Újbeszterce

	Újbeszterce (Nová Bystrica)
	Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
; Újbeszterce címere	; Újbeszterce zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Csacai
Rang	község
Első írásos említés	1662
Polgármester	Jozef Balačin
Irányítószám	023 05
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	CA
	Népesség
Teljes népesség	2680 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	593 m
Terület	125,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″49.344800°N 19.007100°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″49.344800°N 19.007100°E
	Újbeszterce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újbeszterce témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.

Fekvése

Zsolnától 38 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.

Története

Az első telepesek a 13-15. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben „Nova Besztercza” alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai: a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ben 2196 szlovák katolikus lakta.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna.”^[3]

1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták Újbesztercéhez.

Vichilovka

A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vichilovka, Trencsén m. tót falu, Uj-Beszterczéhez 1 órányira, a gallicziai határszélen: 515 kath. lak. F. u. a b. Sina család. Ut. p. Zsolna.”^[3]

Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 3378, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.

2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban.
A plébánia épülete a 19. század közepén épült.
A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült.
A malom épülete.
Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült.
Falumúzeumát 1981-ben létesítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Lásd még

Veselény

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)

[:0-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Csacai járás m v sz A Csacai járás települései
Csaca (Čadca)
Berekfalu (Olešná) Cserne (Čierne) Dlhavölgy (Dlhá nad Kysucou) Dombelve (Zákopčie) Dunajó (Dunajov) Felsőzboró (Zborov nad Bystricou) Fenyvesszoros (Svrčinovec) Határújfalu (Podvysoká) Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou) Karásznó (Krásno nad Kysucou) Kelebény (Klubina) Klokocsóvölgy (Klokočov) Kornyavölgy (Korňa) Óbeszterce (Stará Bystrica) Ócsad (Oščadnica) Radoska (Radôstka) Szaniszlófalva (Staškov) Sziklaszoros (Skalité) Trencsénmakó (Makov) Trencsénrákó (Raková) Turzófalva (Turzovka) Újbeszterce (Nová Bystrica)