Turija (Bihács)
| Turija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1136 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Terület | 7,49 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 15° 49′ 48″44.876900°N 15.830000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 15° 49′ 48″44.876900°N 15.830000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Turija falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihács központjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északra, azon a dombháton fekszik, amely a Mriježnica, és mellékvizei, a Margita és Kamenica patakok, valamint az ugyancsak a Mriježnicába ömlő időszakos vízfolyás, a Turija-patak völgyei között emelkedik. Házai közt halad a Bihácsról Tržačka Raštelába vezető út. Településrészei: Johovac, Glavica és Selimanovića. Bogdanovac és Opačićka helynevei egykor itt élt családokra emlékeztetnek.[1]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 28 | 0 |
| Bosnyák | 1372 | 1127 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 55 | 8 |
| Összesen | 1457 | 1136 |
Története
[szerkesztés]Területe már a középkorban is lakott volt, a Turija-patak vályú alakú völgye és a Zlopolja-völgy között egy a török hódítás előtti időkből származó templom alapfalai láthatók.[1] 1548-ban az itt élő 13 lakos a sokoli uradalomhoz és a bihácsi kapitánysághoz tartozott.[3] Bár Bosznia már 1463-ban az Oszmán Birodalom része lett, Turija csak Bihács 1592-es elestével került oszmán uralom alá.
A mai Turija egy újkori település, amely az Izačić határában fejlődött ki. A 18. században a račići Husszein bég vásárolta meg, de őt, vagy valamely családtagját elrabolták és váltságdíjat követeltek érte, jobbágyai pedig a Habsburg-török háború során kitelepültek. Többségük a horvátországi Likába ment.[1] A Bosznia-Hercegovinában megtartott mind a négy osztrák-magyar népszámlálás adatai szerint Turiján csak muszlim lakosság élt. Bosznia-Hercegovina 1885-ös népszámlálása során feljegyezték, hogy Turijának egy papja volt. Tekintettel arra, hogy az összes lakos ezen a listán muszlimnak vallotta magát, kétségtelenül imámról van szó. A következő népszámláláskor, 1895-től Turiján 74 ház, 357 lakos, egy mecset és két iskola volt.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A mecset eredetileg a boszniai oszmán uralom végén épült, majd felújítás után 1928-ban nyitották meg újra. Jellegzetes bosnyák mecset, kontyolt tetőből kiemelkedő fa minarettel. A mecset háremében mintegy ötven régi turbános fülke van, amelyek közül több a 19. század első feléből származik. A mecset építését helyi kézművesek végezték, és ezekből a régiókból származó anyagokból épült. A mecset belseje a mahfil, a mimber és a kjurs jellegzetesen díszített fa változataiból áll.[4]
- Középkori templomának maradványai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ a b Damir Stanić. Bihać kao sjedište Bihaćke kapetanije i slobodni kraljevski grad (horvát nyelven). Zagreb: Sveučilište u Zagrebu Filozofski fakultet, 184. o. (2020). Hozzáférés ideje: 2003. december 25.
- ↑ Stara džamija u Turiji, graditeljska cjelina. bastina.ba . (Hozzáférés: 2023. december 25.)
További információk
[szerkesztés]
