Kannada írás
Kannada | |
A kannada szó kannada írással | |
Típus | abugida (bráhmi írásrendszer) |
Nyelvek | kannada, szanszkrit |
Időszak | 1500- |
Felmenő írásrendszerek | régi kannada kadamba bráhmi |
Rokon írásrendszerek | telugu |
Unicode-tartomány | U+0C80–U+0CFF |
ISO 15924 | Knda |
A kannada írás (kannada: ಕನ್ನಡ ಲಿಪಿ) bráhmi eredetű írásrendszer, közvetlen elődje a kadamba és a csálukia írás, illetve a kannada ősi típusa, az úgynevezett régi kannada írás, amelyből 1500 körül alakult ki a telugu írásrendszerrel együtt. Kannada írással jegyzik a Délkelet-Indiában (Karnátaka, Ándhra Prades Tamilnádu, Mahárástra államokban) mintegy 44 millióan beszélt kannada nyelv szavait, de a konkani nyelv egyik lejegyzési módja is kannada írással történik. A kannada a négy nagy dravida nyelv egyike, a tamil, telugu, malajálam mellett. A tengerparti területeken a kannada egyik nyelvjárása a tulu nyelv, amelyet többnyire kannada, vagy telugu írással írnak. A keresztény misszionáriusok befolyása alatt, ahogy a telugu írással is történt, a 19. században standardizálták, ezt a folyamatot a nyomdászat elterjedése gyorsította fel.
A kannada írás alfabetikus szótagírás (ún. abugida), olyan ábécé, amelynek alapegysége a mássalhangzó-alapú szótag, amely egy belső [a] magánhangzót tartalmaz. Mint a többi dél-indiai írásrendszert, a kannada írást is jellemzően kerek karakterek alkotják. Kiolvasása, átírása meglehetősen egyszerű, mivel minden fonetikus hangértéknek külön írásjegye van.
A fonetikus karakterkészlet szinte teljesen megegyezik a többi indiai nyelv írásaiban alkalmazott fonémákkal, ám maguk a szimbólumok meglehetősen bonyolultak, akárcsak India legtöbb más írásrendszerében. Ez a tulajdonság a különböző szimbólumok kombinációinak, vagy a fél-karaktereknek tulajdonítható, hasonló módon mint az aigue, sír, és cédille jelek az újlatin nyelvekben.
Fontosabb jellemzői
[szerkesztés]- Az írás vízszintes, balról jobbra irányú
- A szimbólumok alapkészlete 35 mássalhangzóból és 14 magánhangzóból áll. A bráhmi írásokhoz hasonlóan minden mássalhangzó egy úgynevezett inherens magánhangzót tartalmaz, a kannada nyelv esetében az /a/-t. A többi magánhangzó jelölése kiegészítő, úgynevezett diakritikus jelekkel történik, amelyek a mássalhangzó jele fölött, alatt, vagy két oldalán jelzik a magánhangzó hangértékét. A szókezdő, vagy önállóan álló magánhangzóknak külön jelük van. Az inherens magánhangzó eltávolítására az úgynevezett viráma vagy halant (್) jel szolgál.
- Jellemző két vagy három, inherens magánhangzót nem tartalmazó mássalhangzó találkozása esetén, hogy jelölésük egy jellel történik (ligatúrák)
- Az írásjegyet követő hehezetes hang /h/ jelölésére az ún. viszárga jele /ಃ/ szolgál, ugyanígy külön jelölik a nazális hangzókat az /m/ és az /n/ jelölése után (/ಂ/, anuszvára)
- A szavakat szóközzel választják el, és a mondat végét egy pont jelzi, mint az európai gyakorlatban
- Bár a kannada írásban a számoknak önálló jelük van, ma már az arab számokat használják.
Írásjegyek
[szerkesztés]Magánhangzók
[szerkesztés]Kannada | ISO | Magyaros ejtésközelítő |
---|---|---|
ಅ | a | a |
ಆ | ā | á |
ಇ | i | i |
ಈ | ī | í |
ಉ | u | u |
ಊ | ū | ú |
ಋ | r̥ | ru |
ಎ | e | e |
ಏ | ē | é |
ಐ | ai | ai |
ಒ | o | o |
ಓ | ō | ó |
ಔ | au | au |
Mássalhangzók
[szerkesztés]Kannada | ISO kiejtés | Magyaros ejtésközelítő |
---|---|---|
ಕ | ka | ka |
ಖ | kha | kha |
ಗ | ga | ga |
ಘ | gha | gha |
ಙ | ṅa | hnya |
ಚ | ca | csa |
ಛ | cha | csa |
ಜ | ja | dzsa |
ಝ | jha | dzsha |
ಞ | ña | nya |
ಟ | ṭa | ta |
ಠ | ṭha | tha |
ಡ | ḍa | da |
ಢ | ḍha | dha |
ಣ | ṇa | na |
ತ | ta | ta |
ಥ | tha | tha |
ದ | da | da |
ಧ | dha | dha |
ನ | na | na |
ಪ | pa | pa |
ಫ | pha | pha |
ಬ | ba | ba |
ಭ | bha | bha |
ಮ | ma | ma |
ಯ | ya | ja |
ರ | ra | ra |
ಲ | la | la |
ವ | va | va |
ಶ | śa | sa |
ಷ | ṣa | sa |
ಸ | sa | sza |
ಹ | ha | ha |
ಳ | ḷa | la |
Számok
[szerkesztés]Arab | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kannada | ೦ | ೧ | ೨ | ೩ | ೪ | ೫ | ೬ | ೭ | ೮ | ೯ |
Kapcsolt forma (mássalhangzó-magánhangzó)
[szerkesztés]ಅ a | ಆ á | ಇ i | ಈ í | ಉ u | ಊ ú | ಋ rú | ಎ e | ಏ é | ಐ ai | ಒ o | ಓ ó | ಔ au | ಅಂ am | ಅಃ ah |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ಕ ka | ಕಾ | ಕಿ | ಕೀ | ಕು | ಕೂ | ಕೃ | ಕೆ | ಕೇ | ಕೈ | ಕೊ | ಕೋ | ಕೌ | ಕಂ | ಕಃ |
ಖ kha | ಖಾ | ಖಿ | ಖೀ | ಖು | ಖೂ | ಖೃ | ಖೆ | ಖೇ | ಖೈ | ಖೊ | ಖೋ | ಖೌ | ಖಂ | ಖಃ |
ಗ ga | ಗಾ | ಗಿ | ಗೀ | ಗು | ಗೂ | ಗೃ | ಗೆ | ಗೇ | ಗೈ | ಗೊ | ಗೋ | ಗೌ | ಗಂ | ಗಃ |
ಘ gha | ಘಾ | ಘಿ | ಘೀ | ಘು | ಘೂ | ಘೃ | ಘೆ | ಘೇ | ಘೈ | ಘೊ | ಘೋ | ಘೌ | ಘಂ | ಘಃ |
ಙ na | ಙಾ | ಙಿ | ಙೀ | ಙು | ಙೂ | ಙೃ | ಙೆ | ಙೇ | ಙೈ | ಙೊ | ಙೋ | ಙೌ | ಙಂ | ಙಃ |
ಚ ca | ಚಾ | ಚಿ | ಚೀ | ಚು | ಚೂ | ಚೃ | ಚೆ | ಚೇ | ಚೈ | ಚೊ | ಚೋ | ಚೌ | ಚಂ | ಚಃ |
ಛ csa | ಛಾ | ಛಿ | ಛೀ | ಛು | ಛೂ | ಛೃ | ಛೆ | ಛೇ | ಛೈ | ಛೊ | ಛೋ | ಛೌ | ಛಂ | ಛಃ |
ಜ dzsa | ಜಾ | ಜಿ | ಜೀ | ಜು | ಜೂ | ಜೃ | ಜೆ | ಜೇ | ಜೈ | ಜೊ | ಜೋ | ಜೌ | ಜಂ | ಜಃ |
ಝ dzsha | ಝಾ | ಝಿ | ಝೀ | ಝು | ಝೂ | ಝೃ | ಝೆ | ಝೇ | ಝೈ | ಝೊ | ಝೋ | ಝೌ | ಝಂ | ಝಃ |
ಞ nya | ಞಾ | ಞಿ | ಞೀ | ಞು | ಞೂ | ಞೃ | ಞೆ | ಞೇ | ಞೈ | ಞೊ | ಞೋ | ಞೌ | ಞಂ | ಞಃ |
ಟ ta | ಟಾ | ಟಿ | ಟೀ | ಟು | ಟೂ | ಟೃ | ಟೆ | ಟೇ | ಟೈ | ಟೊ | ಟೋ | ಟೌ | ಟಂ | ಟಃ |
ಠ tha | ಠಾ | ಠಿ | ಠೀ | ಠು | ಠೂ | ಠೃ | ಠೆ | ಠೇ | ಠೈ | ಠೊ | ಠೋ | ಠೌ | ಠಂ | ಠಃ |
ಡ da | ಡಾ | ಡಿ | ಡೀ | ಡು | ಡೂ | ಡೃ | ಡೆ | ಡೇ | ಡೈ | ಡೊ | ಡೋ | ಡೌ | ಡಂ | ಡಃ |
ಢ dha | ಢಾ | ಢಿ | ಢೀ | ಢು | ಢೂ | ಢೃ | ಢೆ | ಢೇ | ಢೈ | ಢೊ | ಢೋ | ಢೌ | ಢಂ | ಢಃ |
ಣ na | ಣಾ | ಣಿ | ಣೀ | ಣು | ಣೂ | ಣೃ | ಣೆ | ಣೇ | ಣೈ | ಣೊ | ಣೋ | ಣೌ | ಣಂ | ಣಃ |
ತ ta | ತಾ | ತಿ | ತೀ | ತು | ತೂ | ತೃ | ತೆ | ತೇ | ತೈ | ತೊ | ತೋ | ತೌ | ತಂ | ತಃ |
ಥ tha | ಥಾ | ಥಿ | ಥೀ | ಥು | ಥೂ | ಥೃ | ಥೆ | ಥೇ | ಥೈ | ಥೊ | ಥೋ | ಥೌ | ಥಂ | ಥಃ |
ದ da | ದಾ | ದಿ | ದೀ | ದು | ದೂ | ದೃ | ದೆ | ದೇ | ದೈ | ದೊ | ದೋ | ದೌ | ದಂ | ದಃ |
ಧ dha | ಧಾ | ಧಿ | ಧೀ | ಧು | ಧೂ | ಧೃ | ಧೆ | ಧೇ | ಧೈ | ಧೊ | ಧೋ | ಧೌ | ಧಂ | ಧಃ |
ನ na | ನಾ | ನಿ | ನೀ | ನು | ನೂ | ನೃ | ನೆ | ನೇ | ನೈ | ನೊ | ನೋ | ನೌ | ನಂ | ನಃ |
ಪ pa | ಪಾ | ಪಿ | ಪೀ | ಪು | ಪೂ | ಪೃ | ಪೆ | ಪೇ | ಪೈ | ಪೊ | ಪೋ | ಪೌ | ಪಂ | ಪಃ |
ಫ pha | ಫಾ | ಫಿ | ಫೀ | ಫು | ಫೂ | ಫೃ | ಫೆ | ಫೇ | ಫೈ | ಫೊ | ಫೋ | ಫೌ | ಫಂ | ಫಃ |
ಬ ba | ಬಾ | ಬಿ | ಬೀ | ಬು | ಬೂ | ಬೃ | ಬೆ | ಬೇ | ಬೈ | ಬೊ | ಬೋ | ಬೌ | ಬಂ | ಬಃ |
ಭ bha | ಭಾ | ಭಿ | ಭೀ | ಭು | ಭೂ | ಭೃ | ಭೆ | ಭೇ | ಭೈ | ಭೊ | ಭೋ | ಭೌ | ಭಂ | ಭಃ |
ಮ ma | ಮಾ | ಮಿ | ಮೀ | ಮು | ಮೂ | ಮೃ | ಮೆ | ಮೇ | ಮೈ | ಮೊ | ಮೋ | ಮೌ | ಮಂ | ಮಃ |
ಯ ja | ಯಾ | ಯಿ | ಯೀ | ಯು | ಯೂ | ಯೃ | ಯೆ | ಯೇ | ಯೈ | ಯೊ | ಯೋ | ಯೌ | ಯಂ | ಯಃ |
ರ ra | ರಾ | ರಿ | ರೀ | ರು | ರೂ | ರೃ | ರೆ | ರೇ | ರೈ | ರೊ | ರೋ | ರೌ | ರಂ | ರಃ |
ಲ la | ಲಾ | ಲಿ | ಲೀ | ಲು | ಲೂ | ಲೃ | ಲೆ | ಲೇ | ಲೈ | ಲೊ | ಲೋ | ಲೌ | ಲಂ | ಲಃ |
ವ va | ವಾ | ವಿ | ವೀ | ವು | ವೂ | ವೃ | ವೆ | ವೇ | ವೈ | ವೊ | ವೋ | ವೌ | ವಂ | ವಃ |
ಶ sa | ಶಾ | ಶಿ | ಶೀ | ಶು | ಶೂ | ಶೃ | ಶೆ | ಶೇ | ಶೈ | ಶೊ | ಶೋ | ಶೌ | ಶಂ | ಶಃ |
ಷ sa | ಷಾ | ಷಿ | ಷೀ | ಷು | ಷೂ | ಷೃ | ಷೆ | ಷೇ | ಷೈ | ಷೊ | ಷೋ | ಷೌ | ಷಂ | ಷಃ |
ಸ sza | ಸಾ | ಸಿ | ಸೀ | ಸು | ಸೂ | ಸೃ | ಸೆ | ಸೇ | ಸೈ | ಸೊ | ಸೋ | ಸೌ | ಸಂ | ಸಃ |
ಹ ha | ಹಾ | ಹಿ | ಹೀ | ಹು | ಹೂ | ಹೃ | ಹೆ | ಹೇ | ಹೈ | ಹೊ | ಹೋ | ಹೌ | ಹಂ | ಹಃ |
ಳ la | ಳಾ | ಳಿ | ಳೀ | ಳು | ಳೂ | ಳೃ | ಳೆ | ಳೇ | ಳೈ | ಳೊ | ಳೋ | ಳೌ | ಳಂ | ಳಃ |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kannada script. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
- Cite web-hiba: az archiveurl és az archivedate csak együtt használható!Kannada script and spelling. lisindia.net. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
- Kannada Script Details. University of Hyderabad. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
- Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X
- Somi Anna: Kannada. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 663. o. ISBN 9630575973