Veliko Očijevo
| Veliko Očijevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 36,93 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 07″, k. h. 16° 12′ 41″44.485300°N 16.211400°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 07″, k. h. 16° 12′ 41″44.485300°N 16.211400°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veliko Očijevo (szerbül: Велико Очијево) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihács központjától légvonalban 44, közúton 60 km-re délkeletre, Drvartól légvonalban 20, közúton 23 km-re északnyugatra fekszik. Veliko Ojijevo Unac jobb partján található, amely egyúttal a déli határát képezi. Egy helyen Unac medre egy kissé kiszélésedik, mely ennek a résznek mező jelleget ad. A falu összes többi része magas tengerszint feletti magasságban van, némelyik még hegyvidéki jelleget is ölt. Nyugaton a Malo Ojijevo, északon és keleten az Osjenica lejtői találhatók. A falu határa nagyon sziklás, nagyon sekély termőtalajréteggel. A terület egyes részei az Unac folyó mentén az Una Nemzeti Parkhoz tartoznak.[1][2][3]
Népessége
[szerkesztés]Lakossága 2013-ban 19 fő volt, teljes egészében szerb etnikumú.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 70 | 19 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 72 | 19 |
Története
[szerkesztés]Története nem különbözik a szomszédos Malo Očijevo történetétől. A knini káptalan 14. és 15. századi dokumentumai mindkét Očijevót egy területként említik, a káptalannak ugyanis többször is be kellett avatkoznia a Mišljenović család és a Kolunić nemzetség családjai közötti, očijevói tulajdonjoga körüli konfliktusokba.
Lakossága mindig a fakitermelésből, mezőgazdaságból és az állattenyésztésből élt. Az itteni szerbek még 28 évvel a háború befejezése után sem rendelkeztek víz- és villanyszolgáltatással, a szegénység határán élnek, A falu lakóinak csak hosszú várakozás után oldották meg az áram- és ivóvízellátását. A Veliko Očijevo volt az első olyan település Bosznia-Hercegovinában, amelynek minden villamosenergia- és melegvíz-szükségletét a napenergia hasznosításával oldották meg.
Híres emberek
[szerkesztés]- 1917-ben Veliko Očijevo községben született Ranko Šipka partizánharcos, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg alezredese, aki a második világháború alatt az 5. Krajina Kozar rohamdandár és a 4. Krajina hadosztály parancsnoka volt. 1944-ben halt meg, a háború után Jugoszlávia nemzeti hősévé nyilvánították.
- A második világháború idején, 1941 októberében Veliki Očijevo közelében halt meg Marko Orešković, a likai felkelés egyik szervezője. Oreškovićot egy csoport szerb bandita ölte meg lesből, nyereségvágyból, amikor visszatért Drvarból. 1945. július 26-án nemzeti hőssé nyilvánították. 1955-től 2003-ig a Topolya melletti Tomislavci (magyarul: Andrásmező) falu az ő tiszteletére viselte az Orešković nevet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Drvar (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
- ↑ Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
- ↑ Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Велико Очијево című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
