Ugrás a tartalomhoz

Persay Gyula

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Persay Gyula
Született1855. március 14.
Áporka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Elhunyt1924. november 24. (69 évesen)
Nova, Zala vármegye
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f. nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888)
2.f. Kim Margit (1865-1956)
Foglalkozásagyógyszerész
Sablon • Wikidata • Segítség

Persai Persay Gyula (Áporka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1855. március 14. – Nova, Zala vármegye, 1924. november 24.) gyógyszerész, novai gyógyszertár-tulajdonos, zalai megyebizottsági tag, a Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság vezérigazgatója, a Tulipán Szövetség novai fiókjának társelnöke, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala megyei igazgatóhelyettese, a Zala Vármegyei Magyar Iparvédő Egyesület novai főfelügyelője, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt helyi vezetője, a község önkéntes tűzoltó egyesületének pénztárnoka.[1] Zalában a hazai pénzügyek védelmezője volt, nagy erőt fordított az önálló magyar bank létesítésére. Egyik elsőfokú unokatestvére Persay Ferenc jogász, Bars vármegye alispánja, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájának a jeles tagja, a Honvédelmi Párt korelnöke volt.

Családja és származása

[szerkesztés]
A Persay család címere (rajz)
A Persay-féle ZALAI bajuszpedrő reklámja. 1897.
dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabíróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), és öccse, Persay Andor (1889–1938), zalanovai gyógyszerész; Persay Gyula két gyermeke.

A Pest vármegyei nemesi származású persai Persay család sarja; a Persay család legkorábbi eddigi ismert említése 1480-ból való, és ekkor a tagjai már földbirtokos nemesek voltak.[2] Édesapja persai Persay János (1813–1870), áporkai földbirtokos, a Lovaregylet tagja, édesanyja tornóczi Szalay Terézia (1819–1857) volt.[3] Apai nagyszülei persai Persay Sándor (1788–1850), abonyi uradalmi ispán (spanus dominalis) a gróf Szapáry családnál és brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788–1830) voltak. Anyai nagyszülei tornóczi Szalay József (1782–1852), örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, tápióbicskei birtokos, és a nemes Takács másképp Deák családból való nemes Takáts Abigél Terézia (1795–1849) asszony voltak. Tekintélyes felmenői között, anyai dédanyja az ősi nemesi tápióbicskei birtokos bicskei Bitskey családból való nemes Takáts (másképp Deák) Ádámné bicskei Bitskey Abigail (1758–1846) úrnő található, akinek az szülei idősebb bicskei Bitskey István (1703–1773) úr, tápióbicskei birtokos, és nemes Csebi Katalin (1720–1797) voltak; a Bicskej nemzetség először 1275-ben szerepel az oklevelekben. Persay Gyulának volt egy nővére, Persay Vilma (1853–1915), akinek a férje, somlóaljai dr. Vecsey Gyula (1837–1912) Pest vármegyei főorvosnak, a Gödöllői királyi kastély palotaorvosa, valamint egy bátyja, Persay János (1837–1899), áporkai földbirtokos. Persay Gyula anyai nagybátyja tornóczi Szalay József (1814–1883), tápiószelei plébános, budapesti háztulajdonos volt.[4] Persay Gyula elsőfokú unokatestvérei, dr. Persay Ferenc, jogász, Bars vármegye alispánja, és Persay Elek (1856–1908) gyógyszerész, Cegléd harmadik gyógyszertárának az alapítója, Cegléd város tanácsosa, a Ceglédi Népbank igazgatósági tagja voltak; apai nagybátyja Persay Sándor (1818–1885), ceglédi gyógyszerész, aki a két előbb említettnek az apja volt.[5]

Élete

[szerkesztés]

A kecskeméti Katolikus gimnáziumban tanult.[6] Alap tanulmányai befejezése után nagybátyja, és unokatestvére szakmáját tanulta: a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen okleveles gyógyszerészként végzett 1879-ben a 24 évesen Gödöllőn lakó Persay Gyula;[7] nővére, Persay Vilma (1853–1915), ugyanebben a városban lakott; nővérének a férje, somlóaljai dr. Vecsey Gyula (1837–1912), gödöllői királyi palotaorvos volt. Persay Gyula ezután állást szerzett Nemesviden, ahol 1884.-ben nemeskéri Kiss leányt vett el, aki egyetlen egy leánygyermekkel áldotta meg őt. Első neje halála után hamarosan újra nősült meg, majd két kis gyermekével Novára, Zala vármegyébe költözött. Ott 1886-ban az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt alapította meg, amely egyben a településnek, valamint a novai járásnak az első gyógyszertára is lett.[7] 1888. február 19-éig a "Nemesvidi Takarékpénztár részvénytársaság" egyik igazgatósági tagja volt (korábban, 1884. december 14-én választmányi taggá,[8] majd 1885-ben pedig igazgatósági taggá választották meg).[9] Az 1891. februári novai önkéntes tűzoltó egyesület tisztújításán Persay Gyulát pénztárnokká választották meg.[10] Persay Gyula gyógyszerész hamarosan híres lett Zalában az egyik általa összeállított bajuszpedrője miatt, amelyet már 1897-étől gyakran reklámoztak az Zalamegye című újságban is.[11] Persay Gyula több mint 35 évig sok különböző gyógyszert készített: angol lóport, schweiczi marhaport, disznóport és Blistert, valamint a leghíresebb a baromfilekvárt és baromli-cseppeket, amelyek 1894-ben véget vetettek a zalai baromfi dögvésznek.[12] A szorgalmas, szerény, lelkes és kitűnő gyakorlati gyógyszerész, a nevét egy kinint- íztelenítő készítményével szinte világszerte ismertté tette; Persay Gyula, gyógyszerész Nován, a soproni kereskedelmi és iparkamaránál 1895. március 29.-én belajstromoztatta novai gyógyszertára részére, még pedig a kinin ízének javítására használandó "Szörp" (Syrupus aromaticus) jelzésű szert.[13][14]

1895-ben zalai megyebizottsági taggá választották meg,[15] ismét majd 1901-ben,[16] 1904-ben,[17] és 1905-ben is.[18] 1900. március 4.-én megalakult a "Zalavármegyei Iparvédő Egyesület". Az alapítása óta tagja Persay Gyula innentől fogva novai főfelügyelője is lett.[19]

1898. május 28.-án zajlott a gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1856–1939)[20] által alapított Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság alakuló közgyülése Nován; a hét alapítótagból Persay Gyula volt az egyike.[21] 1900. és 1912. között a takarékpénztár pénztárnokaként tevékenykedett. 1912. február 26-án a vezérigazgatójává választották meg; vezérigazgatói tisztséget 1922-ig töltötte be.[22][23][24][25][26] 1907. szeptember 14-én a Tulipán Szövetség novai fiókja alakult meg. Az elnöke Mayer István főszolgabíró és a társelnökök Persay Gyula és dr. Székely József voltak. A kialakuláskor több választmányi tagja között Persay Gyula második neje, Kim Margit, valamint az első feleségétől származó lánya, dr. boldogfai Farkas István főszolgabíróné persai Persay Erzsébet voltak.[27]

A 20. század elején, ahogy kedves barátja és szomszédja, gróf németújvári Batthyány Zsigmond is, Persay Gyula, a hazai pénzügyek nagy védelmezője volt, és egyben nagy erőt fordított az önálló magyar bank létesítését. 1909 novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[28] 1913. október 19.-én a zalamegyei függetlenségi pártnak vasárnap tartott szervezkedő gyűlése után kerületenként is megalakultak a függetlenségi pártok vezetőségéi; a Novai kerület vezetősége élén Persay Gyula állt.[29] A heves politikai viták elől visszavonulva, Persay nem keveredett bele a párt dolgaiba, és továbbra is vezette a helyi takarék pénztárt az 1910-es évek második felében, valamint támogatta az önálló magyar bank létrehozását is. 1915-től a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala megyei igazgatóhelyettese volt.[30]

1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; ekkor megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Persay Gyula volt.[31] 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság kitörése után kikapcsolódott a politikából és visszavonultan a novai gyógyszertárával foglalkozott. Fia, Persay Andor pedig 1919. április 21-én vett részt az alsólendvai ellenforradalomban, amely a kommunizmust szerette volna megdönteni; Persay Andor Grazba kényszerült megszökni az ellenforradalom leleplezésekor Persay Gyula segítségével. A tanácsköztársasági zavargások alatt a Persay gyógyszertárt kirabolták, Persay Gyula vejét, dr. boldogfai Farkas István (1875–1921) sümegi főszolgabírót pedig Sümegen kegyetlenül megverték és kirabolták.

Persay Gyula 1924. november 24-én hunyt el Nován.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]
A nemeskéri Kiss család címere

Első feleségét, 1884. április 2-án vette el Nemesviden;[32] a nemeskéri Kiss családból való igen művelt és bájos nemeskéri Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojzia (*Marcali, 1867. március 14.–†Nemesvid, 1888. március 1.) kisasszonyt,[33][34] akinek a szülei nemeskéri Kiss István (1833–1884) jómódú gyógyszerész, marcali valamint nemesvidi gyógyszertár tulajdonos és Schandl Alojzia (1837–1915) asszony voltak. A hölgy apai nagyszülei nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863), marcali gyógyszerész és duliczi Duliczky Franciska Rozália (1809–1888) asszony voltak. Nemeskéri Kiss Gáborné duliczi Duliczky Franciska atyja, duliczi Duliczky János Nepomuk (1769–1823) okleveles gyógyszerész volt, aki 1797-ben alapította Marcali első gyógyszertárát a "Szentháromság" név alatt. Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébetnek az anyai nagyszülei Schandl János (1799–1881), Győr szabad királyi város egyik képviselője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, Győr város tanácsosa, dunaszentpáli földbirtokos, gyümölcskereskedő és Lakner Alojzia (1810–1879) voltak. Az anyai nagynénjei: Schandl Terézia (1830–1855),[35] akinek a férje nemespanni Barta Adolf (1823–1894, köz- és váltóügyvéd Esztergomban, 1848-as honvéd,[36] Schandl Klementina (1835–1884), akinek a férje tótváradjai Kornis Pál (1824–1876), ügyvéd, földbirtokos, valamint nagybátyja Schandl Mátyás (1834–1914), főhercegi uradalmi főszámvevő József főherceg udvarában, földbirtokos. Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébetnek az unokaöccse vitéz nemeskéri Kiss István (1894–1967), altábornagy volt. Persay Gyula és nemeskéri Kiss Erzsébet házasságánál a tanúk Schandl Mátyás (1834–1914), főhercegi uradalmi főszámvevő József főherceg udvarában, földbirtokos és Nagy Károly földbirtokos voltak. Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet fivérei: nemeskéri Kiss Endre (1865–1915), okleveles gazdász, királyi járásbírósági végrehajtó, tartalékos magyar királyi honvéd hadnagy,[37] valamint nemeskéri Kiss István (1864–1922), nemesvidi gyógyszerész;[38] egyetlen leánytestvére nemeskéri Kiss Margit (1868–1916),[39] akinek a férje László Gusztáv (1847–1902), marcali köz- és váltó ügyvéd, a Marcali Takarékpénztár Rt. aligazgatója és cégvezetője, a zalaegerszegi ügyvédi kamarának a választmányi tagja.[40] Persay Gyula és nemeskéri Kiss Erzsébet házasságából született:

A második feleségét, a pusztakovácsi születésű Kim Margit Vilma (*Pusztakovácsi, 1865. június 10.–†1956) kisasszonyt, 1888. július 26-án vette feleségül Marcaliban. Kim Margit, ahogy két leány- és két fiútestvére is, törvénytelen születésű volt; édesanyjuk, Kim Katalin, asszonygazda, apjuk, a családi legendárium szerint nagyalásonyi Barcza Lajos (1807–1883), pusztakovácsi birtokos, özvegyember volt. Habár sose vette nevükre és a bajai születésű kispolgári Kim Katalin (1826–1893) gazdasszonyt se vette feleségül, Kim Katalinnak a törvénytelen gyermekei kiváló neveltetésben részesültek, leányait hozományt házasságukkor szereztek. Kim Margit úri-kisasszony nemeskéri Kiss Erzsébetnek igen közeli kedves barátnője volt; Kiss Erzsébet Kim Margitot megkérte, hogy halála esetén urához Persay Gyulához menjen férjhez és leányát, Persay Erzsébetet nevelje fel, ahogy meg is történt. A tanúk Kim Gáspár (1842–1909) pécsi ügyvéd, Baranya vármegyei árvaszéki ülnök, és Ámon Sándor (1843-1912), marcali bábsütőmester, a "Marcali Takarék Pénztár" igazgatósági tagja voltak. Persay Gyula és Kim Margit frigyéből született:

Származása

[szerkesztés]
Persay Gyula családfája
persai
Persay Gyula
(Áporka, Pest vm., 1855, március 14. –
Nova, Zala vm., 1924. november 24.)
gyógyszerész, megyebizottsági tag,
a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója. 		Apja:
persai
Persay János István
(Abony, 1813. december 16. -Áporka, 1870. március 2.)
áporkai földbirtokos. 		Apai nagyapja:
persai
Persay Sándor János Nepomuk
(Abony, 1788. március 17. –
Abony, 1850. november 14.)

uradalmi kasznár, uradalmi ispán Abonyban a gróf Szapáry családnál

Apai nagyapai dédapja:
persai
Persay István
(1742.– Abony, 1820. május 29.)
uradalmi tiszttartó Abonyban.
(Szülei: persai Persay Gáspár és Dull Judit)
Apai nagyapai dédanyja:
lipcsei Sartory Borbála
(Sári, 1754. december 2. –
Abony, 1835. március 30.)
(Szülei: lipcsei Sartory Lipót újhartyáni uradalmi ispán és Schmir Katalin)
Apai nagyanyja:
brezányi
Brezányi Zsuzsanna
(Törtel, 1788. június 26. –
Abony, 1830. augusztus 25.) 		Apai nagyanyai dédapja:
brezányi
Brezányi János
(Csány, Heves vm., 1751. január 15. –
Törtel, 1824. január 13.)
törteli földbirtokos
(Szülei: brezányi Brezányi Gáspár, csányi, Heves vm.i földbirtokos, és Langó Erzsébet)
Apai nagyanyai dédanyja:
nemes
Kanyó Klára
(Tápiószele, 1755. december 13.–
Törtel, 1836. november 19.)
(Szülei: nemes Kanyó István, földbirtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna)
Anyja:
tornóczi
Szalay Terézia
(Örkény, 1818. január 21.–Áporka, 1857. január 23.) 		Anyai nagyapja:
tornóczi
Szalay József
(1782. – Tápióbicske, 1852. június 1.)
örkényi uradalmi ispán a gróf Grassalkovich családnál, tápióbicskei földbirtokos 		Anyai nagyapai dédapja:
tornóczi
Szalay Gábor
(Tornóc, Nyitra vm., 1741. június 3. –
Tornóc, Nyitra vm., 1826. április 14.)
tornóci földbirtokos, királyi testőr jelölt
(Szülei: Szalay Ferenc és Boncz Éva fia)
Anyai nagyapai dédanyja:
Riskovich Erzsébet
(1760–Tornóc, Nyitra vm., 1808. május 11.)
Anyai nagyanyja:
nemes
Takáts (másképp Deák) Abigail Terézia
(Tápióbicske, 1795. július 27.–
Tápióbicske, 1849. december 22.) 		Anyai nagyanyai dédapja:
nemes
Takáts (másképp Deák) Ádám
(Valkház, Nyitra vm., 1758. január 20.–
Tápióbicske, 1812. június 22.)
tápióbicskei földbirtokos
(Szülei: nemes Takáts (másképp Deák) Ádám és Holupka Rozália)
Anyai nagyanyai dédanyja:
bicskei
Bitskey Abigail
(Tápióbicske, 1758. július 25.–
Csépa, Heves vm., 1846. december 8.)
(Szülei: idősebb bicskei Bitskey István, tápióbicskei földbirtokos, és nemes Csebÿ Katalin)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ familysearch.org - Civil Registrations - Nova - Zala - Halálok - 1924 - Persay Gyula halála
  2. ↑ Turul 2020 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)2020 / 3. füzet / 1. Értekezések / Farkas Csaba: Mohács előtt és után: Gömör megye hatóságának működése (1470 –1570)
  3. ↑ familysearch.org Persay Gyula keresztelő adatlapja
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szalay József tápiószelei plébános
  5. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  6. ↑ Iskolai értesítők, Kecskemét - Katolikus gimnázium Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1871
  7. ↑ a b dr. Lengyel Júlia. Pest megye polgári gyógyszerészetének története a XVIII-XIX. században
  8. ↑ Budapesti Hírlap, 1884. december (4. évfolyam, 331-359. szám)
  9. ↑ Központi Értesítő, 1888 (13. évfolyam)
  10. ↑ Zalamegye, 1891 (10. évfolyam, 1-26. szám)1891-02-22 / 8. szám
  11. ↑ Zalamegye, 1897 (16. évfolyam, 27-52. szám). 1897-11-07 45. szám
  12. ↑ Köztelek – 1894. 53-103. szám1894-10-06 / 80. szám
  13. ↑ Gyógyszerészi Hetilap, 1925 (64. évfolyam, 1/3-17/51. szám)1925-01-18 / 1. (egyesített 3.) szám
  14. ↑ Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)1895-07-13 / 53. szám
  15. ↑ Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám) 1895-10-13 / 41. szám
  16. ↑ Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám) 1901-11-03 / 44. szám
  17. ↑ Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám) 1904-11-06 / 45. szám
  18. ↑ Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) 1905-04-23 / 17. szám
  19. ↑ Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám) 1900-10-11 / 2. szám
  20. ↑ genealogy.eu Batthyány family 03
  21. ↑ Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)1898-05-22 / 21. szám
  22. ↑ Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)
  23. ↑ Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám) 1903-02-08 / 6. szám
  24. ↑ Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám
  25. ↑ Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) 1914-02-12 / 7. szám
  26. ↑ Nagy Magyar Compass 49/1. (1922)
  27. ↑ Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) 1907-09-19 / 38. szám
  28. ↑ Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám) 1909-11-25 / 47. szám
  29. ↑ Az Ujság, 1913. október/2 (11. évfolyam, 246-259. szám)1913-10-23 / 252. szám
  30. ↑ Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században
  31. ↑ Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930) Zala vármegye 1919—1929
  32. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Nemesvid - házasságok - Persay Gyula és Kiss Erzsébet házassága - 1884. ápr. 2.
  33. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Marcali - Kiss Erzsébet Mária Klementina Alojzia keresztelője - 1867. márc. 14.
  34. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Nemesvid - halottak - Persay Gyuláné Kiss Erzsébet halála - 188. márc. 1.
  35. ↑ familysearch.org Barta Adolné Schandl Terézia halála - Apostag
  36. ↑ Esztergom és Vidéke, 18941894-11-18 / 92.szám
  37. ↑ Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1915 (33. évfolyam, 1-52. szám)
  38. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1922 (38. évfolyam, 1-53. szám)1922-02-19 / 8. szám
  39. ↑ familysearch.org - Marcali - polgári anyakönyvek - halottak - László Gusztávné Kiss Margit
  40. ↑ familysearch.org - Keszthely - polgári anyakönyvek - halottak - László Gusztáv
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Persay_Gyula&oldid=27524921”