Nagyszilva
Nagyszilva (Veľký Slivník) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1248 | ||
Polgármester | Jana Sabolová | ||
Irányítószám | 082 67 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 322 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 391 m | ||
Terület | 6,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 16′ 31″49.113490°N 21.275360°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 16′ 31″49.113490°N 21.275360°E | |||
Nagyszilva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagyszilva (szlovákul: Veľký Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 16 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]1248-ban említik először, első lakói királyi határőrök voltak. 1282-ben „Scylwa” néven találjuk. 1320-tól fele részben a szinyei uradalom, fele részben a Méry család birtoka. 1350-ben „Nogzylua” alakban említik a korabeli források. 1427-ben 29 portája adózott. Ekkor a pannonhalmi bencés apátság birtoka, később a Forgách és Sztankay családoké. 1787-ben 31 házában 267 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze.”[2]
A 19. században a Semseyeké. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A század közepétől sok lakója vándorolt ki. A községben téglagyár működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szilva (Nagy-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1 órányira, 309 kath., 12 zsidó lak. F. u. Bornemisza. Ut. p. Bártfa.”[3]
Lakói később nagyrészt Eperjes üzemeiben dolgoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 235, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 300 szlovák lakosa volt.
2011-ben 337 lakosából 330 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült. 1700 körül barokk stílusban, 1799-ben klasszicista stílusban építették át.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1823. február 4-én Egervári Potemkin Ödön színész, író, könyvtáros, 48-as nemzetőr főhadnagy.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.