Kalati
| Kalati | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 491 m |
| Terület | 14,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 52″, k. h. 16° 02′ 54″44.564400°N 16.048300°EKoordináták: é. sz. 44° 33′ 52″, k. h. 16° 02′ 54″44.564400°N 16.048300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalati egy mára csaknem kihalt egykori szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihács központjától légvonalban 32, közúton 44 km-re délkeletre, a horvát határ mellett, Kulen Vakuftól nyugatra fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 49 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 52 | 1 |
Története
[szerkesztés]Kalati szerb ortodox lakossága nagyrészt Likából és Dalmáciából, valamivel kisebb számban Bosanski Petrovacból és az Unac völgyéből származik. A falu legrégebbi családjai 200-230 éve laktak a településen, azelőtt a falu nem volt lakott, a helyén erdő volt. Kalati falut 1775 után kezdték betelepíteni. A falu akkor jött létre, amikor az első lakosság kiirtotta az erdőt és szántóföldeket létesített. A falu több hullámban népesült be, az első családok 1780-1800 között, majd a doljani felkelés előtt 1858-ban, majd a felkelés után, az 1875-1878-as boszniai-hercegovinai felkelés idején, valamint az 1878-as osztrák-magyar megszállás után telepedtek le. Az utolsó betelepítési hullám 1890-től az első világháború előtti 1914-1918-ig terjedt.[2]
A második világháború idején a szerb etnikum az usztasák vezette Független Horvát Állam, a náci Németország bábállamának népirtó politikája célpontja volt, amely a tengelyhatalmak a jugoszláviai inváziója után kezdődött. 1941 júliusában és augusztus elején a Kulen Vakuf környéki falvakban tömegesen mészárolták le a szerb lakosságot. 1941 augusztusának elején Kalati falu összes szerb civiljét is lemészárolták vagy bebörtönözték Kulen Vakufban, így a falu elnéptelenedett, amíg Kulen Vakuf és bebörtönzött civilek 1941. szeptember 6-án fel nem szabadultak.[3] 1941. augusztus 30-ig az usztasák közel 200 szerb nőt és gyereket öltek meg Kalatiban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Поријекло Српског Православног становништва села Калати и Островице код Кулен Вакуфа. (Hozzáférés: 2023. december 21.)
- ↑ Bulajić, Milan. Ustaški zločini genocida i suđenje Andriji Artukoviću 1986. godine. Izdavačka radna organizacija "Rad" (1988). ISBN 9788609002243
- ↑ Damjanović, Danilo. Ustanak naroda Hrvatske 1941 u Srbu i okolini. Progres (1972)
További információk
[szerkesztés]
