Felsőzboró
| Felsőzboró (Zborov nad Bystricou) | |||
 | |||
| A kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Juraj Hlavatý | ||
| Irányítószám | 023 03 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2187 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 119 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 429 m | ||
| Terület | 18,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 58″, k. h. 18° 52′ 55″49.382778°N 18.881944°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 58″, k. h. 18° 52′ 55″49.382778°N 18.881944°E | |||
| Felsőzboró weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzboró témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőzboró (szlovákul Zborov nad Bystricou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 26 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu alapítása a 16. századi pásztornépek betelepítésének köszönhető, akik főként a mai Karásznó környékéről érkeztek. A község nevét 1536-ban említik először mint a Zbora hegy alatti települést. 1580-ban „Zborotek”, illetve „Zborowa” alakban fordul elő. A 17. században a sztrecsnói váruradalom része. 1662-ben „Zborow” alakban említik, ekkor a község élén a falusi bíró állt, a faluban 20 háztartás volt. 1720-ban malommal és 20 háztartással rendelkezett. 1728-ban 19 házában 520 lakos élt. 1770-ben 130 paraszti háztartása volt, ezen kívül 5 zsellér, 9 nincstelen és 13 módosabb gazdálkodó család élt itt, továbbá a faluban malom is működött. 1784-ben 158 házában 175 család és 922 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZBOROV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kraszának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány.”[2]
1828-ban 207 házában 1656 lakos élt. 1850-ben 1670 lakosa volt és iskolája is működött. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, háziiparral foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zborov, Trencsén m. népes tót falu, közel a gallicziai határszélhez: 1652 kath., 20 zsidó lak. Fenyvese, s más erdeje szép, és nagy legelője hasznos levén, jó sajtot készit, patakjában pedig kedves izü pisztrángot fog. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal, kézművességgel, főként szövéssel és kosárfonással foglalkoztak. 1945 után faházai helyett új téglaházak épültek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1607-en lakták, ebből 1602 szlovák, 4 német és 1 magyar volt.
2001-ben 2236 lakosából 2210 szlovák volt.
2011-ben 2228 lakosából 2179 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu közepén álló modern római katolikus temploma 1971-ben épült.
- Későbarokk kápolnája 1870-ben a Rózsafüzér királynője tiszteletére épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 1.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
