Ugrás a tartalomhoz

Szaniszlófalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaniszlófalva (Staškov)
Szaniszlófalva zászlaja
Szaniszlófalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1658
PolgármesterLadislav Šimčisko
Irányítószám023 53
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség2764 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület21,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″49.422258°N 18.695614°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″49.422258°N 18.695614°E
Szaniszlófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaniszlófalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szaniszlófalva (1899-ig Sztaskó, szlovákul Staškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Csacai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Csacától 8 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján található.

Története

[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján történt betelepítéssel keletkezett a budatíni uradalom területén. 1658-ban a budatíni uradalom urbáriumában említik először, ekkor 6 vlach családot számláltak a faluban. 1662-ben „Stasskow”, 1712-ben „Sztaskov” alakban említik a korabeli források. Területe részben a sztrecsnói, részben a budatíni uradalomhoz tartozott. 1720-ban malma és 13 adózója volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 108 zsellér és 13 vagyontalan családot említ a községben. 1784-ben 161 házában 1100 lakos élt. A falu első fatemploma 1796-ban épült torony nélkül.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTASOV. Sztaskov. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rakovához, ’s Zakopczéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája van.[2]

Az első, még fából épített iskola 1802-ben nyílott a községben. 1828-ban 227 háza volt 1616 lakossal. Lakói favágással, tutajozással, állattartással, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztaskov, a magas Buhanó hegye alatt lévő népes tót falu, Trencsén vmegyében, Czáczához nyugotra 1 órányira, 1642 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Roppant fenyves erdejében legfőbb gazdasága van F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Czácza.[3]

1872-ben új iskolát építettek a községben. 1876-ban elkészült az új templom és a plébánia épülete. 1895-ben jegyzői hivatal nyílt a településen. Fejlődésén nagyot lendített az 1914-ben elkészült Csaca-Makova vasútvonal. Lakóinak nagy része csehországi vasgyárakban dolgozott, mások csehországi mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1566, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 2776 lakosából 2700 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1875-ben épült neogótikus stílusban.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]