Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/A pápaság története

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Kezdete: 2018. március 25., vége: 2018. április 22.

A pápaság története (A kiemelt státuszt megkapta: 2018.04.27.)

„Én, a jelölő, tanúsítom, hogy a jelölt szócikk megfelel a kiemelt szócikkekkel szemben elvárt olyan általános követelményeknek, amelyek a témában való szakmai jártasság nélkül is ellenőrizhetőek.” – Milei.vencel ^vita 2018. március 25., 15:05 (CEST)

Részletes, magasan kidolgozott, megfelelően forrásolt.

• A cikk témája: A pápaság története
• A következő műhelyeket értesítettem: Kereszténységműhely
• A cikk a várólistára került: 2018. március 25., 15:05 (CEST)

A hozzászólások formája

{{tanú}}(?)	A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom
{{megjegyzés}}(?)	megjegyzés
{{kérdés}}(?)	kérdés
{{szükséges}}(?)	Szükséges változtatás:
{{jó lenne}}	Jó lenne a következő változtatás:
{{megtörtént|1 = ~~~~}}	A változtatás megtörtént ~~~~

A teljesülést (alapesetben) csak az a szerkesztő igazolhatja, aki az igényt jelezte, mégpedig úgy, hogy a sablont aláírja {{szükséges|~~~~}} vagy {{jó lenne|~~~~}} formában.

Alternatíva: a „szükséges” vagy a „jó lenne” sablont arra is le lehet cserélni, hogy {{megtörtént|~~~~}}.

A kötött feltételek listája

(A feltételek áttekinthető formában, nem dobozba zárva itt olvashatóak: A tanúk által ellenőrzendő pontok áttekintése.)

Összehasonlítás az eddig kiemelt cikkekkel

Ellenőrzendő:
A cikk minden tekintetben eléri az általam ismert kiemelt cikkek általános színvonalát. Kiemelt szócikkek

Ennek a pontnak a tanúsításához legalább 5 aláírás szükséges!

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:01 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Akela ^vita 2018. április 9., 13:11 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)

---

Források

Ellenőrzendő:

Az állítások és a források egymáshoz rendelése világos. A cikk minden állításához hozzá van rendelve egy vagy több forrás, és ezek a forrásmegadások elég részletesek ahhoz, hogy egy ellenőrzést lehetővé tegyenek. A források megbízhatónak tekinthetőek. A szúrópróba jellegű ellenőrzések azt mutatják, hogy a cikk tartalma levezethető a forrásokból. A fordításon alapuló részek szöveghűek. A források cite-sablonokkal vannak megadva (pl. {{cite web}}(?), {{cite book}}(?) stb.) Az internetes források linkjeinek működőképeseknek kell lenniük és a jelölt információt tartalmazó oldalra kell mutatniuk. (Indoklás: sok webes forrás tartalma gyakran jelentősen megváltozik.) Tüntesd fel forrásaidat! Ellenőrizhetőség Ellenőrizd az információidat! Hivatkozz és fogalmazz pontosan!

• Másolt részek kiszűrése
• Forráslinkek ellenőrzése

Tanúsítványok (min. 3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:01 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – Rosszkornyifog ^vita 2018. április 13., 17:00 (CEST)

---

Pár így-úgy átírt másolmány, amit ki tudtam eddigelé szűrni:

a pápaság története Milei Venceltől:

"A pápaságnak a frank állammal kötött szövetsége átrendezte Itália térképét. Ennek következtében eltűnt róla a longobárd állam, létrejött a pápai állam, a pápaság hatalmát korlátozó Bizáncnak pedig csak délen maradtak birtokai addig, amíg a normann hódítók fel nem bukkantak."

Ami némi változtatással de ugyanilyen tartalommal megtalálható Nemere István könyvében: Vatikáni krimik

"Bizánc egyre távolodott és bár még megmaradtak dél-itáliai birtokai, azok már csak addig maradhattak a keletrómai császárság utódállamáé, amíg el nem jött a normann hódítók ideje. A frank állammal kötött egyezség átrendezte Itália viszonyait és térképét"

Nemerét egyszer sem említi meg, ami nem csoda, hiszen Nemere elfogultsága teljesen nyilvánvaló.

Kiszűrni a forrás nélkül átírt másolatokat meglehetősen nehéz, pedig utána kéne eredni, én felületes ránézésre ezt az egyet találtam meg. Pedig Milei Vencel rendszeres másoló, egy példa innen, a Lélek szócikk vitalapjáról, ahol konkrét fejezeteket emelt át Gustav Tobler adventista szerzőtől, ismét csak forrás megadása nélkül. Később átfogalmazta és odabiggyesztette Tobler nevét. A cikk laptörténetében mindezt jól nyomon lehet követni.

Én 100% bizonyosnak gondolom hogy Nemeréből még vannak átírt részletek (forrás nélkül persze, Nemere egyszer sem fordul elő megadva), de az ilyeneket nehéz megtalálni.

Jó lenne ha valami módszeres összehasonlítás történne Nemere könyvével, én ezt nem tudom miként kell tenni. Az itt megadott szoftver nem jelzi ki, de ettől még ott van. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 2., 14:20 (CEST)

→ Hamilcar Smith, azt se tudod mit firkálsz ide be, csak a múltkori sértődöttség beszél még mindig belőled. Nemere nem szakíró ebben témában, bele se néztem a könyveibe, meg a weboldalára. A rosszindulatú megjegyzéseid tartsd meg otthon a családnak. Az itt nem szereplő lélek cikkhez meg van engedélyem a weboldal tulajától. de ez már egy más téma. erről ennyit.. – Milei.vencel ^vita 2018. április 2., 16:15 (CEST)

→ megjegyzés Amit idéztem, az egy Nemere könyvéből vett idézet átfogalmazása, forásmegjelölés nélkül. Ennyit állítok, és még annyit, hogy érdemes lenne ezt jobban megnézni. Ez egy fontos téma, én cikk minőségét tartom szem előtt. Mindenki láthatja, erre mit és hogyan válaszoltál. Hamilcar Smith

 megjegyzés, Hamilcar Smith, az még nem jutott eszedbe, hogy Nemere is esetleg ugyanonnan idéz??? Az én általam beírt szöveghez mindenhol van forrás. Jó lenne ha nem rágalmaznál tovább. A WP egyik iránymutatása a Tételezz fel jóindulatot, de ettől te nagyon messze állsz. – Milei.vencel ^vita 2018. április 3., 07:59 (CEST)

"Az itt nem szereplő lélek cikkhez meg van engedélyem a weboldal tulajától. de ez már egy más téma."

Akkor ezért írtad át perceken belül, amikor jeleztem hogy másolmány? – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 2., 19:57 (CEST)

 Szükséges változtatás: forrás. Kitettem a forráskérőt a II. János Pál pápa állítólagos szinészkedési képességére. Konstant ^vita 2018. április 2., 20:11 (CEST)

ott van egy mondattal arrébb a forrás: Maxwell-Stuart: Pápák krónikája|234. o. - nem tehetem ki minden mondat és vessző után ugyanazt a forráshivatkozást – Milei.vencel ^vita 2018. április 3., 07:59 (CEST)

 A változtatás megtörtént Szajci ^pošta 2018. április 6., 14:43 (CEST)  Szükséges változtatás:  - középkor szakaszt forrásolni kellene Szajci ^pošta 2018. április 6., 12:21 (CEST)

forrásolva – Milei.vencel ^vita 2018. április 6., 14:35 (CEST)

Teljes körű

Ellenőrzendő:
A cikk teljes körű információt szolgáltat (a téma iránt érdeklődő, érettségizett laikusok szintjén) A cikk eleget tesz a színvonalas cikkekkel szemben a cikkértékelésben támasztott követelményeknek.

Ennek a pontnak a tanúsításához legalább 5 aláírás szükséges!

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:02 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom Konstant ^vita 2018. április 6., 22:46 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:07 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Akela ^vita 2018. április 9., 13:11 (CEST)

---

 Jó lenne a következő változtatás: XVI. Benedek lemondása említést érdemelne a modern korról szóló szakaszban, hiszen ez történelmi távlatban is szokatlan esemény volt. – Malatinszky ^vita 2018. április 7., 13:46 (CEST)

beírva – Milei.vencel ^vita 2018. április 7., 13:59 (CEST)

 Jó lenne a következő változtatás: Magyar vonatkozásként megemlíteni Bakócz Tamást, valamint pár szó arról, hogy milyen nemzetiségűek voltak a nem olasz pápák, ha jól látom, csak II. János Pál kapcsán van megemlítve. RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)

a 20. század pápáinál beírva; a középkorral külön cikk foglalkozik, az első századokban pedig rengeteg pápa volt idegen származású. Bakócz szerintem nem volt annyira nevezetes, hogy ezen a lapon szerepeljen – ehhez túl rövidek az egyes újkori évszázadok –, főleg hogy még sok jelentéktelen pápa sincs tárgyalva a cikkben. Ha meg említésre kerülne, akkor is inkább csak a Pápaság a középkorban cikkbe mehetne, ami a keresztény középkorral foglalkozik. üdv. – Milei.vencel ^vita 2018. április 18., 12:53 (CEST)

Pártatlan

Ellenőrzendő:
A cikk pártatlanul és súlyuknak megfelelően mutatja be a különböző nézeteket a témáról (vagy nincsenek ilyenek) Semleges nézőpont • Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye

Tanúsítványok (min.3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - – Creert ^vita 2018. április 18., 12:26 (CEST)

---

Föntebb a források fejezetnél bizonyítottam hogy Milei Vencel legalább egy de valószínűleg több másolatot némileg átírt formában átemelt Nemere István katolikusellenes irányban elfogult könyvéből. Csak bele kell olvasni Nemere könyvébe és nyilvánvaló lesz, rögtön az előszónál kezdve.

Egyébként Milei Vencel (MV) véleménye a katolikus vallásról ez (A Lélek vitalapja) : "ha ismernéd a vallástörténetet, akkor tudnád hogy a mai kereszténység nagy része félpogány vallás. Ami a katolicizmusban meg sok irányzatban ma megtalálható, annak nagy részének nincs bibliai alapja. A Mária-kultusz, szentek kultusza, ereklyetisztelet, bérmálás, a szerzetesség, a katolikus liturgia meg a többi.. mind az ókori vallások hatására került be a kereszténynek mondott vallásba. A lélek fogalmáról meg egyéb nézetekről nem is beszélve"

Vagyis MV is eléggé elfogult. Egy ilyen ember írta a cikket, vagyis elképzelhető hogy elfogultsága megjelenik a cikkben is. Akkor vegyük némileg sorra, azért némileg, mert csak most néztem meg először, és nincs sok időm:

1) "A szilárd egyházi formák megjelenése némely vonatkozásban egy következetes fejlődés eredménye, melynek kezdeményei visszavezethetők az apostoli korig, noha egyúttal teljes szakítást jelent az őskereszténységgel"

Mi volt ez a "teljes szakítás"? Milyen értelemben teljes? Ez egy súlyos (súllyal rendelkező) állítás.

Forrásként Karl Heussi evangélikus (=lutheránus) szerző van megadva ("Heussi war ein deutscher evangelischer kirchenhistoriker").

Egyrészt nem tudni Heussi mit írt, mert csak egy oldalszám van megadva, másfelől pedig vannak garmadával katolikus történészek is, akik szintén gondolnak valamit a témáról. Ez így elfogult.

Vedd elő a könyvét, a cikkben benne vannak az oldalszámok, aztán megtudod mit írt....

Ha kicsit is ismernéd az őskeresztény állapotokat, akkor magad is látnád a "teljes szakítást" a következő évszázadok egyházához képest. Nincs időm arra, hogy neked ezt külön kifejtsem. Nézzél utána magad! – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 08:16 (CEST)

az hogy "nincs időm kifejteni", nem érv. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

–→ Nos, akkor röviden Hamilcar Smith-nek külön részletezve:

• a legkorábbi kereszténységben nem volt papság, nem volt egyházi hierarchia, minden hívő pap és misszionárius volt egyben, a klerikusok, a papi osztály a 2. századtól kezdett kialakulni → ezzel a cikk foglalkozik
  • kezdetben nem volt egyházi hierarchia, később jelent meg az episzkopális egyház
  • kezdetben mindenki egyenlő volt (Jézus tanításainak megfelelően), az alá- és fölérendeltség később jelenik meg
• az őskeresztények anyagi lemondásban, vagyonközösségben éltek, ezzel szemben pár évszázaddal később a papság már olyan fényűző életmódot folytatott, hogy nem egy egyházatya (így például Szent Jeromos) szót emelt ellene.
• az őskeresztények közösségeit az egyszerűség jellemezte, az istentiszteleteket képek, szobrok, oltárok nélkül végezték, ezzel szemben pár évszázaddal később már a gazdagon berendezett templomok jellemzők, amelyek igyekeztek versenyre kelni a pogány népek szentélyeivel.
• az őskeresztények erkölcsi tisztaságban éltek. A gyülekezetekben a híveket nem szabályok kapcsolták össze és egyben Jézushoz, hanem élmények, belső átélések, élő hit, testvéri szeretet és komoly meggyőződés. Az őskereszténység nem törvény volt, amely rendelkezések százaival korlátozza a hívők életét, hanem néhány elv, melyek megtartása mellett a külsőségekben híveinek teljes szabadságot engedélyezett. → ezzel szemben a későbbi időszakra a viszálykodások, a hatalomért való versengések, a kiátkozások, a másként gondolkozók üldözése jellemző...
• az őskereszténységnél egyszerű istentisztelet volt, igehirdetéssel, imával, áhítattal → a későbbi korokban kialakult a liturgikus istentisztelet..
• az első keresztényeknél úrvacsora volt (ahogy az az evangéliumokban található: lábmosással = alázat stb.) → a későbbieknél eucharisztia
• az 1. században a keresztények között nem volt szerzetesség, nem volt Mária-kultusz vagy akár a szentek kultusza, ereklyék tisztelete, képtisztelet, gyónás, rózsafüzér, füstölő ... ezek történelmi tények, de állíthatod az ellenkezőjét is.... mindenesetre ezzel kapcs.ban nem fogok belefolyni vitákba, mert a cikk nem ezzel foglakozik...

– Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 07:24 (CEST)

A katolikus kereszténység főbb elemei (és ez az ortodoxokra is vonatkozik) az időben megnyilvánulva jelentek meg. persze hogy nem találsz egy üldöztetéseben élő, bújdo egyháznál komplett dogmatikát is liturgikát. Ostobaság ilyet elvárni. Az egyetemes egyház először 325-ben kapott lehetőséget alapelveinek lefektetésére. innentől alakult ki a dogmatika és liturgika, szabályokba foglaltan. Aki ennek kapcsán "teljes szakításról" hadovál, fogalma sincs miről beszél. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 16:26 (CEST)

Hamilcar Smith, mint írtam, nem velem vitázol, hanem a vallástörténészekkel. Javaslom hogy vedd fel velük a kapcsolatot, hogy írják át az egyháztörténetről szóló könyveiket. – Milei.vencel ^vita 2018. április 6., 16:37 (CEST)

Egy szerzővel bármit alá lehet támasztani, indokolatlan a többesszám. Ami hamis az hamis.– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 17:39 (CEST)

Több vallástörténésznek is előveheted a könyvét, hasonlót találsz.. – Milei.vencel ^vita 2018. április 6., 17:54 (CEST)

2) "A protestánsok nézete szerint ez a tisztség csak Péternek szólt, és annak utódlásáról nincs szó"

Igen? a katolikusok mit gondolnak erről? MV sugalmazása szerint a katolikusok belökik ezt a szentírásidézetet, a protestánsok ezt megbírálják, majd a többi néma csend. Megint elfogult, érdemben csak protestáns nézőpontot ismerteti.

Ott van a cikkben, hogy mire támaszkodnak a katolikusok. Még bővítettem is. Ha te ennél többet tudsz, írd be, forrásozva. – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 08:33 (CEST)

kibővítve a katolikus nézőpontokkal – Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 11:16 (CEST)

3) "Ha Péter lett volna a legfőbb főpap, akkor Pál nyilvánvalóan utána következett volna a ranglistán. Pál azonban egyszer nyilvánosan is szembeszállt vele, mert „okot adott arra, hogy megfeddje".

Még pápával is szembe lehet szállni, ez pl. múlt szeptemberben történt meg. Hithű katolikusokról beszélünk. Vagyis másodikként (Pál)is meg lehet feddni az elsőt (Péter).

Jó, akkor hol van az Újszövetségben, hogy Péter az első, Pál a második?? Nem ismerek ilyen szöveget. – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 08:33 (CEST)

Jézus bízta Péterre az elsőséget, ami a püspökszentelés hagyományával öröklődik. azzal vádolsz hogy nem ismerem az egyháztörténetet, majd következőleg arra hívsz fel, tanúsítsak jóindulatot. Más szemében a szálkát.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

Hol van az újszövetségi forrásod??? – Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 07:50 (CEST)

Itt van! Máté 16:18 – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 16:17 (CEST)

4) "Az Újszövetség nem támasztja alá azt az állítást, hogy Péter volt a római gyülekezet vagy az egész egyház első püspöke."

Ez így leírva alattomosan őszintétlen, mert egyrészt az akkori időben a püspök mást jelentett mint ma. Idézet a püspök szócikkből: "A bibliai szövegek alapján nyilvánvaló, hogy az apostoli időkben még nem kristályosodott ki pontosan ennek a címnek a használata. Olykor felváltva használták a πρεσβυτερος (preszbüterosz) szóval. Egy alkalommal magát Krisztust is episzkoposznak nevezi a Szentírás (1Pét 2,25)."

Ezek szerint nem Péter, nem is Linusz, hanem Krisztus volt az első pápa... éspedig Rómában..

Egyébként javaslom, hogy más magyar WP szócikkekre ne hivatkozz, amennyire a legtöbb ki van dolgozva.. – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 07:59 (CEST)

Ezek szerint Péter és a pápák Krisztus földi utódai, mivel Krisztus volt az egyház feje, és ő Péternek adta át e hatalmat.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

Másrészt pedig Jézus Pétert főhatalommal ruházta fel, még akkor is, ha protestánsok szerint ez utódaira nem vonatkozott. Egyébként vonatkozott, de pont hogy Péter főhatalmát teljesen alátámasztja az újszövetség ("Az Újszövetség nem támasztja alá..." stb).

Igen és hol van a többi apostol fölé rendelt főhatalma alátámasztva?? Jó lenne ha forrásokat is megadnál! – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 08:11 (CEST)

Ez valami trükk hogy hülyének nézed az embert? "Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."

Hol van megírva, hogy a tábornoknak hatalma van a közlegény fölött, he? létezik olyan, hgy implicit hierarchia. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

A cikkben benne van hogy a protestánsok nézete alapján a tisztség csak Péternek szólt, és annak utódlásáról nincs szó.

Az oldás-kötés a többi tanítványra vonatkozóan is említve van:

Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. (Máté 18,18)

"Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem föl az én egyházamat” (Máté 16,18). -- "Ebbe a mondatba a római pápák Péternek a többi apostol és valamennyi püspök fölötti tekintélyét akarják belelátni. Ezzel kapcsolatban a protestáns hagyomány két súlyos kifogást szokott emelni: az egyik az eredeti szöveg értelmezésére vonatkozik. A görög nyelv ugyanis különbséget tesz a petrosz (sziklakő) és a petra (kőszikla, szirt) jelentése között: márpedig a Újszövetség Pétert nevezi kőnek, Jézust pedig sziklának (hé petra de én ho Khrisztosz: „ez a szikla pedig a Krisztus”, Pál első levele a korinthosziakhoz 10,4). Bizonyítható továbbá, hogy a Máté 16,18-ban adott kijelentést a korai egyházatyák nem hozták összefüggésbe Róma irányító szerepével és tekintélyével".

főhatalom katolikus nézőpontja beírva – Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 08:03 (CEST)

"Bizonyítható továbbá, hogy a Máté 16,18-ban adott kijelentést a korai egyházatyák nem hozták összefüggésbe Róma irányító szerepével és tekintélyével" És mi ez a bizonyítás? Semmiből előhúzott halandzsa. Ami konkrét idézetet illeti: Te vagy Péter (petrosz) és erre a sziklára (petra) építem egyházamat. Vagyis a petrosz és petra is Péterre vonatkozik.– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 16:17 (CEST)– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 16:17 (CEST)

5) "A 11-13. századot végigkísérte a pápaság és a császárság harca az invesztitúra jogának gyakorlása felett. A harcok befejezése után a pápák kísérletet tettek a Róma fősége alatt egyesülő Respublica Christiana (keresztény világbirodalom) megteremtésére. "

Egyrészt a "Res publica" külön írandó, másrészt pl. az angol szócikk ezt írja: "Res publica christiana is a Latin phrase combining the idea of res publica and christiana to describe the worldwide community of Christianity and its well-being. A single English word with somewhat comparable meaning is "Christendom"; it is also translated as "The Christian Commonwealth".[1]"

Ebből miként lett "világbirodalom"? Valakinek elszállt az agya, úgy. Hamis, félrevezető.

Hozzátenném, ez a pápaság a középkorban cikkben is megjelenik, ahol egyenesen "Világuralomra törekvésként" írnak erről (szintén milei vencel tollából). A pápa elsőségre törekedett, a katolikus országok felett, és még ez sem jelent "uralmat" úgy ahogy sugallva van, de az ortodoxok (görögkeletiek), pogányok, muszlimok, buddhisták, hinduk, egyéb nem-keresztények felett még csak elméleti hatalma sem volt.

Hasonló ez ahhoz mint amikor megkérdezik hogy hány zsidót/muszlimot/pogányt ölt meg az inkvizíció (akármelyik fajtája), és akkor vadul elkezd mindenki találgatni. A válasz: egyet sem, mivel az inkvizíciónak csakis keresztények fölött volt joghatósága. ("Az inkvizíció közismert jelentése az eretnekek kinyomozása és megbüntetése, illetve annak sajátos szervezeti formái." Ki az eretnek? "Az eretnekség valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés." Vagyis a muszlim, zsidó, hindu, buddhista stb nem eretnek, hiszen nem a kereszténységből szakadt ki, nem arra reflektálva határozza meg önmagát.)

Nagy marhaság itt "világuralomról" meg "világbirodalomról" handabandázni. Még a "kereszténység ura" is marhaság, mivel az ortodoxok is keresztények. Mindezt Milei Vencel a kanossza-járás (1075) kapcsán írta le. Mások a Dictatus Papae-val indokolják ezt az elsőséget, 1) aminek szerzősége vitatott (már ez diszkvalifikálja), 2) egy Fazekas Csaba nevű kálvinistát bírtak megtalálni, aki szerint ez egy világuralmi törekvést jelent - ez Fazekas Csaba könyvében egyetlen mondat, mindenféle alátámasztás nélkül. Katolikus történészek mit gondolnak erről?

A „Respublica Christiana” jelentését átírtam keresztény nemzetközösségre. Mindenesetre 1 szónak nem nagy jelentősége van, amikor ugyanúgy világbirodalmi törekvést takar a pápa vezetésével.

Nem az én nézőpontommal vitatkozol – hivatkozhatsz rám 50-szer is – hanem elismert vallástörténészekkel és teológusokkal. A pápaság világhatalomra törekvése és a (katolikus) kereszténység egyetemes vallássá tételének szándéka történelmi tény. Nem kell messzire menni, elég csak megnézni az újkori erőszakos térítéseket a nagyvilágban (kereszt vagy halál), aztán az inkvizíciót, az eretnekek elleni hadjáratokat, az invesztitúraharcot stb... – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 11:05 (CEST)

"A megerősödött pápaság célja: a katolikus egyház legyen az egész világ fölött uralkodó szervezet".

Amúgy téves ismereteid vannak az inkvizícióról is. Az inkvizíció a keresztény államokban a zsidókat és muszlimokat is üldözte....

a keresztény államokon kívül meg a keresztes hadjáratok irtották őket.

. "Róma nyomást gyakorolt Spanyolországra, hogy ők is állítsanak fel inkvizíciós bíróságokat. Torquemada, a spanyol inkvizíció feje szerint a zsidók mindaddig, míg Spanyolországban maradnak, kísértést jelentenek a konverzorok számára, hogy gyakorolják zsidó örökségüket. Tevékenysége arra is kiterjedt, hogy felkutassa kinek van legalább egyetlen zsidó, vagy muzulmán felmenője. Véleménye szerint a bűn már eleve a zsidók vérében van, amely átterjed az utódokra is. Ezért ők hiába gyakorolják buzgón a keresztény vallást, akkor is bűnösök, mert őseik zsidók voltak. Az elmélet lényege a faji megkülönböztetés volt, emiatt a spanyol zsidók elűzését a történelem „kis holokauszt”-nak értékeli".

– Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 13:03 (CEST)

A zsidók szerint Jézust forró ürülékben főzik a pokolban. Azt is elfogadod? A zsidóság egésze mindig is ellenséges volt a kereszténységgel szemben. A másiknál egy kálvinistának szállhatott el az agya. A debreceni magiszter alapítványos dokumentumot nekem nem nyitja meg, azt írja, nem létezik.

Torquemada a királyi pártól kérte, hogy űzze el a zsidókat és muszlimokat. Az inkvizíció egyetlen zsidó vagy muszlim vallásút sem fogott perbe, mert csak keresztények fölött volt joghatósága. A két állítás egymás mellett is igaz. Ha ezt nem érted, akkor értelmi képességeid csorbát szenvednek.– Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

Most ennyi időm volt ezzel foglalkozni, de már ebből is kitűnik, hogy cikk sok kicsi sokra megy alapon súlyosan elfogult, félrevezető. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 2., 15:56 (CEST)

 megjegyzés → Hamilcar Smith, eleve úgy inditasz, hogy: MV is eléggé elfogult. Egy ilyen ember írta a cikket, vagyis elképzelhető hogy elfogultsága megjelenik a cikkben is. - ezek szerint a cikket nem olvastad végig, csak a saját nézőpontod miatt már rosszindulatú véleménnyel vagy a szerzőről, azaz rólam. no comment.

A beírásod még nem volt türelmem teljesen végigolvasni, de szerintem inkább arról van szó, hogy te vagy rettentő szűklátókörű. Szerintem te akkor lettél volna elégedett, ha csak katolikus szerzőktől idézek, csak úgy, ahogy a katolikus egyház tanítja a pápaság múltját. Itt katolikus szerzőn kívül mások is vannak - ha tetszik, ha nem. Írhatsz ide 20 oldalt is, a te véleményed akkor is csak egy lesz a sok közül. Ajánlom hogy tanulmányozd egy kicsit a vallástörténetet, hogy alakult ki a keresztény egyház, annak feje és annak kultusza. – Milei.vencel ^vita 2018. április 2., 16:19 (CEST) →  megjegyzés Szia, ez a megjegyzés a te vitalapodról származik, ugye? "Teljesen mindegy mit írnak a katolikusok?" Ez mi ha nem elfogult? – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 2., 20:14 (CEST)

 Szükséges változtatás: XII. Piusz-ról szóló utolsó mondat "szembefordul....megmerevedik....leszámol", elfogult szavak. Szükséges változtatni főleg a leszámol szón. Semlegesebb szavak kellenek. A pápa nem maffia vezér. Ellenkezőjét is irhatnának: pl. modern teológia szembefordul a pápával, és leszámol a hagyományokkal.Szükséges átírni. " Konstant ^vita 2018. április 2., 18:19 (CEST)

 megjegyzés Konstant, a következő mondat nem tetszik neked:

XII. Piusz egyre radikálisabb szembefordulása a haladó eszmékkel az egyházon belül is megmerevedéshez, a modern teológiai irányzatokkal való leszámoláshoz vezetett.

- nem látom ebben mi a maffiavezérre utaló vagy mi kivetnivaló van. ennél pontosabban nehéz lenne megfogalmazni XII. Piusz pontifikátusát. a mondat egyébként is Gergely Jenő könyvéből van, amely "kötelező olvasnivaló" annak (ELTE BTK), aki az egyház és a pápaság történetét tanulja. – Milei.vencel ^vita 2018. április 3., 08:15 (CEST)

• Továbbra is kifogásolom, - akkor Gergely úr -, egy pápának nincs megfelelő rendészeti szerve a leszámoláshoz. Egy pápa csak figyelmeztetni tud, de végrehajtószervezete nincs. ezért rossz ez a kifejezés. Javaslom az eluatsításához szót. Így legalább nem másolmány. Konstant ^vita 2018. április 3., 10:16 (CEST)

átírva az az 1 szó – Milei.vencel ^vita 2018. április 4., 12:45 (CEST)

 Jó lenne a következő változtatás:Jó lenne, ha más szerkesztók is bekapcsolódnának, megnéztem a szerkesztéseket: Milei.vencel · 756 (95.8%)- (Háát....aki olyat ír saját vitalapján, bármit is mondanak a katolikusok, ő szerkeszt egy katolikus oldalt...) Szóval minnél többen szóljunjk hozzá, ez a lényeg. Egyébként Vencel le a kalappal sokat dolgoztál. Konstant ^vita 2018. április 2., 19:18 (CEST)

 Szükséges változtatás:Még egy csontváz a szekrényben: utolsó mondat, (a pápaság) olasz fejedelemséggé züllött, (ha igaz lenne) ezt úgy kellett volna leírni, hogy az olvasó döntse el, ne az írója. Konstant ^vita 2018. április 2., 20:57 (CEST)

Konstant, a cikkben a saját szavaimmal szinte nincs semmi, de a kedvedért átírtam azt az egy szót. – Milei.vencel ^vita 2018. április 3., 08:06 (CEST)

• Ebben a részben nem azt tárgyaljuk, hogy másoltad-e vagy sem, azt alább keresd. Itt azt tárgyaljuk, hogy mennyire semleges, pártatlan vagy elfogult nézetű. Konstant ^vita 2018. április 4., 07:08 (CEST)

@Konstant: @Hamilcar Smith: A másolásra vonatkozó vádak nagyon súlyosak, csak olyankor írj ilyet, ha konkrétan be tudod idézni, honnan származik a szöveg. Ha nem szó szerinti másolásról van szó, hanem a szöveg át van fogalmazva (nem kötőszavak szintjén), akkor elfogadható néhány gondolatsor. Másolásnak azt nevezzük, ha valaki copy-paste módján hozza létre a cikkeket könyvekből, weblapokról, esetleg ezeket kis módosítással pl. szavak sorrendje, kötőszavak, töltelékszavak cseréje stb. teszi közzé. Ogodej ^vitalap 2018. április 4., 08:12 (CEST)

Annyit írtam, hogy érdemes lenne jobban megnézni, és ezt most is tartom. A léleknél vett át komplett fejezeteket, onnan fogtam gyanút, vagyis volt rá precedens. Nézd meg a vitalapot, és vesd össze a szerkesztéseivel. Akkor írta át, amikor figyelmeztettem. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:21 (CEST)

• Kedves Ogodej! Kérdésként tettem fel, amire nem jött válasz. A kérdést azért tettem fel, mert a szócikk szerzője, az állítja: "Konstant, a cikkben a saját szavaimmal szinte nincs semmi" bocsáss meg de a te kérdésedet nem értem emiatt, a beírásod felett van az idézet. Konstant ^vita 2018. április 5., 07:20 (CEST)

 megjegyzés A fenti hozzászólásokat is figyelembe véve én biztos írnék egy szócikk-alji fejezetet a pápaság megítéléséről, főbb vélt / vagy valós vétkeiről. Ehhez jó forrásokː

1. Haller Józsefː Történelmi hazugságok – A történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata, Szent István Társulat, Budapest, 1890, 852 p
2. Havas Károlyː Az inkvizició története, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 504 p
3. Tomka Ferencː Az egyház bűnei? (Mi igaz, mi nem igaz?), Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-197-0, 85 p → elektronikus hozzáférés
4. Michael Baigent – Richard Leighː Az inkvizíció, General Press Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9648-50-0, 367 p
5. Michael Hesemannː Sötét alakok – Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből, Szent István Társulat, 2010, ISBN 9789632771069, 272 p 12akd ^vita 2018. április 4., 19:08 (CEST)

 megjegyzés Egy idézet Tomka Ferenc könyvéből:

"Ha valaki Téged, kedves Olvasó, támadni akar, csak hibáidról beszél, és eltúlozza azokat. Bizonyára találkoztál már ilyen helyzettel. – Ha egy-egy embercsoport a különböző korszakokban szembekerült az egyházzal, hasonlóan cselekedett. – Így cselekedett nem egy reformátor, így a felvilágosodás, később a kommunizmus, s így cselekszik a legtöbb egyház ellen forduló szekta. S ez önmagában érthető."

A legnagyobb problémám a következő: bizonyítani kell hogy katolkus egyház világuralomra törekedett volna.

Nyolcadikasoknak adott .PDF-es segédtananyagok (Milei Vencel ilyenet linkel be, már ahol megnyitja a keresőm)elégtelenek ennek bizonyítására. Aki az állítást teszi, azon van a bizonyítás súlya. Nem elég a sommás megállapítás, hogy "ebből egyértelműen kiderül" és akkor belök valami pápai dokumentumot, anélkül hogy egyáltalán idézne belőle.

Én soha életemben nem találkoztam még ezzel, mivel nem is igaz. A gugliba gépelve "catholic church world domination" és "world empire", semmi sem jön ki, néhány összesküvéselméletes oldalon kívül. Súlyosan torzító, a cikk minőségét teljesen hiteltelenítő tévtanítás ez. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 4., 20:44 (CEST)

Amit a nyolcadikosoknak tanítanak, azt tanítják középiskolában és egyetemen is, kicsit magasabb fokon.

Gergely Jenő (történész, nem teológus!) könyvéből idézet: a középkor derekától a pápaság kísérletet tett a politikai univerzalizmus megvalósítására. VII. Gergely és utódai az addigi dualizmus átértelmezésével a pápa vezetésével akarták megvalósítani a politikai univerzalizmust is. Ebben a felfogásban a keresztény közösség élén a pápa áll. A császár helyébe a pápa lép.

Az angol szavaidat rosszul választottad meg, hagyd ki a catholic church-öt és írd be helyette a popes vagy papacy és kapsz egy csomó találatot.. Itt van egy:

at the beginning of the 14th century the churches increasingly acted on their own, independent of Rome, whereas the popes staunchly held on to their claims to world domination.

de beírhatsz magyarul is hasonló szavakat és elég sok találatot kapsz

a híres Dictatus papae a politikai életre is kiterjesztette a legfőbb hatalom elvét.

Ne haragudj de nincs időm veled vitatkozni heteken át.

– a világuralom, világbirodalom, világ feletti uralom vagy hasonló kifejezések nincs a cikkben

– Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 07:50 (CEST)

Később sem fogod beírni? Ez egy fontos kérdés. – Hamilcar Smith ^vita 2018. április 6., 16:17 (CEST)

Hamilcar Smith, a világuralommal kapcsolatos törekvésekkel a középkori cikk foglalkozik. Ebbe a cikkbe később se fogom beírni. – Milei.vencel ^vita 2018. április 6., 17:20 (CEST)

Fejezetek, témák

Ellenőrzendő:
A cikk a témára jellemző fejezeteket a Wikipédia konvencióinak megfelelően tartalmazza. A résztémák aránya kiegyensúlyozott. A cikk bevezetője a cikk címében foglaltak tömör, érthető és szabatos meghatározása, a szócikk összefoglalt, áttekintő jellegű tartalma. A bevezető a WP:BEV-nek megfelel. Formai útmutató • Mintaszócikkek

Tanúsítványok (min.3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:03 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Akela ^vita 2018. április 9., 13:13 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)

---

 A változtatás megtörtént Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2018. április 2., 13:32 (CEST)  Szükséges változtatás:  Nagyjából átnéztem a cikket és tartalmi szempontból most hirtelenjében egyedül egy dolgot tudnék kivetni, az viszont elég fontosnak tartom. Részletesen bemutatásra kerülnek az ókori-és újkori egyházéleti események, személyek stb., de a középkorral kapcsolatban az odavetett 3-4 mondat nagyon kevés. Tudom, hogy a témában van egy jól kidolgozott cikk amire hivatkozás is történik az adott szakaszban, de egy nagyobb összefoglalóra mindenképp szükség lenne, hiszen a középkor ezer esztendeje rendkívül fontos eseményeket hordozott magában a Pápaság és az egyetemes kereszténység számára egyaránt (lásd pl. Nagy egyházszakadás, invesztitúraharc, keresztes háborúk stb.). Ez mindenképp szükséges lenne, hogy a cikk tartalmilag teljes és arányos legyen. – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2018. március 25., 23:28 (CEST)

átírtam. Most már van minden lényeges mozzanatra utalás vagy link. Többet feleslegesnek tartok beírni. – Milei.vencel ^vita 2018. március 26., 06:45 (CEST)

Megnéztem, és így már szerintem elfogadható. Köszönöm a gyors reakciót. – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2018. április 2., 13:32 (CEST)

•  megjegyzés Több kiegészítést és pontosítást írtam a bevezetőben az érthetőség kedvéért a mai napon. Konstant ^vita 2018. április 2., 12:00 (CEST)

 Jó lenne a következő változtatás: én az egyik legismertebb pápát, VI. Sándort hiányolom a szócikkből, meg kellene említeni őt, hiszen igazi birodalommá kívánta tenni a pápai államot és dinasztikus elképzelései nagyon erőteljesek voltak. A Borgiák hatalmának csúcspontját jelentette a pontifikátusa. – Lálálá9999 ^vita 2018. április 5., 11:15 (CEST)

VI. Sándor a keresztény középkorban élt, ezzel a Pápaság a középkorban cikk foglalkozik. – Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 14:19 (CEST)

Megszövegezés

Ellenőrzendő:
A cikk áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus, helyesírása korrekt. A szócikk megfogalmazása teljes mértékben érthető egy, a területtel nem foglalkozó, érettségi szintű tudással rendelkező látogató számára. A fordításon alapuló részek szöveghűek. A magyar helyesírás szabályai • Helyesírás • Önálló helyesírási irányelv • Hivatkozz és fogalmazz pontosan!

Ennek a pontnak a tanúsításához legalább 5 aláírás szükséges!

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:04 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – Creert ^vita 2018. április 18., 12:27 (CEST)

---

 kérdés Feljebb a 95%-os szerkesztő írja egyetlen szó sem ővé. (Azaz egy) Ha egy szó sem a szerkesztőjé, akkor ez másolmány? Ha másolmány akkor mi a teendő? Konstant ^vita 2018. április 3., 23:00 (CEST)

Nevek és idegen szavak

Ellenőrzendő:
A cikk a Wikipédia konvencióinak megfelelően írja a neveket és az idegen (eredetű) szavakat. Kocsmafal (nyelvi) • Wikipédia:Fordítási útmutató • Kategória: Átírási irányelvek

Tanúsítványok (min.3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:04 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Akela ^vita 2018. április 9., 13:13 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)

---

Kategória, infobox, illusztráció

Ellenőrzendő:

A cikk be van sorolva a megfelelő kategóriákba. A szokásos infoboxokat tartalmazza (illetve nem kell hozzá infobox). A szükséges illusztrációkat tartalmazza (illetve nem szükséges illusztrálni). Formai útmutató • Hogyan használd a kategóriákat? • Kategorizálási módszerek • Kategóriajavaslatok • Hogyan használd a taxoboxokat? • Sablonműhely • Egységesített infoboxsablonok készítése és használata • Képhasználati technikák

Tanúsítványok (min.3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:04 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)
4.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Akela ^vita 2018. április 9., 13:14 (CEST)
5.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - RuIsZa ^feedback 2018. április 11., 20:18 (CEST)

---

Linkek

Ellenőrzendő:

A cikk elegendő számú belső hivatkozást tartalmaz, és ezek vagy pirosak, vagy rájuk kattintva valóban a megfelelő helyre vezetnek. A Wikidata-hivatkozások a megfelelő cikkekre mutatnak, ha ilyen cikkek egyáltalán vannak. A külső hivatkozások működőképesek és relevánsak a cikk szempontjából. pápaság története Halott linkek ellenőrzése Hogyan használd a hivatkozásokat? Interwikisorrend megbeszélése Az első lépések (külső hivatkozások) Az első lépések (társprojekt-hivatkozások) Wikifogalmak jegyzéke

Tanúsítványok (min. 3), megjegyzések, igényelt változtatások és ezek megvitatása:

1.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom 12akd ^vita 2018. április 4., 19:04 (CEST)
2.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom – XXLVenom999 ^vita 2018. április 6., 17:10 (CEST)
3.  A feltételt ellenőriztem, teljesülését tanúsítom - Szajci ^pošta 2018. április 8., 15:06 (CEST)

---

Szerintem a jegyzetek részben érdemes volna teljesebben kiírni bizonyos dolgokat, hogy miből valók. Pl. Mt 16:18-19 esetében linkként inkább a http://szentiras.hu/KNB/Mt16 a megfelelőbb, mert az tényleg magára a 16. fejezetre mutat rá, másrészt ha már a Szentírás fel lett használva természetesen, akkor a szentírási evangéliumok rövidítései miért nem kerültek a Források szakaszban feloldásra?

Vagy volt olyan, amikor úgy lett linkként betéve valami, hogy origo.hu vagy Magyar Kurír. Az ilyen sajtólinkek miért nem a maguk teljes egészében lettek kiírva? Elnézést az öszinteségemért és hogy csak erre tértem ki, mert a többi dolgot nem néztem át. Apród ^vita 2018. április 3., 20:45 (CEST)

A Magyar Kurír és Origó-cikk linkjén finomítottam. Hozzáteszem, mások a cite-rendszert használnák könyvek és (online) újságcikkek esetében, nekem az viszont kacifántosabb, azért nem azt használtam. Apród ^vita 2018. április 3., 23:56 (CEST)

Kb. ennyit érnek a hozzászólásaim kiemelési eljárásokon, ezzel a három tanúsításra utalok, @Akela:, @XXLVenom999:, @Szajci:, @Milei.vencel: miközben semmit nem vett figyelembe a kiemelésre emelő személy a hozzászólásomból. Akkor meg mi a csudának citált ide? Mondjuk, legalább utólag eszembe jutatja, miért is nem járok kiemelési eljárásokra: mert semmit nem ér, mit mondok kritikaként.

Reagálni se reagált, amiket írtam, de ez persze a tanúsítókat marhára nem zavarta a plecsni elhelyezésénél. Könyörgöm, legalább ne hívott kiemelési eljárásra! Ja, hogy azért mert kocsmafalra invitáltam. Vagyis magamra vethetek, hogy miért pingeltem egyáltalán kocsmafalra egy szócikk plecsnimegvonásának ügyében.

Hogy mire utalok? Arra, hogy a szentírás evangéliumait linkekként biztos hogy nem ilyen formában kell elhelyezni: Mt 16:18-19 vagy 2Kor 12,11. Apród ^vita 2018. április 9., 21:45 (CEST)

Bocsánat, azt hittem, ez meg lesz oldva. Vencel, ezeket tényleg csináld meg cite web formátumba! Szajci ^pošta 2018. április 10., 07:14 (CEST)

Korábban javítottam itt-ott, pár cite kimaradt. Bocs a figyelmetlenségért. Remélem most már megfelel. A Mt, Lk vagy Ap Csel stb. hivatalos rövidítések, pont nélkül. Aki ismeri a Bibliát, az tudja hova szól a szöveg; aki meg nem, azt ráviszi a link. – Milei.vencel ^vita 2018. április 10., 08:02 (CEST)

A Mt, Lk vagy Ap Csel stb. hivatalos rövidítések, pont nélkül. Jól van, elfogadom érvként, mert utánanéztem egy könyvesboltban pár teológiai témájú könyvben. Apród ^vita 2018. április 16., 02:50 (CEST)

Kötetlen rész

Itt lehet megbeszélni az egyik kötött feltételhez sem sorolható változtatási igényeket, a szócikk tartalmával kapcsolatos szakmai észrevételeket és javaslatokat.

---

 Jó lenne a következő változtatás: Esetleg be lehetne tenni az összes magyarországi pápás könyvet alulra, átmásolva a Pápák listája szócikkről. 12akd ^vita 2018. április 4., 18:59 (CEST)

Ezzel csak az a gond, hogy az irdatlan hosszú lista lenne. Az adott lapon nincs is benne az összes magyar könyv, ami a pápasággal foglalkozik – sokszor a könyvcímek nevében sincs benne a pápa vagy pápaság szó. Gyakran az ezzel a témával foglalkozó könyvek együtt tárgyalják a római katolikus egyház és a pápaság történetét.

Mindenesetre a lap kiemelése után át lehet hozni ide is az adott listát. – Milei.vencel ^vita 2018. április 5., 11:54 (CEST)

 megjegyzés hogyan lehet tanúsítani a pártatlanságot, amikor a szerkesztő elismerte, hogy kritikai éllel írta meg a cikket? Konstant ^vita 2018. április 24., 10:07 (CEST)

Összesítés

• Bájtok mennyisége munkapadra kerüléskor: 103 382
• Bájtok mennyisége a kiemelési eljárás végén: 118 395
• Nem történt a munkapadon 20%-nál nagyobb módosítás

• Kezdet a munkapadon: 2018-03-25
• Kezdet + 4 hét: 2018-04-22
• Az esetleges hosszabbítás vége:

Az alábbi táblázat segítségével lehet a műhelymunka állását követni – feltéve, hogy a kiemelés résztvevői közül vállalkozik valaki a táblázat karbantartására.

A cél az, hogy minden számérték nullára álljon be a végén.

Feltétel	A még hiányzó tanúsítványok száma	A még teljesítetlen szükséges változtatások száma
#Összehasonlítás	0	–
#Források	0	0
#Teljes körű	0	0
#Pártatlan	0	0
#Fejezetek, témák	0	0
#Megszövegezés	0	0
#Nevek és idegen szavak	0	0
#Kategória, infobox, illusztráció	0	0
#Linkek	0	0
#Kötetlen rész	–	0

Megjegyzések:

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!