Svédország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.

A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.

Korai uralkodók

Mitológiai uralkodók (I. e. 1. század – 695)

Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.

A családfájukat lásd: [1]

Uralkodó	Uralkodott	Névváltozat(ok)	Megjegyzés
GYLFI		Gylfe, Gylvi, Gylve
ODIN		Óðinn, Wotan, Wōden	Germán főisten
I. YNGVY	Kr. e. I. sz.	Yngvin, Ingwine, Inguin, Ing	Odin fia.
NJORD		Gazdag~, Njörðr, Niordr	Valószínűleg I. Yngvi fia..
FREYR		Frey	Njord fia.
YNGVI-FREYR		-	Freyr fia, de lehet, hogy Njorddé.
FJÖLNIR	0 körül	Fjölner, Fjolner, Fjolne	Yngvi-Frey fia.
SVEIGDER	Kr. u. I. sz.	Sveigðir, Sveigthir, Svegdi, Swegde	Fjölnir fia.
VANLANDI		Vanlande, Vanlade	Sveigder fia.
VISBURR		Visbur	Vanlandi fia.
DOMALDE		Dómaldi, Dómaldr	Visburr fia.
DOMARR		Domar	Domalde fia.
DYGGVI		Dyggve	Domarr fia.
DAG	II./III. sz.	Dagr Spaka	Dyggvi fia.
AGNE		Agni Skjálfarbondi, Hogne	Dag fia.
ALREKR	egy időben	Alrek, Alrik	Agne fiai.
I. ERIK		Eiríkr
II. YNGVI	?–300	Yngve, Yngui	Alrekr fiai.
ALF		-
HUGLEIK	300–302	Ochilaik, Hygelach	Alf fia.
HAKE	302	Haki, Haco
JÖRUNDR	302–313	Jorund	II. Yngvi fia.
ANE	313–?	Öreg~, ~Gamli, Aun, Auchun, On, Edwin, Audhun	Jörundr fia.
HALFDAN	?	Healfdene, Haldan
ANE (másodszor)	?
ALE	?	Erős~, Áli	III. Fridleif (†348) dán király fia.
ANE (harmadszor)	?–448
EGIL	448–456	Ongenþio, Angantyr, Eigil	Ane fia.
OTTAR	456–460	Varjú~, Ohthere, Ottar Vendelkråka, Ohþere	Egil fia.
EADGILS	460–505	Aðils, Athisl, Adillus	Ottar fia.
I. EYSTEIN	505–531	Östen	Eadgils fia.
SÖLVE	531	-
YNGVAARR	531–545	~Harra, Yngvar, Ingvar	I. Eystein fia.
I. ANUND	545–565	Kenyeres~, Braut-Önundr	Yngvaarr fia.
INGJALD	565–623	Irgalmatlan~, ~Illrade, Ingjaldr hinn illráði	I. Anund fia.
OLAF	623–650	Favágó~, ~Tratalja, Olav	Ingjald fia.
IVAR	650–695	~Vidfamne, Ívarr inn víðfaðmi

Mondabeli uralkodók (695–975)

Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható

Uralkodó	Uralkodott	Névváltozat(ok)	Megjegyzés
Harald (* 655)	695–735	~Hildetand, Haraldr Hilditönn	Ivar leányági unokája. Dán király is.
Sigurd (* 710)	735–756	~Ring, Sigurðr hringr	Ivar dédunokája, I. Anund unokája. Dán király is.
Ragnar	756–794	~Lodbrok, Ragnarr Loðbrók	I. Sigurd unokája. Dánia királya is.
II. Eystein	794	Östen Illråda, ~inn illráði, ~Beli, ~a beteg király	Ragnar fia.
I. Björn (* 777)	794–805	~Ragnarsson Járnsíða (Järnsida), Vasderekú~	Ragnar fia.
II. Erik (* 795)	805–829	~Björnsson	I. Björn fia.
Refil (* 796)	805–829	~Björnsson	I. Björn fia.
III. Erik (* 814)	829–850	~Refilsson	Refil fia.
II. Björn	829–840	~Eriksson på Håga	II. Erik fia.
II. Anund (* 832)	850–872	~Eriksson	II. Erik fia.
I. Olaf	840–855	~Björnsson	II. Björn fia.
IV. Erik (* 849)	855–882	~Anundsson	II. Anund fia.
Hring	855–880	-	Talán IV. Erik testvére(?).
V. Erik	880–910	~Hringsson	Hring fia.
I. Emund	882–935	~Eriksson	IV. Erik fia.
III. Björn (* 867)	910–950	~Eriksson, Öreg~	IV. Erik fia.
II. Emund	950–970	~Emundsson	I. Emund fia.
II. Olaf	970–975	~Björnsson	III. Björn fia.

Az Yngling-ház történelmi uralkodói (970–1061)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[1.]		VI. Győztes Erik * 932 előtt † 994	970 k. – 994 (kb. 25 évig)	II. Olaf testvére. A svea nép királya, 992/93 körül dán király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész középkori Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: Erik VI Segersäll.
[2.]		III. Kincses Olaf * 980 körül † 1021/1022 tele	994–1021/1022 (27–28 évig)	VI. Erik fia. Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd püspökséget. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: Olof III Skötkonung.
[3.]		III. Anund Jakab * 1008. július 25. † 1050	1021/1022–1050 (31–32 évig)	III. Olaf fia. Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és Anglia ellen.
[4.]	–	III. Öreg Emund * 1007 † 1061	1050–1061 (8 évig)	III. Olaf törvényen kívüli fia. Halálával kihalt az Yngling-dinasztia.

A Stenkil-ház uralkodói (1061–1130)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[5.]	–	Stenkil * 1028 körül † 1066	1061–1066 (5 évig)	III. Edmund veje.
[6.]	–	VII. Erik † 1067	1066–1067 (1 évig)	Stenkil fia. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: Erik VII Stenkilsson.
[7.]	–	VIII. Pogány Erik † 1067	1066–1067 (1 évig)	Neve svédül: Erik VIII Hedningen.
[8.]	–	Halsten † 1084?	1067–1070 (3 évig)	Stenkil fia, aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: Halsten Stenkilsson.
[9.]	–	IV. Orosz Anund	1070–1075 (5 évig)	Anund a Kijevi Rusz területéről származott. Egyes elképzelések szerint személye azonos I. Inge személyével. A pogányság elutasítása miatt letették a trónról.
[10.]	–	I. Rőt Haakon * 1040 körül † 1079	1070–1079 (4 évig)	Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke. Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek.
[11.]	–	I. Idősebb Inge † 1112	1079–1084 (5 évig)	Stenkil fia, hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt.
[12.]	–	Áldozó Svend * 1050 körül † 1087	1084–1087 (3 évig)	I. Haakon fia, vagy sógora. I. Inge ölte meg. Svéd neve: Blot-Sven
[13.]	–	(IX.) Erik, a jó arató † 1088	1087–1088 (1 évig)	Svend fia, az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: Erik Årsäll.
[11.]	–	I. Idősebb Inge (másodszor)	1087–1112 (25 évig)	1087-ben Inge, akit Västergötland tartományban még mindig királyként ismerték el, megtámadta, és lerombolta a pogány Uppsalát. Svend király fiának, Eriknek halála után magához ragadta a hatalmat, mellyel a kereszténység végleg utat tört Svédországban. 1101-ben Inge hosszútávú békét kötött Norvégiával és Dániával.
[14.]	–	Fülöp † 1118	1112–1118 (6 évig)	Halsten fia. Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: Filip Halstensson.
[15.]	–	II. Ifjabb Inge † 1125	1112–1125 (13 évig)	Halsten fia. Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre.
[16.]	–	Kurtafejű Ragnvald † 1126	1125–1126 (1 évig)	Feltehetőleg I. Inge fia. A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: Ragnvald Ingesson Knaphövde.
[17.]	–	I. Erős Magnus * 1107 † 1134. június 4.	1125–1130 (5 évig)	Dánia hercege és I. Inge unokája. Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: Magnus I Nilsson den Stärke.

A Sverker- és az Erik-ház uralkodóinak trónharca (1130–1250)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[18.]		I. Botlábú Sverker, vagy Idősebb Sverker † 1156. december 25.	1130–1156 (26 évig)	A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája. Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: Sverker I den äldre vagy Sverker I Klumpfot.
[19.]		IX. Szent Erik * 1120 körül † 1160. május 18.	1156–1160 (4 évig)	Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája. 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és keresztes hadjáratot vezetett Finnország ellen. Neve svédül: Erik IX Jedvardsson den Helige.
[20.]	–	II. Magnus * 1130 körül † 1161	1160–1161 (1 évig)	Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája. VII. Károly ölte meg. Neve svédül: Magnus II Henriksson.
[21.]		VII. Károly * 1130 körül † 1167. április 12.	1161–1167 (6 évig)	Sverker-házi uralkodó. Sverker fia. 1155-től Götaland, majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában Wisingsö mellett 1167-ben. Neve svédül: Karl VII Sverkersson. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.)
[22.]	–	Kol † 1173 ?	1167–1173 (6 évig)	Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: Kol Jonsson.
[23.]	–	Boleszláv † 1173 ?	1167–1173 (6 évig)	Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve.
[24.]		I. Knut * 1145 körül † 1196. április 8.	1167–1196 (29 évig)	Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia. A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik Stockholm egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az észtek elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a kalmari kastélyt is. Neve svédül: Knut I Eriksson.
[25.]	–	II. Ifjabb Sverker * 1164 † 1210. július 17.	1196–1208 (12 évig)	Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia. Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: Sverker II Karlsson den Yngre.
[26.]		X. Erik * 1180 † 1216. április 10.	1208–1216 (8 évig)	Erik-házi uralkodó, I. Knut fia. Norvég támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: Erik X Knutsson.
[27.]	–	I. Gyermek János * 1201 † 1222. március 10.	1216–1222 (6 évig)	Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia. X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett Észtországban. Neve svédül: Johan I Sverkersson den Unge.
[28.]		XI. Selypítő Erik, vagy Sánta Erik * 1216 (április 10. után) † 1250. február 2.	1222–1229 (7 évig)	Erik-házi uralkodó. X. Erik fia, akit hatévesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: Erik Eriksson.
[29.]		II. Magas Knut † 1234	1229–1234 (5 évig)	Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája. Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: Knut II den Länge.
[28.]		XI. Selypítő Erik (másodszor)	1234–1250 (16 évig)	II. Knut halála után Erik visszatért a svéd trónra

A Folkung-ház uralkodói (1250–1389)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
–		Birger jarl * 1210 körül † 1266. október 12.	(1248–1266)	XI. Erik sógora. Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a balti-tengeri kereskedelmet.
[30.]		Valdemár * 1243 † 1302. december 26.	1250–1275 (25 évig)	Birger Jarl fia. 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: Valdemar Birgersson.
[31.]		III. Hombárzáró Magnus * 1245 körül † 1290. december 18.	1275–1290 (15 évig)	Birger Jarl fia. 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: Magnus Lådulas.
[32.]		Birger * 1280 † 1321. május 31.	1290–1318 (28 évig)	III. Magnus gyermeke. 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban Dániába menekült. Neve svédül: Birger Magnusson.
1318–1319: Mats Kettilmundsson birodalmi kormányzó
[33.]		IV. Magnus * 1316 áprilisa † 1374. december 1.	1319–1364 (45 évig)	Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája. Háromévesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: Magnus Eriksson.
–		XII. Erik * 1337 † 1359. június 21.	(1356–1359)	IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: Erik Magnusson.
–		II. Haakon * 1340 augusztusa † 1380. május 1.	(1362–1364)	IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya.
[34.]		Albert * 1338 körül † 1412. március 31.	1364–1389 (25 évig)	IV. Magnus unokaöccse. 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. A Mecklenburgi-ház tagja.
–		IV. Olaf Haakonson * 1370 decembere † 1387. augusztus 23.	(1385–1387)	Margit és II. Haakon fia. Albert ellenkirályaként lépett fel.

A Kalmari unió vegyesházi uralkodói (1389–1523)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[35.]		Margit * 1353 márciusa † 1412. október 28.	1389–1412 (23 évig)	II. Haakon felesége. 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három skandináv birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe.
[36.]		XIII. Pomerániai Erik * 1381/1382 † 1459. május 3.	1396–1439 (43 évig)	Margit és Albert unokahúgának a fia. 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik Malmö városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen vordingborgi béke, valamint az Engelbrekt-felkelés. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették.
1435–1436: Engelbrekt Engelbrektsson birodalmi alkirály (Engelbrekt vezette 1434 után a róla elnevezett felkelést. 1435-ben teljes Svédország a felügyelete alatt állt, melyre birodalmi fővé (alkirály) nevezték ki. 1436-ban megölték.)
1438–1440: Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó
[37.]		Wittelsbach Kristóf * 1416. február 16. † 1448. január 6.	1441–1448 (7 évig)	XIII. Erik unokaöccse. 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot.
1448: Bengt Jönsson Oxenstierna és Nils Jönsson Oxenstierna birodalmi kormányzók
[38.]		VIII. Károly * 1409. október 5. † 1470. május 15.	1448–1457 (9 évig)	A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd nemesség VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és Danzig városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként.
1457: Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzók
[39.]		I. Keresztély * 1426 februárja † 1481. május 21.	1457–1464 (7 évig)	Kristóf feleségének a második férje. 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról.
1464: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó
[38.]		VIII. Károly (másodszor)	1464–1465 (1 évig)	1464-ben Károly másodszor is visszatért a királyi trónra, azonban fél év után Finnországba űzték.
1465: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó
1465–1466: Jöns Bengtsson Oxenstierna birodalmi kormányzó
1466–1467: Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzó
[38.]		VIII. Károly (harmadszor)	1467–1470 (3 évig)	1467-ben Károly harmadszor is visszatért a svéd trónra. Király maradt haláláig.
1470–1497: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó
[40.]		II. János * 1455. június 5. † 1513. február 20.	1497–1501 (4 évig)	I. Keresztély fia. 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után Dithmarschennél 1501-ben letették a trónról.
1501–1503: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó
1504–1512: Svante Nilsson birodalmi kormányzó
1512: Erik Trolle birodalmi kormányzó
1512–1520: II. Ifjabb Sten Sture birodalmi kormányzó
[41.]		II. Zsarnok Keresztély * 1481. július 1. † 1559. január 25.	1520–1523 (3 évig)	II. János fia. 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A stockholmi vérfürdő során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik.

A Vasa-ház uralkodói (1523–1654)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[42.]		I. Gusztáv * 1496. május 12. † 1560. szeptember 29.	1523–1560 (37 évig)	I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia. 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a kalmari unióból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a Hanza-szövetség-béli tekintélyét, és megindult a reformáció. A svéd egyház feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt.
[43.]		XIV. Erik * 1533. december 13. † 1577. február 26.	1560–1568 (8 évig)	I. Gusztáv fia. Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a finn területek uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette.
[44.]		III. János * 1537. december 21. † 1592. november 27.	1568–1592 (24 évig)	I. Gusztáv fia. Támogatta a katolikus egyházat, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta.
[45.]		Zsigmond * 1566. június 20. † 1632. április 30.	1592–1599 (7 évig)	III. János fia. 1587 után lengyel és litván király. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban.
[46.]		IX. Károly * 1550. október 4. † 1611. október 30.	1604–1611 (7 évig)	I. Gusztáv fia. 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett Lengyelország ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. Dánia ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette Kalmar városát.
[47.]		II. Nagy Gusztáv Adolf * 1594. december 19. † 1632. november 16.	1611–1632 (21 évig)	IX. Károly fia. Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, Oroszország és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a harmincéves háborúba a protestáns oldalon, melynek során a császári csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a lützeni csatában esett el.
[48.]		Krisztina * 1626. december 18. † 1689. április 19.	1632–1654 (22 évig)	II. Gusztáv Adolf leánya. Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, Axel Oxenstierna kancellár felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról.

A Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (Wittelsbachok) uralkodói (1654–1751)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[49.]		X. Károly Gusztáv * 1622. november 8. † 1660. február 13.	1654–1660 (6 évig)	IX. Károly leányági unokája. Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a Lívföldi svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését.
[50.]		XI. Károly * 1655. november 24. † 1697. április 5.	1660–1697 (37 évig)	X. Károly fia. Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a Schleswig-Holstein-Gottorf-házból való Hedvig Eleonóra gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A Franciaországgal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd balti flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak.
[51.]		XII. Károly * 1682. június 17. † 1718. november 30.	1697–1718 (21 évig)	XI. Károly fia. Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, Szászország és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a nagy északi háború kezdetén. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi veszteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg Halden/Frederikshald ostroma során.
[52.]		Ulrika Eleonóra * 1688. február 23. † 1741. november 24.	1718–1720 (2 évig)	XI. Károly leánya, gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára.
[53.]		I. Hesseni Frigyes * 1676. május 8. † 1751. április 5.	1720–1751 (31 évig)	Ulrika Eleonóra (Ulrike Eleonore) férje. Uralkodásához fűződik a nagy északi háború 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja.

A Holstein-Gottorp-ház uralkodói (1751–1818)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[54.]		Adolf Frigyes * 1710. május 14. † 1771. február 12.	1751–1771 (20 évig)	X. Károly unokaöccsének az unokája. Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára.
[55.]		III. Gusztáv * 1746. január 24. † 1792. március 29.	1771–1792 (21 évig)	Adolf Frigyes fia. 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új alkotmányt vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg.
[56.]		IV. Gusztáv * 1778. november 1. † 1837. február 7.	1792–1809 (17 évig)	III. Gusztáv gyermeke. 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról.
[57.]		XIII. Károly * 1748. október 7. † 1818. február 5.	1809–1818 (9 évig)	Adolf Frigyes gyermeke. 1809-ben letett unokaöccse trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának Napóleon veresége után le kellett mondania.

A Bernadotte-ház uralkodói (1818–napjaink)

N	Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
[58.]		XIV. Károly János * 1763. január 26. † 1844. március 8.	1818–1844 (26 évig)	Franciaország marsallja, XIII. Károly örökbefogadott gyermeke. Svédország és Norvégia királya. 1810 után a trónörökösi cím (kronprins) viselője. Napóleon császár ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át.
[59.]		I. Oszkár * 1799. július 4. † 1859. július 8.	1844–1859 (15 évig)	XIV. Károly János fia, Svédország és Norvégia királya. Számos liberális reformot vezetett be. Politikája orosz-ellenes volt.
[60.]		XV. Károly * 1826. május 3. † 1872. szeptember 18.	1859–1872 (13 évig)	I. Oszkár fia. 1866-ban egy alkotmányos reformmal kétkamarás parlamentet vezettek be Svédországban.
[61.]		II. Oszkár * 1829. január 21. † 1907. december 8.	1872–1907 (35 évig)	I. Oszkár fia, Svédország és Norvégia királya. Németbarát politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a perszonálunió felbomlását Svédországgal.
[62.]		V. Gusztáv * 1858. június 16. † 1950. október 29.	1907–1950 (43 évig)	II. Oszkár fia. Az első világháború után Svédország alkotmányos monarchiává alakult.
[63.]		VI. Gusztáv Adolf * 1882. november 11. † 1973. szeptember 15.	1950–1973 (23 évig)	V. Gusztáv fia. Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot parlamentáris monarchiává alakította.
[64.]		XVI. Károly Gusztáv * 1946. április 30.	1973–napjaink (51 évig)	VI. Gusztáv Adolf unokája. A leghosszabb ideje uralkodó svéd király. A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, Viktória követi majd a trónon.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9  , 342–344. oldal
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  

Kapcsolódó szócikkek

• Svéd királyok családfája
• Uralkodók listái országonként