X. Károly Gusztáv svéd király
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
X. Károly Gusztáv | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1654. június 6. – 1660. február 13. | |
Elődje | Krisztina |
Utódja | XI. Károly |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Pfalz-Zweibrückeni-ház |
Született | 1622. november 8. Nyköping |
Elhunyt | 1660. február 13. (37 évesen) Göteborg |
Nyughelye | Stockholm |
Édesapja | John Casimir, Count Palatine of Kleeburg |
Édesanyja | Catherine of Sweden, Countess Palatine of Kleeburg |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Eduviges Leonor de Holstein-Gottorp |
Gyermekei |
|
X. Károly Gusztáv aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Károly Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.
Élete
[szerkesztés]X. Károly Gusztáv a Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-házból való János Kázmér rajnai palotagróf második gyermeke. Felesége Hedvig Eleonóra holstein-gottorpi hercegnő volt, akit 1654. október 24-ben vett feleségül, és akitől Károly nevű gyermeke született, a későbbi XI. Károly.
Károly a dán Sorö katonai akadémián tanult, és kiváló katona lett belőle, aki svéd tábornokként a harmincéves háborúban német földön harcolt. Sikerei elismeréseként 1647-ben a Németországban állomásozó svéd csapatok generalisszimuszává nevezték. Amikor Krisztina királynő kifejezte igényeit Károly férjül adására, a svéd birodalmi gyűlés elismerte Károlyt trónkövetőként. 1650-ben Krisztina királynő kijelentette, hogy soha nem megy férjhez, majd 1654. június 6-án lemondott a svéd trónról. Károlyt már az ezt követő napon királlyá kiáltották.
A harmincéves háború lezáródásával Károly megpróbálta helyrehozni az államkasszát. A második északi háborúban sikerült visszavernie a lengyel trónkövetelőt, és kihasználva Lengyelország háborúját Oroszországgal és a kozák felkelés okozta nehézséggel, támadást indított Brandenburggal szövetségben. A hadműveletek jelentősen gyengítették a lengyel-litván perszonáluniót. II. János Kázmér lengyel király is III. Zsigmond svéd király fia volt, Károly testvére. Károly nagy sikereket aratott, de végül a lengyelek helyzetbe hozták magukat és az oroszok azonnal háborút kezdtek a svédek ellen Livóniában, a dánok pedig Dél-Svédországban, majd beavatkozott a Krími Tatár Kánság is jelentős erőkkel, a kozákok beszüntették a harcokat, illetve Hollandia és Ausztria is kilátásba helyezte a háborút. A hatalmas formálódó koalícióval szemben Károly csak a lengyel hűbéres Poroszországot tudta átállásra bírni, a régi szövetséges Franciaország pedig nem mozdult. Végül 1657-ben elérte, hogy II. Rákóczi György és a két román fejedelem beavatkozzon a háborúba. Rákóczit a lengyel koronával áltatta, de Rákóczi amint bevonult Lengyelországba, a svéd király magára hagyta, mert a dánok előrenyomultak Stockholm felé.
Noha a svéd seregeket a lengyelek 1658-ban sikeresen visszaverték, X. Károlynak 1660. május 3-án mégis sikerült olyan feltételekkel megkötnie az olivai békeszerződést, hogy annak értelmében Svédország megtarthatta Livóniát, Riga városával együtt.
Szintén Károly politikai sikere volt, hogy meg tudta erősíteni a brandenburgi herceg felségjogait Poroszország felett. Az 1657-es háború során Dánia ellen Károlynak sikerült dán területeket elhódítania. Támadása a befagyott tavak jegén bátor hadműveletnek számított. A következő évben azonban megérkeztek az országba a lengyel, brandenburgi, sőt osztrák csapatok is.
Svédország X. Károly uralkodása alatt érte el legnagyobb területi kiterjedését. A béketárgyalások alatt érte a halál, vélhetőleg alkoholfogyasztásából eredően, melyhez hozzájárulhatott az is, hogy hírt kapott a Nyborgnál elszenvedett vereségről, melyet a svédek a lengyel és osztrák csapatoktól szenvedtek el, és amely felszabadította Dániát.
Károlynak házasságán kívül született fia volt Gusztáv (1649–1708), Börring grófja.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl X. Gustav (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: Krisztina |
Következő uralkodó: XI. Károly |