Ugrás a tartalomhoz

Bengáli írás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bengáli írás
Típusabugida
Nyelvekbangla
Időszak11. századtól napjainkig[1]
Iránybalról jobbra
Felmenő írásrendszerekProto-Sínai írásrendszer
   Föníciai írás
    Arámi írás
     Bráhmi írás
      Gupta írás
       Sziddhi írás
        Gaudi írás[2]
Rokon írásrendszerekAsszámi írás
Unicode-tartományU+0980–U+09FF
ISO 15924Beng, 325
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli írás témájú médiaállományokat.

A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / magyaros átírásban:Bangla lipi) egy, a bráhmi eredetű írásrendszerek családjába tartozó abugida szótagírás, melyet a bengáli nyelven kívül több nyelv is használ, például az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).

Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengáli maradt meg hivatalos írásnak. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 15–16. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.

A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.

Bengáli karakterek

[szerkesztés]

Magánhangzók

[szerkesztés]
Magánhangzókarakterek elhelyezkedése a mássalhangzó alapbetűvel, ahol a ka az alapbetű

Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amelyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.

Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Átírásban az [ɔ] magánhangzót [a]-val írjuk át. Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak (lásd: abugida).

Magánhangzók
Bengáli írással A betű neve A betű ক [kɔ]-val
kombinálva		 A kapcsolat neve Tudományos
átírás
IAST		 IPA Magyaros
ejtésközelítő
átírás
অ śaro a ক (nincs) ka [kɔ] ka
আ śaro ā কা akar kā [ka] ká
ই ṛhaśśo i কি ṛhośśikar ki [ki] ki
ঈ dirgho ī কী dirghikar kī [ki] kí
উ ṛhaśśo u কু ṛhośśukar ku [ku] ku
ঊ dirgho ū কূ dirghukar kū [ku] kú
ঋ r̥ কৃ r̥kar kr̥ [kri] kri
এ e কে ekar ke [kæ] ke
ঐ ai কৈ aikar kai [koj] kai
ও o কো okar ko [ko] ko
ঔ au কৌ aukar kau [kow] kau

Hangmódosítók

[szerkesztés]
Hangmódosító jelek
Jel ক [kɔ]-val Név Funkció Tudományos
átírás
IAST		 IPA Magyaros
ejtésközelítő
átírás
ক্ hasanta Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot k [k] k
কৎ khanḍo ta Záró hehezet nélküli ত [t̪] kat [kɔt̪] kat
কং anunāsika Záró veláris orrhang kaṅ[3] [kɔŋ] kan
কঃ bisarga Záró zöngétlen hangszalagzárhang kah [kɔh] kah
কঁ candrabindu Magánhangzó nazalizáció kã[4] [kɔ̃] kan

Mássalhangzók

[szerkesztés]

A mássalhangzók neve általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból áll. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].

Mássalhangzók
Betű Betűnév Tudományos
átírás
IAST		 IPA Magyaros
ejtésközelítő
átírás
ক ka k k k
খ kha kh kh kh
গ ga g g g
ঘ gha gh gɦ gh
ঙ unga / uma ṅ ŋ n
চ ca c tʃ cs
ছ cha ch tʃh csh
জ borgio ja
(burgijja)		 j d͡ʒ dzs
ঝ jha jh d͡ʒɦ dzsh
ঞ ñio ñ n n
ট ṭa ṭ ʈ t
ঠ ṭha ṭh ʈh th
ড ḍa ḍ ɖ d
ঢ ḍha ḍh ɖɦ dh
ণ murdhonno ṇa
(moddhenna)		 ṇ n n
ত ta t t̪ t
থ tha th t̪h th
দ da d d̪ d
ধ dha dh d̪ɦ dh
ন donto na
(dontenna)		 n n n
প pa p p p
ফ pha ph ph ph
ব ba b b b
ভ bha bh bɦ bh
ম ma m m m
য antostho ya
(ontosteya)		 j d͡ʒ dzs
র[5] baẏ śunno ra r ɾ r
ৰ[6] baẏ śunno ra r ɾ r
ল la l l l
ৱ[7] va v v v
শ talobbo śa
(talebośśa)		 ś ʃ/s s
ষ murdhonno ṣa ṣ ʃ s
স donto sa
(dontessa)		 s ʃ/s sz
হ ha h h h
ড় ḍaẏ śunno ṛa ṛ ɽ r
ঢ় ḍaẏ śunno ṛha ṛh ɽ rh
য় antostho ẏa
(ontosteẏa)		 ẏ e/ə j
জ় za z z dzs[8]
ক় uqa q k k[8]
খ় uxa x k kh[8]
গ় uġa ġ g g[8]
ফ় fa f f ph[8]

Ligatúrák

[szerkesztés]

Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.

Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.

Számok

[szerkesztés]
Számok
Arab számok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Bengáli ০ ১ ২ ৩ ৪ ৫ ৬ ৭ ৮ ৯
Név bengáli írással শূন্য এক দুই তিন চার পাঁচ ছয় সাত আট নয়
Bengáli név (IAST) śunno ek dui tin cār pañc chaẏ sāt āṭ naẏ
Bengáli név (magyar átírás) súnna ek dui tin csár páncs cshaj szát át naj
Asszámi név (IAST) xuinno ek dui tini sari pas say xat ath na

A tizedesvessző helyett tizedespontot használnak, a nagy számokat pedig vesszővel tagolják, de nem három számjegyenként, hanem az első tagolót a százas helyiérték elé teszik, a többit pedig két számjegyenként. Például a 199 112 180,7 szám bengáli írással ১৯,৯১,১২,১৮০.৭ alakú.

Bengáli az Unicode-ban

[szerkesztés]

A bengáli az Unicode rendszerben az U+0980 … U+09FF kódtartományban szerepel.

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
U+098x ঀ ঁ ং ঃ ঄ অ আ ই ঈ উ ঊ ঋ ঌ ঍ ঎ এ
U+099x ঐ ঑ ঒ ও ঔ ক খ গ ঘ ঙ চ ছ জ ঝ ঞ ট
U+09Ax ঠ ড ঢ ণ ত থ দ ধ ন ঩ প ফ ব ভ ম য
U+09Bx র ঱ ল ঳ ঴ ঵ শ ষ স হ ঺ ঻ ় ঽ া ি
U+09Cx ী ু ূ ৃ ৄ ৅ ৆ ে ৈ ৉ ৊ ো ৌ ্ ৎ ৏
U+09Dx ৐ ৑ ৒ ৓ ৔ ৕ ৖ ৗ ৘ ৙ ৚ ৛ ড় ঢ় ৞ য়
U+09Ex ৠ ৡ ৢ ৣ ৤ ৥ ০ ১ ২ ৩ ৪ ৫ ৬ ৭ ৮ ৯
U+09Fx ৰ ৱ ৲ ৳ ৴ ৵ ৶ ৷ ৸ ৹ ৺ ৻ ৼ ৽ ৾ ৿

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ancient Scripts. [2010. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  2. ↑ Writing systems of major and minor languages, Languages in South Asia. Cambridge University Press, 285–308. o. (2008). ISBN 978-0-521-78141-1 
  3. ↑ Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñ – c, ch, j, jh, ñ előtt; ṇ – ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; n – t, th, d, dh, n előtt; m – p, ph, b, bh, m előtt; ṅ – k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.
  4. ↑ Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet a tudományos átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.
  5. ↑ Csak a bengáliban és a manipuriban használatos
  6. ↑ Csak az asszámiban használatos
  7. ↑ Csak az asszámiban és a manipuriban használatos
  8. ↑ a b c d e Csak idegen eredetű (főként arab, perzsa) szavak bengáli átírására használatos. Kiejtésben az eredeti (pont nélküli) fonéma szerint ejtjük és úgy is írjuk át

Források

[szerkesztés]
  • Ligeti Lajos – Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása. (hely nélkül): Akadémiai. 1981. ISBN 963052080x  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bengáli_írás&oldid=26252508”