Ugrás a tartalomhoz

Mátyás, az igazságos (rajzfilm)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyás, az igazságos
1985-ös magyar animációs film

Mátyás, az igazságos
Mátyás, az igazságos
RendezőÚjváry László
ProducerMikulás Ferenc
AlapműKőszegi Ábel
Műfajmusical, történelmi
ForgatókönyvíróÚjváry László
DramaturgCzipauer János
Hang
ZeneKaláka
Operatőr
Vágó
HangmérnökNyerges András Imre
GyártásvezetőVécsy Veronika
Gyártás
GyártóPannónia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő66 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország MOKÉP
BemutatóMagyarország 1986. január 30.
Korhatár
  • Korhatár nélkül megtekinthető (Duna TV, MTV1, Minimax)
  • Hat éven aluliak számára nem ajánlott (M2, M1)
Kronológia
Kapcsolódó műsorMesék Mátyás királyról (1984)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Mátyás, az igazságos 1985-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely a Mesék Mátyás királyról című televíziós rajzfilmsorozat moziváltozata. Az animációs játékfilm rendezője és írója Újváry László, producere Mikulás Ferenc, zeneszerzője a Kaláka együttes. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés történelmi.

Magyarországon 1986. január 30-án mutatták be a mozikban.

Gyártás

[szerkesztés]

Alkotók

[szerkesztés]

Közreműködők

[szerkesztés]

Szereplők

[szerkesztés]

További szereplők hangja: Antal László, Csikos Gábor, Füzessy Ottó, Horváth László, Orosz István

Jelenetek

[szerkesztés]

A film jelenetei a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat 11 epizódjának felhasználásával készültek.

   Fejezet    Cím    Epizód
   1.    Az igazmondó juhász    1. rész
Mátyás király eldicsekszik a burkus királynak az igazmondó juhászával. A burkus király lánya elcsalja az aranyszőrű bárányt a juhásztól, aki bevallja a királynak, hogy elcserélte az értékes állatot egy „fekete bárányra”.
   2.    Mátyás király Gömörben    6. rész
A gömöri urak vendégségbe hívják a királyt. A vendéglátás közben kiderül: a nemes urak gyerekjátéknak tartják a jobbágyok munkáját, hát Mátyás király próbára teszi őket.
   3.    Három bakkecske    7. rész
Visegrádon a királyt a nemes urak szokásos kéréseikkel tarhálják, ám közben király észreveszi apjának, Hunyadi Jánosnak egy egykori bátor vitézét, ki jobbágyként ökreit itatja a Dunában. A királlyal felelevenítik kettejük „törvényét”, a nemesek pedig megkaphatják jutalmukat, ha megfejtik a zavarosnak hangzó párbeszédet.
   4.    Mátyás kovácsa    10. rész
A király álruhában jár az országban, majd estére szállást kér egy szegény kovácstól, aki vendégül látja. Mátyás cserében felajánlja neki, hogy látogassa meg őt, ha Budán jár.
   5.    A tök és a négy ökör    11. rész
Ismét álruhában szegény deáknak adja ki magát a király; Keviben a fogadósnál szál meg, aki minden pénzt elkér a szállásér. Vissza útján a király egy fütyörésző jobbággyal találkozik, akinek már annyija sincs hogy ennivalóra teljen, viszont az udvarában egy fejedelmi sütőtököt őrizget, melyet magának a királynak készül ajándékba vinni.
   6.    Egyszer volt Budán kutyavásár    2. rész
Az álruhás Mátyás Budára rendeli a szegény embert kutyát árulni. Az jó áron eladja az ebeket, elégedetten tér haza. A fukar gazdának viszont keserűen kell megtapasztalnia, hogy egyszer volt Budán kutyavásár.
   7.    A kolozsvári bíró    5. rész
Mátyás király, hű udvari bolondja társaságában álruhában – egyikük deáknak, másikuk szerzetesnek öltözve – Kolozsvárra látogat. A panasznapon megérkezve látják, hogy a panaszosok mind a bíró udvarában robotolnak, sőt őket is beosztják az ingyen robotra. Végül kiderül, hogy kit nézett egyszerű deáknak a bíró és mindenki elnyeri méltó jutalmát.
   8.    A nekeresdi bíró    12. rész
Budára tartó útja közben a király fülébe jut, hogy egy kis faluban egy bíró furcsa módon értelmezi a királyi törvényeket, néha nem teljesen a józan észnek megfelelően. Ezért úgy dönt, látogatást tesz királyi díszkíséretével a különös bírónál.
   9.    Furcsa látogatók    9. rész
A király udvarában sok furcsa látogató fordul elő: jósok, szerzetesek, borsóhajigáló művészek. Mátyás úgy véli, nem sok hasznuk volt az aznapi látogatókból. Udvari bolondja azzal vigasztalja: ne keseregjen emiatt, s emlékezteti őfelségét, hogy annak idején ő maga is egy furcsa látogatóból vált a király hű udvari bolondjává.
   10.    Mátyás szolgái    8. rész
Vízkereszt ünnepén a szokásos ajándékozási formalitás során Mátyás király úgy dönt, hogy egy kis "illemtanra" tanítja a főurakat, egyik hű jobbágya által.
   11.    A névnapi jóslat    13. rész
Mátyás közönséges lókupecként forgolódik a budai vásáron, mikor elébe toppan egy jós asszony, ki óva inti őt: ha nem megy lopni mielőbb, úgy meghal névnapján. A király ezért úgy dönt, hogy elcsen egy kis semmiséget a későbbi vendéglátójától a fő kamarástól. A művelet közben azonban fény derül egy ellene készülő merényletre.

A filmet 2006-ban DVD-n is kiadták

Televíziós megjelenések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]