Valkház
| Valkház (Vlkas) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1231 | ||
| Polgármester | Imrich Slovák | ||
| Irányítószám | 941 44 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 316 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 133 m | ||
| Terület | 6,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 30″, k. h. 18° 16′ 30″48.125000°N 18.275000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 30″, k. h. 18° 16′ 30″48.125000°N 18.275000°E | |||
| Valkház weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valkház témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Valkház (1899-ig Nagy-Valkház, szlovákul Vlkas) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Érsekújvártól 20 km-re északkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.
Élővilága
[szerkesztés]
Valkházán egy gólyafészek és egy alátét van, 2014-ben nem volt költés.[2]
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. Ebből a korszakból a vonaldíszes kultúra és a lengyeli kultúra településeinek nyomait találták itt meg. A korai bronzkorban a hévmagyarádi kultúra, később a latén kor egy települése állt itt, de lakott volt a 9. században is. Az itteni csontvázas temetőt egykori szláv település temetőjének tartják.
A mai települést 1221-ben Wolcaz néven említik először. 1252-ben "Walkaz", 1290-ben "Wulkaz", 1293-ban „Wolkaz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu kezdetben helyi nemesek birtoka. 1330-ban Károly Róbert király a Kacsics nemzetségnek adományozta. 1534-ben a Nyáry családé, ebben az évben 6 portája adózott, később a Barlanghy és Balogh családoké. Az északra fekvő Kisvalkház 1570-ben már puszta volt. 1608-ban Valkház a töröknek és a császárnak is fizetett adót. 1601-ben 18 ház mellett a Thonhauser család majorja állt itt. A reformáció hatására lakói a 16. században az evangélikus hitre tértek át. 1720-ban 11 volt az adózók száma. 1828-ban 64 házában 430 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1866-ban a községet kolera pusztította, lakói közül sokan a faluból a szőlőhegyre menekültek. 14 nap alatt a járványnak 62 lakos esett áldozatul. 1873 májusában nagy fagy pusztította el a termést.
Vályi András szerint " Nagy Valkaz. Elegyes falu Bars Várm. földes Urai több Urak, fekszik Nagy Mányához közel, és annak filiája; földgye, réttye jó, legelője elég, fája van tűzre, keresettye Komáromban, és másutt. Kis Valkaz. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura Gál Uraság, fekszik Nagy-Mányához nem meszsze, mellynek filiája."[3]
Fényes Elek szerint " Nagy-Valkáz, Valkazowcze, Bars m. tót-magyar falu, a Zsitva mellett; 381 kath., 45 ref. lak. 1-ső osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Kis-Valkáz, Bars vmegyében, puszta, 28 kath. lak. " [4]
Bars vármegye monográfiája szerint "Nagyvalkház, zsitvamenti tót kisközség, 399 róm. kath. vallású lakossal. IV. Béla király egyik 1231-iki oklevele villa Valkház néven említi már. 1290-ben a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében Wulkaz alakban szerepel. Régi földesurai ismeretlenek. Az újabb korban a Barlanghy és a Balogh család volt a birtokosa. A mult század elején találkozunk Walkazowcze tót nevével is. Katholikus temploma 1772-ben épült. Ide tartozik János puszta is. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagymánya."[5]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 370 lakosából 307 szlovák, 51 magyar és 11 német anyanyelvű, illetve 1 csecsemő lakta, ebből 315 katolikus, 43 református, 11 zsidó és 1 más vallású.
1910-ben 484 lakosából 281 szlovák, 203 magyar, ebből 418 római katolikus, 58 református, 6 evangélikus és 2 zsidó.
2001-ben 338 lakosából 327 szlovák volt.
2011-ben 335 lakosából 326 szlovák volt.
2021-ben 316 lakosából 3 (+1) magyar, 310 szlovák, 1 egyéb és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztés]- Anyai ágon innen származott Persay Gyula (1855-1924) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, novai földbirtokos.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1722-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át.
- Református templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Špilberger, M. 2010: Obec Vlkas. Úľany nad Žitavou
- Anton Točík 1962: Nové nálezy z doby sťahovania národov na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 9, 203-204
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
Az Érsekújvári járás települései | ||
|---|---|---|
Érsekújvár (Nové Zámky) | ||
|  | |
