Krisztina svéd királynő

	Krisztina
	Svédország királynője
	Uralkodási ideje
	1632. november 16. – 1654. június 6.
Koronázása	Stockholm; 1650. október 20.
Elődje	II. Gusztáv Adolf
Utódja	X. Károly Gusztáv
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa-ház
Született	1626. december 8.; Stockholm
Elhunyt	1689. április 19. (62 évesen); Róma
Nyughelye	Vatikán; 1689. június 22.
Édesapja	II. Gusztáv Adolf svéd király
Édesanyja	Brandenburgi Mária Eleonóra
Testvére(i)	Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad
Házastársa	nem ment férjhez
Gyermekei	nem születtek
	Krisztina aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztina témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Krisztina (Stockholm, 1626. december 8. – Róma, 1689. április 19.), a Vasa-házból született királyi hercegnő, 1632-től 1654-ig Svédország királynője.

Élete

II. Gusztáv Adolf svéd király és Brandenburgi Mária Eleonóra királyné leánya volt. Apjának a lützeni csatában 1632. november 16-án bekövetkezett halála után, hatévesen lépett trónra. Kiskorúsága idején, 1644-ig Axel Oxenstierna kancellár vezetésével a régenstanács kormányzott helyette.

A harmincéves háború mielőbbi lezárására törekedve szerepet vállalt a vesztfáliai béke (1648) megkötésében, aminek következtében Svédország Észak-Európa vezető hatalma lett. Határozott, sokoldalú személyiség volt, a tudományok és a művészetek kedvelője.

A királynő gondos nevelésben részesült: a nyelvek tanulása mellett (anyanyelvén, a németen kívül svédül, franciául, flamandul beszélt, latinul és görögül olvasott) a filozófiában is jártas volt, ismerte Descartes munkáit, levelezett is vele (1649–1650), és később az udvarába is meghívta – bár ridegül bánt vele, s keveset foglalkozott a tudós vendéggel.^[1]

A jezsuitákkal az udvarába hívott Descartes-tal fenntartott kapcsolata nyomán 1654-ben titokban katolikus hitre tért, majd lemondott a trónról az unokatestvére, Károly Gusztáv javára. A nyilvános katolizálása Brüsszelben történt, hiszen Svédországban üldözték a katolikusokat.

Ezután sokat utazott külföldön. Az első útja Rómába vezetett, ahol egy idő után VII. Sándor pápa számára terhessé vált botrányos életvitele. A Napkirály udvarában, Franciaországban ismét trón iránti álmokat dédelgetett: tervbe vette a Nápolyi Királyság megszerzését. A terv azonban támogatók hiányában meghiúsult, s Krisztina udvari vendégként, vagyontalanul tengette az életét. Itt érte élete egyik legnagyobb botránya is: „Két udvaronca, Santinelli gróf és Mondaldeschi márki egymást sikkasztással vádolva összeveszett. A fontainebleau-i kastélyban tartózkodó Krisztina „ítélkezett” fölöttük, s két szolgája serény végrehajtóként nyomban lekaszabolta Monaldeschit. Krisztina hiába hivatkozott arra, hogy szuverén uralkodó, és csak Istennek tartozik számadással, a véres tett végleg tönkretette hitelét. Idegen országban, más király kastélyában gyilkolta meg kísérete egyik tagját, a törvényesség látszatára sem ügyelve. A királynő kiszámíthatatlansága és kegyetlensége mindenkit elborzasztott.”^[1]

Krisztina királynő valójában csúf volt, nagyorrú, férfias külsejű, csecsemőkori balesete következtében csapott vállú, kissé púpos. Uralkodónak nevelték, nyolc nyelven beszélt, otthonos volt az antik irodalomban, a történelem, a teológia, matematika és asztrológia tudományában. Úgy lovagolt, vívott és párbajozott, mint egy férfi, és úgy káromkodott, mint egy kocsis. Mikor a svéd seregek elfoglalták Prágát, Krisztina királynő a műkincsek nagy részét habozás nélkül Stockholmba vitette. Gyakorlatilag végigfosztogatta Európa műgyűjteményeit.^[2]

Életét Rómában fejezte be, ahol megalapította az Árkádok Akadémiáját. Soha nem ment férjhez, egyes vélemények szerint leszbikus hajlama^[3]miatt.

Gyermektelen volt, 1689-es halálával kihalt a Vasa-ház svéd ága. A korona a Pfalz-Zweibrücken-Birkenfeld-házra, a Wittelsbach-ház egyik ágára szállt.

Megjelenése játékfilmekben

1933: Krisztina királynő (Queen Christina), amerikai mozifilm, rendezte Rouben Mamoulian, címszereplő Greta Garbo^[4]
1974: The Abdication, angol–amerikai mozifilm, rendezte Anthony Harvey, Krisztina királynő alakítója Liv Ullmann.^[5]
2015: Lánykirály (The Girl King), finn–kanadai–német–svéd mozifilm, rendezte Mika Kaurismäki, a címszereplő Malin Buska.^[6]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Oborni
↑ She
↑ Vö. Rowse (1977) és Eszenyi (2006)
↑ moodPedro (nick): 1001, amit látnod kell…Krisztina Királynő (Queen Christina) - 1933. ezer1film.blog.hu, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2024. december 7.)
↑ The Abdication (1974) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
↑ Lánykirály (2015) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Források

↑ Oborni: Oborni Teréz: A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül. rubicon.hu, 2008. 04

↑ She: Wéber Krisztina: A művészvilág nagyasszonyai: Krisztina királynő. she.life.hu, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2024. december 7.) „A Wikipédiára hivatkozik, tartalma ellenőrzendő”

Irodalom

Eszenyi Miklós: "Férfi a férfival, nő a nővel" : Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában, Budapest, Corvina, 2006
Rowse, A.L.: Homosexuals in History: Ambivalence in Society, Literature and the Arts MacMillan Publishing Co., Inc., 1977 ISBN 0-02-605620-8
Szendi Gábor: A férfi hanyatlása és bukása, Budapest, Jaffa, 2016 ISBN 9786155609176
Daniela Williams, "Joseph Eckhel (1737-1798) and the coin collection of Queen Christina of Sweden in Rome", Journal of the History of Collections 31 (2019).

Előző uralkodó:
II. Gusztáv Adolf

Svédország uralkodója
1632–1654
Vasa

Következő uralkodó:
X. Károly Gusztáv

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Oborni_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Oborni

[She_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] She

[3] Vö. Rowse (1977) és Eszenyi (2006)

[4] Pedro (nick): 1001, amit látnod kell…Krisztina Királynő (Queen Christina) - 1933. ezer1film.blog.hu, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2024. december 7.)

[5] The Abdication (1974) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[6] Lánykirály (2015) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Krisztina


Svédország királynője
Uralkodási ideje
1632. november 16. – 1654. június 6.
Koronázása	Stockholm 1650. október 20.
Elődje	II. Gusztáv Adolf
Utódja	X. Károly Gusztáv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa-ház
Született	1626. december 8. Stockholm
Elhunyt	1689. április 19. (62 évesen) Róma
Nyughelye	Vatikán 1689. június 22.
Édesapja	II. Gusztáv Adolf svéd király
Édesanyja	Brandenburgi Mária Eleonóra
Testvére(i)	Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad
Házastársa	nem ment férjhez
Gyermekei	nem születtek


Krisztina aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Svéd királyok m v sz Svéd királyok
Yngling-ház (970–1060)	II. Olaf VI. Erik III. Olaf I. Anund III. Emund
Stenkil-ház (1060–1125)	Stenkil VII. Erik VIII. Erik Halsten II. Anund I. Haakon I. Inge Svend (IX.) Erik Fülöp II. Inge Ragnvald
Ulfing-ház¹ (1125–1130)	I. Magnus II. Magnus
Sverker-ház² (1130–1222)	I. Sverker VII. Károly Kol Boleszláv II. Sverker I. János
Erik-ház (1156–1234)	IX. Erik I. Knut X. Erik XI. Erik II. Knut
Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364)	I. Birger Valdemár III. Magnus Birger IV. Magnus XII. Erik II. Haakon IV. Olaf
Mecklenburgi-ház (1364–1389)	Albert
Valdemár-ház³ (1388–1412)	Margit
Griffin-ház (1396–1439)	XIII. Erik
Wittelsbach-ház (1441–1448)	III. Kristóf
Knutsson-ház (1448–1457)	VIII. Károly
Oldenburg-ház (1457–1523)	I. Keresztély János II. Keresztély
Vasa-ház (1523–1654)	Gustav Vasa XIV. Erik III. János Zsigmond IX. Károly II. Gusztáv Adolf Krisztina
Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720)	X. Károly Gusztáv XI. Károly XII. Károly Ulrika Eleonóra
Hessen-Kassel-ház (1720–1751)	I. Frigyes
Holstein-Gottorp-ház (1751–1818)	Adolf Frigyes III. Gusztáv IV. Gusztáv XIII. Károly
Bernadotte-ház (1818–)	XIV. Károly János I. Oszkár XV. Károly II. Oszkár V. Gusztáv VI. Gusztáv Adolf XVI. Károly Gusztáv
¹Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. ²Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. ³Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.