Fenyvesszoros
Fenyvesszoros (Svrčinovec) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Csacai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1658 | ||
Polgármester | Renáta Majchráková | ||
Irányítószám | 023 12 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | CA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3370 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 228 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 432 m | ||
Terület | 15,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″49.481111°N 18.793889°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″49.481111°N 18.793889°E | |||
Fenyvesszoros weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvesszoros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fenyvesszoros (1899-ig Szvrcsinovecz, szlovákul Svrčinovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csacától 5 km-re északra fekszik. Öt településrészből áll, ezek: Ústredie, Zatky, U Slováka, Závršie és Potok.
Története
[szerkesztés]A település 1635 körül a vlach jog alapján keletkezett Karásznó területén. A budatíni uradalomhoz tartozó pásztorok alapították a sztrecsnói uradalom területén. Önálló községként 1658-ban említik először. Régi pecsétje 1752-ből származik. 1784-ben 136 házában 951 lakos élt. 1828-ban 165 háza volt 1558 lakossal, akik favágással, állattartással foglalkoztak. 1846 és 1847 különösen nehéz esztendők a falu történetében, az éhínségben a lakosság csaknem harmada elpusztult.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvresinovecz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Szileziai határ szélen: 1617 kath., 8 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy.”[2]
A vasútvonal 1871-ben kapcsolta be a községet a közlekedési hálózatba. 1873-ban kolerajárvány pusztított. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
A háború után sokan fazsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak, illetve Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1700, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3382 lakosából 3324 szlovák volt.
2011-ben 3583 lakosából 3376 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája 1854-ben épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 2003-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.