Malo Očijevo
| Malo Očijevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 720 m |
| Terület | 27,14 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′, k. h. 16° 11′44.500000°N 16.183333°EKoordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 16° 11′44.500000°N 16.183333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Malo Očijevo (szerbül: Мало Очијево) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihács központjától légvonalban 42, közúton 57 km-re délkeletre, Drvartól légvonalban 22, közúton 25 km-re északnyugatra fekszik. Bár közigazgatásilag Bihács községben található, Malo Očijevo természetileg és földrajzilag is jobban kapcsolódik Drvarhoz. A falunak természetes határai vannak. A déli oldalon a mélyen fekvő Unac völgye, a nyugati oldalon pedig valamivel az Una völgye határolta fennsíkon található. Északon az Osječenica részét képező Grabovača lejtői, keletre pedig szintén az Osječenica alsó lejtői határolják. A faluban nincs vezetékes víz, így hiába vannak folyók közvetlenül a falu mellett, a helyiek vízhiánnyal küszködnek. A falu szeres típusú, amelyben négy házcsoport különíthető el: Drago Dukića, Pod Ivovec, Osoje és Rosulje.
Népessége
[szerkesztés]Lakossága 2013-ban 21 fő volt, teljes egészében szerb etnikumú.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 103 | 21 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 104 | 21 |
Története
[szerkesztés]A knini káptalan 14. és 15. századi dokumentumai mindkét Očijevót, mint egy területet említik, a káptalannak ugyanis többször is be kellett avatkoznia a Mišljenović család és a Kolunić nemzetség más családjai közötti, očijevói tulajdonjoga körüli konfliktusokba. A középkorban Očijevo területe az egykori Pset horvát megye része volt, amelyet a Kolunić nemzetség birtokolt. Ez derül ki a knini káptalan 1420. október 28-i iratából. Amikor megválasztása után Mátyás király 1459. január 3-án Szegeden tartózkodott, oklevélben új adományként erősítette meg (nove nostre donationis titulo) Andrijának, a Kolunić nembeli Stjepan Mišljenović fiának és testvéreinek, Miketának, Blažnak és Tomának nemcsak Očijevót, hanem Kolunić és Hranolupa birtokain lévő ingatlanjaikat is, amelyek mind a Horvát Királyságban, Pset megyében terültek el.[2]
Lakossága mindig a fakitermelésből, mezőgazdaságból és az állattenyésztésből élt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A község területén egy várrom és egy templomrom található. A vár szárazon rakott kőfalakkal épült, körülötte sok sánc látható. A templom az Unac feletti Brinán található, felismerhető alapokkal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ V. Klaić -ŽUPANIJA PSET (PESENTA) I PLEME KOLUNIĆ -
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Malo Očijevo című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
