 | 28 | 1 005 766 | 18,6 | –3,2 | – | 1 221 069 | 28,5 | –2,2 | 16 | 25 | 69 | –25 |
MDF | 633 157 | 11,7 | –13,03 | 18 | 649 966 | 12,03 | –11,9 | – | 639 866 | 14,93 | –26,3 | 5 | 15 | 38 | –126 |
FKGP | 476 127 | 8,8 | –2,9 | 14 | 425 482 | 7,9 | –2,8 | – | 252 405 | 5,89 | –4,5 | 1 | 11 | 26 | –18 |
KDNP | 379 322 | 7,03 | +0,57 | 5 | 397 887 | 7,3 | +1,5 | – | 126 616 | 2,95 | –0,8 | 3 | 14 | 22 | +1 |
Fidesz | 378 678 | 7,01 | –1,94 | 7 | 416 143 | 7,7 | +2,9 | – | 29 391 | 0,69 | –1,16 | – | 13 | 20 | –1 |
Munkáspárt | 171 801 | 3,18 | –0,5 | – | 177 458 | 3,28 | +0,6 | – | 6 268 | 0,15 | –0,10 | – | – | – | - |
Köztársaság Párt | 136 827 | 2,53 | új | – | 104 289 | 1,93 | új | – | 9 774 | 0,23 | új | – | – | – | – |
Agrárszövetség | 113 332 | 2,1 | –1,0 | – | 132 181 | 2,45 | –0,4 | – | 14 544 | 0,34 | –0,30 | 1 | – | 1 | -1 |
MIÉP | 85 431 | 1,58 | új | – | 67 162 | 1,2 | új | – | – | – | – | – | – | – | – |
MSZDP | 51 095 | 0,94 | –2,7 | – | 32 913 | 0,6 | –1,5 | – | – | – | – | – | – | – | – |
EKGP | 44 307 | 0,82 | új | – | 43 237 | 0,8 | új | – | – | – | – | – | – | – | – |
Vállalkozók Pártja Egyesület | 33 360 | 0,61 | új | – | 42 951 | 0,8 | új | – | – | – | – | – | – | – | – |
NDSZ | 28 058 | 0,52 | új | – | 32 258 | 0,6 | új | – | – | – | – | – | – | – | – |
További pártok össz. | 18 258 | 0,31 | – | – | 62 726 | 0,0 | – | – | – | – | – | – | – | – | – |
Függetlenek | – | – | – | – | 122.190 | 2,3 | –4,6 | – | 20 134 | 0,47 | – | – | – | – | –6 |
Összesen | 5 400 194 | 100 | 125 | 5 400 926 | 100 | 2 | 4 286 597 | 100 | 174 | 85 | 386 | 0 | |||
Szavazásra jogosult | 7 960 293 | 68.92 | 7 960 280 | 68.92 | 7 873 937 | 55.12 | |||||||||
Összes szavazat | 5 485 538 | 100 | 5 485 618 | 100 | 4 339 896 | 100 | |||||||||
Érvénytelen szavazatok | 85 344 | 1,56 | 84 692 | 1,54 | 53 299 | 1,23 | |||||||||
Érvényes szavazatok | 5 401 687 | 98,6% | 5 400 951 | 98,6% | 4 286 597 | 98,77 | |||||||||
A negyedik és a nyolcadik oszlopokban lévő értékek (+/–), az előző 1990-es országgyűlési választáshoz viszonyítva értendőek. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ MSZP: Horn a miniszterelnök-jelölt. Népszabadság, LII. évf. 130. sz. (1994. június 6.) 1. o.
- ↑ 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Az országos listát állító pártok területi és országos listái. Magyar Nemzet, XXVII. évf. 87. sz. (1994. április 15.) 19–21. o.
- ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 1.FORDULÓ (1994.05.08)
- ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2.FORDULÓ (1994.05.29)
Források
[szerkesztés]- Nemzeti Választási Iroda weboldala. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- A Magyarság krónikája
- Magyar történelmi kronológia