Ugrás a tartalomhoz

Mali Skočaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mali Skočaj
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBihács
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség22 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület15,5 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 46′, k. h. 15° 52′44.766667°N 15.866667°EKoordináták: é. sz. 44° 46′, k. h. 15° 52′44.766667°N 15.866667°E
SablonWikidataSegítség

Mali Skočaj horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bihácstól légvonalban 6, közúton 14 km-re délre, a horvát határ mentén, a Skočajska draga-patak völgye feletti fennsíkon, Međudražje és Veliki Skočaj között fekszik. Korábban Horvátországhoz, de a második világháború utáni határváltozások után Bosznia-Hercegovina területére esett.[1]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[2]
Népesség
2013[2]
Szerb 0 0
Bosnyák 0 0
Horvát 89 22
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 89 22

Története

[szerkesztés]

A zavaljei plébánia területe az ún „Novoselija” Lika legnagyobb részével ellentétben nem 1689-ben szabadult fel fel, hanem 1791-ig török fennhatóság alatt maradt. A falu területe az 1791-es szisztovói békével került a Habsburg Birodalomhoz, amikor Törökország kiürítette az akkori osztrák határmente sekély zónáját. Ez a zóna Cetinjétől Srb területéig terjedt, szélessége 15-20 kilométer volt. A zóna muzulmán lakossága a mai Bihács környékére költözött, a kisszámú nem muszlim lakosság egy részével együtt. Helyükre likai telepesek érkeztek, akik katolikus és ortodox vallásúak is voltak. 1878-ban a katonai határőrvidék megszüntetésével Lika-Korbava vármegye Korenicai járásának része lett. 1912-ben felépült a falu temploma.[3]

1918-ban az új Szerb-Horvát Szlovén Királyság része lett. Az 1921-es népszámlálás szerint Zavalje község (Veliki és Mali Skočaj, Međudražje, Zavalje, Veliki és Mali Baljevac falvakkal) a Korenicai járáshoz tartozott, és 3024 lakosa volt, ebből 2565 horvát és 459 szerb. 1925-ben az új közigazgatási felosztásban a Száva banovina Korenicai járásához tartozott.

A második világháborúban sok lakos veszett oda. 1947-ben a szomszédos horvát falvakkal együtt Bosznia-Hercegovinához csatolták. Az 1950-es években tovább folytatódott az elvándorlás. A helyiek, bár 1947 óta Bosznia-Hercegovinához tartoznak ma is likainak tartják magukat. Az Assisi Szent Ferenc plébánia, amelyhez a falu tartozik, ma is a horvát Gospić-Zenggi egyházmegye része.[4] 1994 novemberében a zavaljei plébánia összes faluját felgyújtották. A plébánia népét elüldözték, a plébániatemplomot megrongálták. 1995 augusztusában, amikor a horvát hadsereg felmentette az ostromlott Bihácsot, a zavaljei plébánia területe is felszabadult a megszállás alól.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 29.)
  2. a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
  3. Lički vremeplov. vrilo-mudrosti.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  4. a b Tri ličke župe u dvjema državama - Od pustošenja do duhovne blagodati. glas-koncila.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)

További információk

[szerkesztés]