Vita:Fütyülés
Új téma nyitásaLegutóbb hozzászólt Solymári 2 hónappal ezelőtt a(z) Fütyülés földrajzi nevekben témában
Fütyülés művekben
[szerkesztés]Egyetlen másik cikkben sem próbáljuk meg összeszedni, hogy a cikk alanya mely művek címében/szövegében bukkan fel. Nyilván a "hegedű" szócikkben helye van a híres szerzőknek/előadóknak, de még abban sem próbáljuk meg a legnépszerűbb műveket felsorolni. Nincs probléma azzal, ha említünk nevezetesebb műveket, amelyben fütyülnek, vagy emlékezetesebb előadókat. Az, hogy mely szerző írta le magát a szót egy művében, az már abszurdum. Képzeljük el ugyanezt a "dorombolás" szócikkben...
| Kivágott szövegrészek |
|---|
A könnyűzenében[szerkesztés]
A szél fütyült altatót, legyen álmom szép / A szél fütyült altatót, ma is hallom még
A kevéssé közismert könnyűzenei művek közül vannak fütyült szakaszok
A magyar népzenében[szerkesztés]
Katonadalokban[szerkesztés]
(…) Hallga, hallga mit fütyül a szél, Lengyel földről bús mesét mesél. Lengyel földön hagytam a babám, Ott lettem rab egy bősz éjszakán. (…) Rockoperákban[szerkesztés]
(…) Bosszantó, beképzelt fickó, Abcúg István, nem kell már! Azt gondolja: egyet füttyent, S mindenki haptákban áll. (…) Filmzenékben[szerkesztés][...]
Előadók[szerkesztés][...]
Fütyülés az egyéb művészetekben[szerkesztés]Irodalmi alkotásokban[szerkesztés]Műcímekben[szerkesztés]
Versekben[szerkesztés]
(…) „Istenem uram, Beh szépen Fütyöl ez az én madaram!” (…)
(…) De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.
(…) Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt (…)
(…) Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat (…)
Az asszonyom pipacsot lát és füttyent nekem az úton át s hogy visszafüttyentek, lehajol. Két ujja végigcsúszik a szár szőrén s a fű közt megáll. És már kezében lángol a lenge virág. Ujra füttyentek; füttyömbe boldog madár füttye vág s ő mosolyog: Pipacspirossal zendüljön a világ!
(…) Zörg az ablak; fütyül a Hej fütyül a kályha; Most igazán jó meleg jó meleg a csárda (…)
(…) Hat óra. Kürtszót küld egy messzi gyár. A rigó füttye halkul, egyre jobban. (…) (Szalonka-les) (…) Mennyi füttyös és bolondos, vígan cserregő barát… Megetetem Walther von der Vogelweide madarát. (…) (Madarak) (…) Némább a tolvaj nem lehet, sem énekem, sem füttyszavam. Az óriás lapuk között tanútlanul lopom magam. (…) (Az orvhalász) (…) S ha kóborolni küld a nyugtalanság s nótázva fut mellettem patakod, kurjantással köszöntöm kék lakásod, s fütyörészem s Uram, te hallgatod. (…) (A csavargó a halálra gondol) (…) Ma jó napom lesz, békesség-napom. A hegyoldal fenn friss hóval vakít. Kisétálok s füttyel csalogatom a havas erdők halk pirókjait. (…) (Napsugár) Ékes tollú szivárvány-madarak, fuvola-füttyel, ringva szállanak. (…) (Gyurgyalagok) (…) Olykor hang vág a ködbe: vadkacsa - A szárnya-füttye messze hangzik el. (…) (Ködben) (…) Állok a vadvizes tavaszban, bódít a szagja, mint a bor, kedvemben egy füttyös kamasz van, aki voltam valamikor. (…) (Tavaszi vizek) (…) Zúdul a bősz kutya-had, rátörne a vadra dühében, nyalja a fűben a vért, teste körül szimatol, ám odaérnek a szélre a fürge királyi pecérek, van szitok, éles a fütty s szíjra kerül a kopó. (…) (Visegrádi vadászat) (…) Nem hallod többé, mit jelez a szajkó-raj, sok éber őrszem. Nem élvezed a drága dalt, melyet fütyül a csepp ökörszem. (…) (Egy nap) Füttyent, hogy néma házam üdvözölje, a füttye: egyhang, nem melódia. De ha megjön, vele leszáll a völgybe a novemberi melancholia. (Süvöltő) Köd dűl, hogy a vidéket elmerítse. Pipiskét rejt a hömpölygő özön. Füttyent. Dalom, légy bátor kis pipiske: szólj, füttyents át a bús világködön. (Madárszó a ködben) (…) Zenére szomjaztál? Most idd a dalt: pinty füttye szoprán, rigó füttye alt. (Menedék, II.)
(…) Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán,mint éles fuvola. (…) (…) Két füttyre mindig kvart lefelé: nem sok, de örülni ez is elég. (…)
Ha a világ rigó lenne, kötényemben ő fütyülne (…) (Ha a világ rigó lenne)
(…) tavasz van végre valahára bomlanak rügyek levelek ágak közt rigó füttyöget ki emlékszik a vén platánra (…) (Lépnek még) (…) Almavirággal futkos a szellő, (…) (…) Füttyöget olykor, mintha ő volna a kertek kedves sárgarigó. (…) (Májusi szellő) Prózai művekben[szerkesztés]
(…) Vizyné kiabált: – Te őrült. Föl ne forgasd a házamat. Mondd, még mindig ilyen őrült vagy? – Igen, Angéla néni – szólt, miután talpra ugrott és tréfásan meghajolt előtte. Aztán fütyörészni kezdett. (…) (…) Hirtelen abbahagyta a fütyülést, mert hozták bőröndjeit, két pompás, angol disznóbőr bőröndöt. (…) (…) Amikor a füttyszó elnémult – mert az úrfi folyton fütyörészett, oly hosszan és gyönyörűen trillázott-csattogott, mint egy kis madár –, Anna bement a fürdőszobába, hol még a parfümje röpködött. (…)
(…) Alig ért a kocsma közelébe, füttyszót hallott, hosszút, éleset, erre egy másik füttyszó felelt, távolabbról, valaki visszafütyült, de nem a szájával, hanem úgy, ahogy a külvárosi zsiványok szoktak: két ujját fogai közé véve. Baljóslatúan sivalkodott a két füttyszó az éjszakában. (…) Filmekben[szerkesztés]Mozifilmek, tévéfilmek címében[szerkesztés]
Rajzfilmek címében[szerkesztés]
Dokumentumfilmek címében[szerkesztés]
Filmek füttyös nevű szereplőkkel[szerkesztés]
Fütyülés földrajzi nevekben[szerkesztés]
Zeneművek „füttyös” nevű szereplővel[szerkesztés]
Címükben is „füttyös” zeneművek[szerkesztés]A fütty felbukkanhat zeneművek címében, zenés színművek szereplőinek nevében is.
[áthelyezve, átfogalmava:] Bár Fütytyös Gyuri személyével kapcsolatosan alig ismertek biztos adatok (valódi neve is kérdéses), mégis az alakját e bohém életvitele alapján több film- és zeneművészeti alkotásban is megörökítették. [Pl. Gothár Péter Ajándék ez a nap című 1979-es filmjében rövid cameoszerepet kapott, Kováts Kriszta 1986-ban megénekelte az alakját Fábri Péter dalszövegével ([1]), később pedig dokumentumfilmet is készített róla az RTL Klub, Füttyös Gyuri legendája címmel; sőt, ő ihlette az Omega együttes Trombitás Frédi című dalát is.[6] |
- Lehet, hogy te egyetlen másik cikkben sem próbáltad meg összeszedni, hogy a cikk alanya mely művek címében/szövegében bukkan fel, de én itt tettem erre némi kísérletet. Baj ez? Tilos ez? Senki szerint nincs neki potenciális hasznossága? Szerinted vesztett azzal az olvasóközönség, hogy ezek benne voltak a cikkben? Nyert bárki bármit azzal, hogy kitörölted a cikk terjedelmének kb. felét? Solymári vita 2024. október 12., 22:09 (CEST)
- ↑ Petőfi Sándor: Fütty. Arcanum.hu, hozzáférés: 2020. augusztus 30.
- ↑ Kiss Benedek: Fütty úrfi. Moly.hu, hozzáférés: 2020. augusztus 30.
- ↑ Szalóki Sándor: Fütty. Poet.hu, hozzáférés: 2020. augusztus 30.
- ↑ The Whistler and His Dog. Gramofon Online, hozzáférés: 2020. augusztus 30.
- ↑ A füttyös. YouTube
- ↑ Németh Marcell: Csendben maradtam, mert az új gyereknek nem lehet szava – Omega-interjú Molnár György gitárossal. Lángológitárok.blog.hu, 2012. október 6. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)