Retroflex, zöngétlen zárhang

IPA
IPA-kód	105
IPA-jel	ʈ
IPA-kép
Kirshenbaum	t.
Hangminta	hallgat

A retroflex, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʈ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig t`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngétlen zárhang t jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. Ha a betűkészletben használt kis t betűnek már van jobbra mutató kampója, akkor a ʈ-t úgy különböztetjük meg a t-től, hogy ezt a kampót lenyúló szárként meghosszabbítjuk az alapvonal alá: vö. t és ʈ.

Jellemzői

A retroflex, zöngétlen zárhang jellemzői:

• Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
• Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
• Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
• Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
• Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, a centrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
• Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
angol	indiai nyelvjárások	time	[ʈaɪm]	’idő’	A más nyelvjárásokban használt alveoláris /t/-nek felel meg. L. angol hangtan
bengáli		টাকা	[ʈɒːkaː]	’taka’	Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat.
brahui		?	[asiʈ]	’egy’
hindi		टालना	[ʈaːl.naː]	’elhalasztani’	A hindi szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat. L. hindi-urdu hangtan
hmong		raus	[ʈàu]	’belemerül (folyadékba)’	Szembenáll a hehezetes formájával (írva: ‹rh›).
jávai		bathang	[baʈaŋ]	’holttest’
kannada		ಟಠ್ಠು	[tʌʈʈu]	’megkopogtatni’	Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat
magyar	egyes nyelvjárások	tátika	[ʈaːʈikɑ]	’tátika’	A más nyelvjárásokban használt /t/-nek felel meg; formális helyzetekben nem tekintik megfelelőnek.
malajálam		അഠുക	[aʈuka]	’főzni’	A formális malajálamban szembenállhatnak a hehezet nélküli és a hehezetes alakok.
maráthi		बटाटा	[bəʈaːʈaː]	’burgonya’	Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat.
norvég		kort	[kɔʈː]	’kártya’	L. norvég hangtan
nunggubuyu		[ʈakowa]		’garnélarák’
pastu		ټول	[ʈol]	’az összes’
svéd		karta	[kʰɑːʈa]	’térkép’	L. svéd hangtan
tamil		எட்டு	[eʈʈɯ]	’nyolc’	L. tamil hangtan
telugu		టఠ్ఠు	[tʌʈʈu]	’csapni’	Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat
torwali		?	[ʈijɛl̥]	’szavak’	Szembeállítja a hehezetes és a hehezet nélküli alakokat
urdu		آٹه۔	[ɑːʈʰ]	’nyolc’	L. hindi-urdu hangtan
welayta		[ʈaza]		’harmat’

Irodalom

• Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
• Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
• Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>

Külső hivatkozások

• Az angol nyelv hangtana, a nyelvjárási változatokra is kitérve

Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang

Hely →

Labiális

Koronális

Dorzális

Radikális

Glottális

↓ Mód

Bila​biális

Labio-​dentális

Den​tális

Alve​oláris

Poszt​alv.

Retro​flex

Pala​tális

Ve​láris

Uvu​láris

Fa​rin​gális

Epi​glot-​tális

Laring./​glottális

Nazális

m

ɱ

n̪

n

ɳ

ɲ

ŋ

ɴ

Zárhang

p

b

p̪

b̪

t̪

d̪

t

d

ʈ

ɖ

c

ɟ

k

ɡ

q

ɢ

ʡ

ʔ

Réshang

ɸ

β

f

v

θ

ð

s

z

ʃ

ʒ

ʂ

ʐ

ç

ʝ

x

ɣ

χ

ʁ

ħ

ʕ

ʜ

ʢ

h

ɦ

Közelítőhang

ʋ

ɹ

ɻ

j

ɰ

Pergőhang

ʙ

r

• *

ʀ

я *

Legyintőhang

ⱱ̟

ⱱ

ɾ

ɽ

ɢ̆

ʡ̯

Laterális réshang

ɬ

ɮ

ɭ˔̊

ʎ̥˔

ʟ̝̊

Lat. közelítőhang

l

ɭ

ʎ

ʟ

Lat. legyintőhang

ɺ

ɺ̢ *

ʎ̯

Nem pulmonikus mássalhangzók

Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

Affrikáták (zár-rés hangok)

p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

Koartikulált mássalhangzók

Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.