Karásznó
Karásznó (Krásno nad Kysucou) | |||
Karásznó templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Csacai | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1325 | ||
Polgármester | Jozef Grapa | ||
Irányítószám | 023 02 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | CA | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6544 fő (2023. dec. 31.) | ||
Népsűrűség | 249 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 392 m | ||
Terület | 27,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°E | |||
Karásznó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karásznó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Karásznó (1899-ig Krásznó, vagy Kiszucakrásznó, szlovákul Krásno nad Kysucou) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 21 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1325-ből származik „Krasna” néven. 1352-ben „Crassna”, 1508-ban „Krasno” néven szerepel írott forrásokban. Zsolna városához tartozott, majd a sztrecsnói váruradalom része volt. A 16. századig területe egészen a sziléziai határig ért, később ezen a területen több település is keletkezett. 1598-ban 253 család és 1420 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASNA. vagy Kraszno. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához közel, mellyhez határja is hasonlító.”[1]
1828-ban 325 háza és 2346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, juhtenyésztéssel, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uj-Krasznó, Trencsén m. tót falu, magas hegyek közt a Kisucza völgyében, a Szileziába vivő országutban. Táplál 2430 kathol., 20 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Vendégfogadó. Határa nagy; fenyvese szép; de földei igen soványak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csécsa.”[2]
A vasút 1871-ben érte el a települést és ez fellendítette fejlődését. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1918-után 1948-ig a faluban faüzem működött. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. 1944. szeptember 9-én a németek 6 partizánt öltek itt meg. Karásznó csak 1945. április 30-án szabadult fel. A háború után téglagyár és több üzem is létesült itt. Lakói közül sokan Csaca és Zsolna üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 6939 lakosából 6827 szlovák volt.
2011-ben 6920 lakosából 6809 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1861-ben épült neoromán stílusban. 1912-ben megújították.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1918. január 28-án Anton Točík szlovák régész, a nyitrai Régészeti Intézet első igazgatója.
- Itt született 1976-ban Zdeno Štrba szlovák válogatott labdarúgó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)