Székelyandrásfalva
Székelyandrásfalva (Săcel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Székelyandrásfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537255 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85476 |
Népesség | |
Népesség | 127 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Népsűrűség | 1,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 704 m |
Terület | 77,30 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 24° 55′ 48″46.313624°N 24.929993°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 24° 55′ 48″46.313624°N 24.929993°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székelyandrásfalva (Más néven Románandrásfalva, 1899-ig Oláh-Andrásfalva, románul Săcel) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Székelykeresztúrtól 9 km-re északnyugatra a Mogyorós- (vagy Szenterzsébeti) -patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének előtagját Udvarhely vármegyei fekvése alapján kapta.
Története
[szerkesztés]A falut 1680 körül birtokosa Gyulai Lajos gróf telepítette Brassó környéki román telepesekkel.
Sf. Archangeli ortodox temploma 1848-ban épült a korábbi, 1772-ben épített templom helyett. Tornya a 17. századból való.
A falutól délre fekvő sírkertben temették el 1869-ben gr. Gyulai Ferenc császári kamarást.
1910-ben 418 lakosából 317 román, 60 magyar és 41 cigány volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.
1992-ben 146 lakosából 106 román, 35 cigány és 5 magyar volt. Társközségeivel együtt 1457 lakosából 1008 magyar, 336 román és 113 cigány volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Mihail Jacob akadémikus, egyetemi tanár.