Töltszék
Töltszék (Tulčík) | |||
A templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1248 | ||
Polgármester | Janka Šoltésová | ||
Irányítószám | 082 13 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1331 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 102 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 276 m | ||
Terület | 12,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 18′ 45″49.088889°N 21.312500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 18′ 45″49.088889°N 21.312500°E | |||
Töltszék weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Töltszék témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Töltszék (szlovákul: Tulčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 15 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek délnyugati részén, a Szekcső-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]Az itt talált leletek tanúsága szerint a község területén már az újkőkorban, majd később a hallstatt-korban is éltek emberek.
A mai település 1248-ban a sárosi váruradalomhoz tartozott. Ebben az évben „Teuchik” alakban említik először abban az oklevélben, melyben rögzítik IV. Béla király és Lambert egri püspök között 15 Sáros vármegyei falu – köztük Töltszék – tizedének sorsát. Az oklevélből kikövetkeztethető, hogy Töltszéknek ekkor már temploma és plébániája is volt. Létezésük az írásos források szerint azonban csak a 14. és 15. század fordulóján bizonyítható. A falu temploma Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére volt szentelve. A településnek 1342-ben „Kyustultzeek” a neve. 1348-ban a faluban vámszedőhely működött, mely a 14. században két részre, Kis- és Nagy-Töltszékre oszlott. Ennek megfelelően 1394-ben „Kystelghzeek” illetve „Nogtelghzeek” néven írják a települést. 1411-ben Luxemburgi Zsigmond a falut a kapi váruradalomnak adta, ezután birtokosai Kapi várának mindenkori urai. 1427-ben a dézsmajegyzék szerint 58 portával adózott. Főbb birtokosai a Rozgonyi és Perényi családok voltak. A Kapi család a 16. század első felében kastélyt épített ide, mely a 18. század közepén épített másik kastélyukkal együtt a mai napig fennmaradt. 1773-ban „Tulczik” alakban említik a korabeli források. 1787-ben Töltszék 77 házában 735 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÖLCSED, vagy Tulcik. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kapi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szektső vize mellett; határja középszerű, piatza Eperjesen nem meszsze.”[2]
1828-ban 109 háza volt 802 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A 19. századig a kapi uradalom része, a 19. században a Ghillányi családnak is volt itt birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Töltszék, (Tulcsik), tót falu, Sáros vármegyében, Eperjeshez északra 2 mfld, a Székcső mellett: 748 kath., 2 evang., 10 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Két kastély. Sok és jó rét. Vizimalom. F. u. a Kapy nemzetség. Savanyuviz-forrása is van. Ut. p. Eperjes.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
A háború után lakói főként Kelet-Szlovákia üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 779-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1306 lakosából 1297 szlovák volt.
2011-ben 1311 lakosából 1278 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 17. és a 18. században átépítették.
- 1933-ban épített kápolnája az Amerikába elszármazott töltszékiek adományából készült.
- A Kapi család két kastélya közül a régebbi a 16. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. A kisebb kastély a 18. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.