Nagykarácsony
| Nagykarácsony | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Dunaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mergl István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2425 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1295 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135[3] m | ||
| Terület | 30,46 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′, k. h. 18° 46′46.866667°N 18.766667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 18° 46′46.866667°N 18.766667°E | |||
 Nagykarácsony
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Nagykarácsony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykarácsony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagykarácsony község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban. Országos ismertséget ad a településnek, hogy a karácsonyi ünnep előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegző lenyomattal érvényesít a postahivatala.
Fekvése
[szerkesztés]Fejér vármegye déli részén, a Mezőföldön fekvő település. Baracs innen 10, Sárbogárd 14, Cece és Dunaújváros egyaránt 19-19, Dunaföldvár 15, Solt 23 kilométer távolságra található.
A település közigazgatási területének szélét érinti a Dunaújváros-Sárbogárd közti 6219-es út is, de a belterületén csak a 6211-es út halad végig, amely az előzőleg említett mellékút Mezőfalva külterületére eső szakaszát a 61-es út előszállási szakaszával köti össze. Vasúton a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja is van a község területén: Nagykarácsony megállóhely és Nagykarácsony felső megállóhely.[6]
Külterületi településrésze Szőlőhegy, mely Nagykarácsony centrumától 3 kilométerre fekszik, déli irányban, Alap határához közel. 2011-es adatok szerint Szőlőhegy lakónépessége 0 fő, a lakások száma 0, a nem lakott üdülők száma 19.[7] Vasúti megállóhely van Szőlőhegy határában. Szőlőhegy a faluközpontból önkormányzati üzemeltetésű úton érhető el.
Története
[szerkesztés]Nagykarácsony őslakóiról írott és tárgyi emlékek csekély számban maradtak ránk.[8]
A település történelme a Magyarországon megtelepedett kunokhoz kapcsolódik. A vad életformához szokott népnek idegen volt az amit a keresztény tanok hirdettek és ragaszkodtak a pogányságukhoz. Ezért a nagyurak ellenségesen fogadták őket és kiűzték őket az ország területéről.[8]
A településről az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn, IV. Béla király idejéből.
A tatárjárás után a kunokat IV. Béla ismét visszatelepítette. Az uralkodása alatt sikerült a megkeresztelkedésük és a kunok hét nemzetsége hét székké szerveződött. Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új otthonra.[8]
A legeltető, pásztorkodó, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot két évszázadon keresztül űzték.
Az 1702-es összeírás szerint Karácsonyszállás, mint falu szerepel. Ebben az időben Magyarországon kisebb cisztercita kolostorok épültek, így az 1750-es évek környékén kápolna létesült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci apátság szervezetében működött.[8]
Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Ősz táján a nyájat áthozták a Dunán Előszállás környékére és karácsonyig itt legeltették állataikat. Ekkor összegyűltek Karácsonyszálláson és ünnepeltek. Az uradalmi intéző ellenőrizte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségeiknek. Erre az apát külön rendeletet is hozott létre. Máig is élő népszokást hagytak a helybéliekre, a pásztorkodást.[8] Az 1880-ban készült kataszteri térkép szerint a település eredetileg a mai "Szőlőhegy" (akkor Nagykarácsony szőlők), és a temető köré csoportosult, majd azt követően terjeszkedett északi irányba.[9]
A falu 1952-ben alakult Előszállás község (Nagy)Karácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli pusztából, majorságból. A szállások 1953-ban végleg megszűntek. Az egykori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről ismert Nagykarácsonyba települtek, így a letelepültek és az őslakosok egy falut hoztak létre.[8]
Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve Nagykarácsony.[8]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szabó József (független)[10]
- 1994–1998: Horváth Ágoston (független)[11]
- 1998–2002: Horváth Ágoston (független)[12]
- 2002–2006: Horváth Ágoston (független)[13]
- 2006–2008: Réz István (Fidesz)[14]
- 2008–2010: Scheier Zsolt (független)[15]
- 2010–2014: Scheier Zsolt (független)[16]
- 2014–2019: Müller Miklós (Fidesz-KDNP)[17]
- 2019–2024: Scheier Zsolt (független)[18]
- 2024– : Mergl István (független)[1]
A településen 2008. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választás meglehetősen sok, összesen hét polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de 15,58 %-os eredményével csak a második helyet érte el; a győztesnek ilyen népes mezőnyben is sikerült egyedül megszereznie az érvényes szavazatok abszolút többségét.[15]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1333 | 1335 | 1300 | 1270 | 1292 | 1308 | 1295 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 3%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,5% (26,6% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% örménynek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,4% volt római katolikus, 3,7% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 27,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[21]
Nevezetességei
[szerkesztés]Magyar Posta
[szerkesztés]A Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.[22]
Mikulásház
[szerkesztés]A Magyar Posta 1994-ben alkotópályázatot tűzött ki általános iskolások részére "Tervezz karácsonyi bélyeget!" címmel. A győztesek jutalma a díjak mellett nagykarácsonyi táborozás volt a következő esztendőben. Ekkor született meg az ötlet, hogy a magyar Mikulás Nagykarácsonyban lakjon. Így, a nagykarácsonyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány együttműködésével egy üresen álló épületet béreltek ahol 1995-ben megnyílt a Mikulás ház.[22]
A Mikulásház az első években nagy sikert aratott, mivel az 1 hónapig működő Mikulásházat 2500-an látogattak meg az ország minden tájáról. Ezután a ház látogatottsága folyamatosan nőtt, 1996-ban 6000-en, 1997-ben pedig 10000-en látogattak el a Mikulás otthonába.2006-ban a Mikulásházhoz kapcsolódó programsorsorozat elérte a 15000 főt, vagyis a befogadóképességének a mezsgyéjét. Azóta a létszám döntően nem változott, a megnövekedett kereslet kielégítésére azonban szükségessé vált a projekt kibővítésnek az előkészítése. Részben a ház sikerének köszönhető hogy Nagykarácsony lett a Mikulás-levelezés központja.[22]
2010. november 5-én 250 gyermeket vártak szeretettel a nagykarácsonyi Mikulásháznál, akiket a vörösiszap katasztrófa és a 2010-es árvizek érintettek. A gyerekek egész napos programsorozaton vehettek részt, ahol bekukkanthattak a Mikulás dolgozószobájába, bohóc- és varázslóműsor, bábjáték, játszóház szórakoztatta őket, valamint elsőként próbálhatták ki a szalmalabirintust. A gyerekek kiderítették, hogy a magyar Mikulásnak nem rénszarvasai, hanem dámvadjai vannak, továbbá, hogy a kedvenc étele a nokedli pörkölttel.[23]
Képgaléria
[szerkesztés]-
Római katolikus templom -
A zirci ciszterci apátság címere a templomon -
Népi lakóház -
Magtár, épült 1896-ban -
Vadászlak -
Óvoda -
Posta
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagykarácsony, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ 43 Mezőfalva–Rétszilas (magyar nyelven). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ a b c d e f g Nagykarácsony rövid története (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ Kataszteri térképek (XIX. század) | Mapire - The Historical Map Portal (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ a b Nagykarácsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Nagykarácsony Helységnévtár
- ↑ Nagykarácsony Helységnévtár
- ↑ a b c Nagykarácsony látnivalói (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ Mesefalva Árvíz- és vörösiszap károsult gyermekek vendégeskedtek a Mikulásnál (html). mikulasfalva.com, 2010. november 6. (Hozzáférés: 2012. július 11.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Ahonnan a Mikulás is csak viszi a pénzt Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozat részeként (2013. december 23.)
.svg)
