Ugrás a tartalomhoz

Persay Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
persai Persay Ferenc
Született1854. június 22.
Cegléd
Elhunyt1937. augusztus 4. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaRakovszky Margit (1874-1953)
Foglalkozásajogász, Bars vármegye alispánja
Tisztségefunkcionárius (1921–, Honvédelmi Párt)
A Wikimédia Commons tartalmaz persai Persay Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Persai Persay Ferenc Pál (Cegléd, 1854. június 22. – Budapest, 1937. augusztus 4.) jogász, ügyvéd, Bars vármegye utolsó magyar alispánja, Bars vármegye tiszti főügyésze, hírlapíró, az irredentista Honvédelmi Párt korelnöke, a III. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa.[1][2][3]

Családja és származása

[szerkesztés]
A Persay család címere (rajz)
Persay Ferencné Rakovszky Margit

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei nemesi származású persai Persay család sarja; a Persay család legkorábbi eddigi ismert említése 1480-ból való, holott ekkor a tagjai már földbirtokos nemesek voltak.[4] Édesapja persai Persay Sándor (1818–1885),[5] ceglédi gyógyszerész, édesanyja Rigler Anna Terézia (1827–1876) volt.[6] Apai nagyszülei az abonyi születésű persai Persay Sándor (1788–1850), abonyi uradalmi ispán és a törteli születésű brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788–1830) asszony voltak. Persay Ferencnek három leány- és egy fiútestvére volt: Hudák Antalné Persay Ilona, Röck Gyuláné Persay Róza, nemes Dobos Jánosné Persay Anna (1859–1915), és Persay Elek (1856–1908), ceglédi gyógyszerész, városi tanácsos.[7] Persay Ferenc nagybátyja, persai Persay János (1813–1870), áporkai földbirtokos; unokatestvére, az előbbinek a fia, persai Persay Gyula (1855–1924), novai gyógyszerész, Zala megyebizottsági tag, birtokos, "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója volt.[8]

Élete

[szerkesztés]

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen jogot végzett.[9] Fiatal korában, 1872-től 1873-ig a "Füzér"-nek, a nyitrai római katolikus főgimnázium önképző egylete havi közlönyének a szerkesztője volt. 1896. december 17.-én Persayt Bars vármegye tiszti főügyészévé választották meg; Persay Ferenc 1896 és 1918 között Bars vármegye főügyészeként tevékenykedett.[10] A Tanács Köztársaság megbukása után, Persay Ferencet Bars vármegye alispánjává választották, aki azonnal helyreállította a rendet a nagy zűrzavarban. Dr. Tomcsányi János elbeszélése szerint: "Az új alispán hol szép szóval, hol paranccsal engedelmességre kényszerítette az embereket. A gazdák örültek, hogy vége a hejehujának."[11]

A trianoni békeszerződés aláírása után, igen aktív szerepet töltött az irredentista világon. A megszállt vármegyék követei Pest vármegye székházának közgyűlési termében ülést tartottak, és ekkor dr. Persay Ferenc, Bars megye alispánja elnöki megnyitójában azt jelentette ki, hogy "él a magyar, áll Buda még. Az a szerződés, amelyet ma Párisban aláírnak, nem hozza a magyar békét. A hivatalos magyar kormány aláírhatja ugyan, de Magyarország népe békeszerződésnek elismerni nem fogja soha."[12] 1920. májusában a Területvédő Liga küldöttsége dr. Persay Ferenc barsi alispán vezetésével tiszteletét tette nagybányai Horthy Miklós kormányzónál, és a tárgyalásokat is ő vezette.[13] Ennek a Ligának az egyik alapító tagja is volt. Másrészt, a megszállott törvényhatóságok követgyűlésének az elnöke is volt. A területvédő liga megszünése után, 1921. szeptember 16.-án megalakult a szintén irredentista Honvédelmi Párt, melynek az elnöke Urmánczy Nándor, a korelnöke maga Persay Ferenc lett.[14] 1922-ben Persay Ferenc tevékenykedett a Honvédelmi Párton belül a "követgyülésének és a követgyülés feloszlatott központi irodájának elnökeként".[15]

1937-ben hunyt el Budapesten. Halálakor úgy emlékeztek róla az újságban, hogy "az összeomlás óta itt élt közöttünk ez a halkszavú, nagyképzettségű öregur, aki büszkén viselte az élet trianoni átkát, nem panaszkodott, nem mutatta, hogy a kicsinyes, napi megélhetési gondokért kell küzdenie. Mindig mosolygott, mindenkihez volt egy jó, vigasztaló szava. Fanatikus hittel hirdette a magyar feltámadást, az integritást".[16] A Farkasréti temetőben temették el.[17]

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

1894. november 11-én Aranyosmaróton[18] feleségül vette Rakovszky Margit Brigitta Mária (*Aranyosmarót, 1874. június 8.–†1953.) kisasszonyt, akinek a szülei Rakovszky Ferenc (1842–1907) királyi közjegyző,[19] és czeczei Mátéffy Brigitta (1853–1895) voltak. A menyasszony anyai nagyszülei czeczei Mátéffy Ignác (1812–1882), fogházfelügyelő Aranyosmaróton és királyházi Ruffy Mária (1825–1900) asszony voltak.[20] Az anyai nagyapai dédszülei czeczei Mátéffy János (1774–1824), földbirtokos és nemes Csécsy Franciska (1776–1829) voltak. Az anyai nagyanyai dédszülei királyházi Ruffy András (1800–1877), táblabíró, földbirtokos és tésai Foglár Mária (1801–1857) voltak. Persay Ferenc és Rakovszky Margit házasságából született:

Származása

[szerkesztés]
Dr. persai Persay Ferenc családfája
persai dr. Persay Ferenc Pál
(Cegléd, 1854. június 22. –
Budapest, 1937. augusztus 4.)
jogász, Bars vármegye alispánja 		Apja:
persai Persay Sándor Antal Mihály
(Újkécske, 1818. október 12. –
Cegléd, 1885. április 4.)

gyógyszerész

Apai nagyapja:
persai Persay Sándor János Nepomuk
(Abony, 1788. március 17. –
Abony, 1850. november 14.)

uradalmi ispán Abonyban

Apai nagyapai dédapja:
persai Persay István
(1742.–
Abony, 1820. május 29.)
uradalmi tiszttartó Abonyban
(Szülei: persai Persay Gáspár és magyarbaksai Dull Judit)
Apai nagyapai dédanyja:
lipcsei Sartory Borbála
(Sári, 1754. december 2. – Abony, 1835. március 30.)
(Szülei: lipcsei Sartory Lipót újhartyáni uradalmi ispán és Schmir Katalin)
Apai nagyanyja:
brezányi Brezányi Zsuzsanna
(Törtel, 1788. június 26. –
Abony,

1830. augusztus 25.)

Apai nagyanyai dédapja:
brezányi Brezányi János
(Csány, Heves vm., 1751. január 15. –
Törtel, 1824. január 13.)
törteli birtokos
(Szülei: brezányi Brezányi Gáspár, csányi, Heves vm.i birtokos, és Langó Erzsébet)
Apai nagyanyai dédanyja:
léczfalvi Kanyó Klára
(Tápiószele, 1755. december 13. –
Törtel, 1836. november 19.)
(Szülei: léczfalvi Kanyó István, birtokos, és nemes Borbély Zsuzsanna)
Anyja:
Rigler Anna Terézia
(Vác, 1827. november 27. –
Cegléd, 1876. szeptember 22.) 		Anyai nagyapja:
Rigler Ferenc
(1795. –
Nyitra, 1880. október 5.)
váci uradalmi ispán, a nyitrai püspöki uradalom főpénztárnoka 		Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja:
Tresler Anna Mária Jozefa
(Vác, 1807. március 30.–
†?) 		Anyai nagyanyai dédapja:
Tresler János Mihály
(Vác, 1754. szeptember 4.–
Vác, 1823. június 7.)
Vác város szenátora
(Szülei: Tresler Márton és Heblinger Erzsébet)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Rieck Terézia
(Vác, 1764. április 19. –
Vác, 1841. június 23.)
(Szülei: Rieck András és Sotin Terézia)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "persay%20ferenc"&pg=162&layout=s Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)1937-08-12 / 31-32. szám - persai Persay Ferenc dr. halála
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - I. Kerület - halottak - Persay Ferenc halála - 1937. aug. 7.
  4. ↑ Turul 2020 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)2020 / 3. füzet / 1. Értekezések / Farkas Csaba: Mohács előtt és után: Gömör megye hatóságának működése (1470 –1570)
  5. ↑ familysearch.org Persay Sándor gyászjelentése
  6. ↑ familysearch.org Persay Sándorné Rigler Anna gyászjelentése
  7. ↑ familysearch.org Persay Elek gyászjelentése
  8. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o.
  9. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1872-1880A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1872-1873Egyetemi hallgatók
  10. ↑ ESZTERGOM I. évfolyam 18961896-12-20 / 51. szám
  11. ↑ Nagy-Magyarországból Kis-Magyarországba. Írta: Tomácsányi János. Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest 1923. A magyar nemzeti szövetség kiadása
  12. ↑ Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei
  13. ↑ ESZTERGOM XXV. évfolyam 19201920-05-15 / 111. szám
  14. ↑ Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám
  15. ↑ Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)1922-03-01 / 49. szám
  16. ↑ Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)1937-08-12 / 31-32. szám
  17. ↑ Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/11937-08-07 [161]
  18. ↑ familysearch.org Persay Ferenc és Rakovszky Margit házassági bejegyzése
  19. ↑ familysearch.org: Rakovszky Ferenc gyászjelentése
  20. ↑ familysearch.org Rakovszky Ferencné Mátéffy Brigitta gyászjelentése
  21. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - V. kerület - házasságok - Janssen Lajos és Persay Brigitta házassága - 1927. jan. 30.
  22. ↑ familysearch.org - Budapest XII. - halottak - Dobay Dezsőné Persay Anna
  23. ↑ Szluha Márton. 2008. Felvidéki nemes családok. II. kötet. Heraldika kiadó. 174. o.
  24. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Persay György
  25. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Persay Györgyné Pazonyi Margit
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Persay_Ferenc&oldid=27593183”