Harság
Harság (Záborské) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1303 | ||
Polgármester | Kristína Maliňáková | ||
Irányítószám | 082 53 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1080 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 105 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 327 m | ||
Terület | 5,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 56′ 47″, k. h. 21° 17′ 20″48.946389°N 21.288889°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 47″, k. h. 21° 17′ 20″48.946389°N 21.288889°E | |||
Harság weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harság témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Harság (szlovákul: Záborské, korábban Haršag) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 7 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1303-ban „Hasag” alakban említik először, mint Sinko fia Petej birtokát. 1427-ben 12 porta után adózott. Birtokosa Farkas Márton és családja, akik a 18. századig voltak birtokosok a községben. 1787-ben 53 házában 414 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARSÁG. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez közel, határja ha jól miveltetik elég termékeny, réttye sarjút is terem, legelője szűkségekre elég, piatzozása Eperjesen közel.”[2]
1828-ban 63 háza és 487 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a községnek kiterjedt határa volt, mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harságh, tót falu, Sáros vmegyében, Sóvárhoz délre 1/2 mérfd., 459 kath., 56 zsidó lak. Régi kastély. Vizimalom. F. u. Harsághy, Zatureczky s m.”[3]
1850 és 1890 között sok lakosa kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 465 lakosából 464 szlovák volt.
2011-ben 567 lakosából 552 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1841-ben épült klasszicista stílusban.
- Reneszánsz kastélya 1614-ben épült, 1741-ben átépítették.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.