Szedikert
| Szedikert (Záhradné) | |||
 | |||
| Szedikert látképe a plébániatemplommal. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1285 | ||
| Polgármester | Róbert Tkáč | ||
| Irányítószám | 082 16 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1101 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 110 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 313 m | ||
| Terület | 8,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°E | |||
| Szedikert weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szedikert témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szedikert (szlovákul: Záhradné, korábban szlovákul: Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 10 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1285-ben IV. László király adománylevele „Scegekerthe” alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett, a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben „Zegekerthy” néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termő.”[2]
A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdő. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa.”[3]
A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.
2011-ben 964 lakosából 930 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
