Palatális, zöngétlen réshang
| IPA | |
| IPA-kód | 138 |
| IPA-jel | ç |
| IPA-kép |  |
| X-SAMPA | C |
| Kirshenbaum | C |
| Hangminta |  hallgat |
A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető.
A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként.[1] Elöl képzett magánhangzók mellett viszont nem ritka ez a hang a /x/ és a /h/ (ill. a magyarban a /j/) allofónjaként.
Jellemzői
[szerkesztés]A palatális, zöngétlen réshang jellemzői:
- Képzésmódja réshang, vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt.
- Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
[szerkesztés]| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| angol | hue | [çuː] or [çjuː] | ’árnyalat’ | A /h/ allofónja. L. angol hangtan | |
| azeri[2] | egyes nyelvjárásokban | çörək | [tʃœˈɾæç] | ’kenyér’ | A /c/ allofónja. |
| finn | vihko | [ˈʋiçko̞] | ’füzet’ | A /h/ allofónja. L. finn hangtan | |
| görög | χιόνι | [ˈço̞ni] | ’hó’ | L. újgörög hangtan | |
| haida | xíl | [çɪ́l] | ’(fa)levél’ | ||
| holland | acht | [ˈɑçt] | ’nyolc’ | Déli nyelvjárásokban.[3] L. holland hangtan | |
| ír | a Sheáin | [ə çaːnʲ] | 'János (megsz.)' | L. ír hangtan | |
| izlandi | hérna | [çɛrtna] | ’itt’ | L. izlandi hangtan | |
| japán[4] | 人/hito | [çito] | ’személy’ | A /h/ allofónja /i/ előtt. L. japán hangtan | |
| kabil | ḵil | [çil] | ’mérni’ | ||
| koreai | 힘/him | [çim] | ’erő’ | A /h/ allofónja. L. koreai hangtan | |
| lengyel | hiacynt | [çat͡sɨnt] | ’jácint’ | L. lengyel hangtan | |
| magyar[5] | kapj | [ˈkɒpç] | ’kapj’ | A /j/ allofónja zöngétlen zörejhang és szóhatár között. L. magyar hangtan | |
| német | dicht | [dɪçt] | ’sűrű’ | L. német hangtan | |
| norvég | kyss | [çʏsː] | ’csók’ | L. norvég hangtan | |
| pastu | a ghilzai és a wardak nyelvjárásban[6] | پښه | [pça] | ’lábfej’ | |
| skót gael[7] | eich | [eç] | ’lovak’ | ||
| xârâcùù[8] | ? | [çɛɡɛ] | ’kő’ | ||
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Ladefoged & Maddieson (1996:167–68)
- ↑ Damirchizadeh (1972:96)
- ↑ Pieter van Reenen; Nanette Huijs: De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands.. Taal en Tongval, 52(Thema nr.), 159-181, 2000. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
- ↑ Okada (1991:95)
- ↑ Siptár & Törkenczy (2007:205)
- ↑ Michael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto
- ↑ Oftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap.
- ↑ Tryon (1995)
Irodalom
[szerkesztés]- Damirchizadeh, A (1972), Modern Azerbaijani Language: Phonetics, Orthoepy and Orthography, Maarif Publ
- Ladefoged, Peter & Maddieson, Ian, The Sounds of the World's Languages, Oxford: Blackwell, ISBN 0-631-19815-6
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Siptár, Péter & Törkenczy, Miklós (2007), The Phonology of Hungarian, The Phonology of the World's Languages, Oxford University Press
- Tryon, Darrell T. (1995), Comparative Austronesian Dictionary, Berlin: Mouton de Gruyter, ISBN 3-110-12729-6
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
| ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |