Ugrás a tartalomhoz

Kelebény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelebény (Klubina)
Kelebény zászlaja
Kelebény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterBožena Poliačková
Irányítószám023 04
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság455 m
Terület15,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 27″, k. h. 18° 53′ 34″49.357500°N 18.892778°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 27″, k. h. 18° 53′ 34″49.357500°N 18.892778°E
Kelebény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelebény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelebény (szlovákul Klubina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 30 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Kelebény a Beszterce-völgy egyik legrégibb települése, mely valószínűleg a korai szláv időktől fogva folyamatosan lakott. Neve pataknévként 1417-ben Karásznó határleírásában szerepel először. Egy évvel később a karásznói határkijelölésben szerepel egy „Kulbucza” elnevezés, amely egy határos szétszórt településre, valószínűleg a mai falu első kezdeményére utal. 1535-ben a sztrecsényi uradalomról szóló feljegyzésben olvasható a Klubina nevű telep, amely pásztorok betelepülésével keletkezett.

Az első írásos említés a faluról 1662-ből származik, mely szerint a sztrecsényi uradalomhoz tartozó településen a bírón kívül 7 parasztgazdaság, pásztorszállás és legelő található. A 17. század végétől Klubinán üveghuta is működött, melyet a 18. század elején Windischgrätz gróf korszerűsített. Egykori termékei ma a Kiszucai Múzeumban láthatók. 1712-ben 10 adózó portája volt, 1720-ban malmát is említik. 1728-ban 8 házban 25 lakos élt a településen. Ezután a lakosság száma rohamosan nőtt, 1784-ben 60 háza és 344 lakosa volt, 1798-ban már 600-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLUBINA. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Ó Beszterczének szomszédságában, és annak filiája, határában fája, legelője, és keresetre módgya van, de földgye soványas.[2]

A falu temetőjét 1811-ben létesítették, ekkor épült a közelében álló harangláb is. 1828-ban 16 házában 361 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 35 lakos esett áldozatul. 1850-ben 779 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fafaragással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kubina, vagy Klubina, Trencsén m. tót falu, egy mély völgyben: 770 kath., 9 zsidó lak. Sovány határ, hasznos legelő. F. u. Szina család. Ut. p. Zsolna.[3]

Egyházi iskoláját 1891-ben alapították. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1925-ben faszállítás céljából a kelebényi völgyben 9788 m erdei vasutat építettek, mely 1931-ig üzemelt. A falut 1945. április 27-én foglalták el a szovjet csapatok. Kultúrháza 1955-ben épült, 1983-ban kőbányát nyitottak a határában.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 633, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 529 szlovák lakosa volt.

2011-ben 537 lakosa volt, ebből 510 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Útikápolnája 1823-ban épült, népi munka.
  • Fa haranglába 19. századi.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]