Rádióamatőr vizsga
Amatőrállomás üzemben tartásához rádióamatőr engedély szükséges. Önállóan az a személy forgalmazhat, aki rendelkezik amatőr engedéllyel. A rádióamatőr engedély megszerzésének feltétele az hogy a hatóság előtt sikeres rádióamatőr vizsgát kell tenni.
Mind a vizsga menete, mind a vizsga tárgykörei rendeletben rögzítve vannak.
Törvényi rendelkezések[1]
[szerkesztés]5. § (1) * A rádióamatőr vizsga a hatóság előtt tett vizsga, amelynek az alábbi fokozatai vannak a következő fokozatokban tehető:
- a) Kezdőfokozat,
- b) Alapfokozat, vagy
- c) a harmonizált rádióamatőr vizsgabizonyítványról szóló CEPT T/R 61-02 Ajánlásnak megfelelő (a továbbiakban: HAREC) fokozat.
(2) * Minden olyan természetes személy, aki:
- a) a 14. évét még nem töltötte be, de vizsgára jelentkezését a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezete támogatja, Kezdő fokozatú;
- b) a 14. évét betöltötte és a 16. évét nem töltötte be, Kezdő, Alap és HAREC fokozatú;
- c) a 16. évét betöltötte és a 60. évét nem töltötte be, Alap és HAREC fokozatú;
- d) a 60. évét betöltötte, Kezdő, Alap és HAREC fokozatú rádióamatőr vizsgát tehet.
(3) Önállóan, vagy bármely fokozatú vizsga keretében morze vizsga is tehető.
(4) A rádióamatőr vizsga tárgyköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A vizsgázónak a sikeres vizsgához minden tárgykörből a követelmények legalább 75%-át teljesítenie kell. A vizsgabizottság a vizsga végén tájékoztatást ad a vizsgázónak az elért eredményéről.
(6) Aki a vizsgán legfeljebb egy tárgykörből nem felelt meg, abból a tárgykörből pótvizsgát tehet egy éven belül. Morze vizsgából pótvizsga nem, csak ismételt vizsga tehető.
(7) A vizsgabizottság tagjait a hatóság kéri fel.
(8) A vizsgabizottság tagja 25. évét betöltött személy lehet, és legalább egy tagnak CEPT fokozatú amatőr engedéllyel kell rendelkeznie. A vizsgabizottság legalább 3 főből áll, amelyből egy tagot a rádióamatőrök nemzeti képviseleti és érdekvédelmi szervezete delegálhat. Ilyen szervezetnek az a társadalmi szervezet tekintendő, amely tagja a rádióamatőrök nemzetközi képviseleti és érdekvédelmi szervezetének, a Nemzetközi Rádióamatőr Egyesületnek (International Amateur Radio Union, a továbbiakban: IARU).
6. § (1) A rádióamatőr vizsgára a 2. melléklet szerinti kitöltött űrlap megküldésével kell jelentkezni a hatóságnál. A kitöltött űrlap a hatóságnak elektronikus úton is megküldhető.
(2) A vizsga idejét és helyét a hatóság a jelentkezések figyelembe vételével határozza meg.
(3) Ha a jelentkező a vele közölt vizsgaidőpont elhalasztását kéri, vagy a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a vizsga időpontjától számított nyolc napon belül kimentette, egy éven belül, egy alkalommal kérheti újabb vizsgaidőpont kitűzését a vizsgadíj ismételt megfizetésének kötelezettsége nélkül.
(4) A vizsgáztatási eljárásért a hatóság részére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló NMHH rendeletben meghatározott vizsgáztatási igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
7. § (1) Sikeres vizsga esetén a hatóság a vizsga fajtájától és fokozatától függően a 3., 4., 5. vagy 6. melléklet szerinti vizsgabizonyítványt állítja ki.
(2) Az Alap fokozatú vizsga tekintetében teljesül a CEPT ERC 32. Jelentése a Novice rádióamatőr vizsga tárgyköreiről, valamint a CEPT és nem-CEPT országokban kiadott Novice rádióamatőr vizsgabizonyítványról.
(3) A HAREC fokozatú vizsga tekintetében teljesül a CEPT T/R 61-02 Ajánlása a harmonizált rádióamatőr vizsgabizonyítványról.
Alap és HAREC fokozat általános követelményei[2]
[szerkesztés]
Alapfogalmak[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
1. | A hivatkozott mennyiségek mértékegységei, valamint azok általánosan használt többszörösei és törtrészei | X | X |
2. | Az összetett szimbólumok használata | X | X |
3. | Matematikai fogalmak és műveletek: | ||
számtani alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) | X | X | |
törtek | X | ||
tíz hatványai, kitevős mennyiségek, logaritmusok | X | ||
négyzetre emelés, négyzetgyökvonás | X | ||
inverz értékek | X | ||
lineáris és nemlineáris diagramok értelmezése | X | ||
bináris számrendszer | X | ||
4. | A képletek alkalmazása és azok átalakítása | X |
I. Műszaki tárgykör
[szerkesztés]
1. Villamosság-, elektromágnesség- és rádió-elmélet[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
1.1. | Vezetőképesség: | ||
vezető, félvezető, szigetelő | X | ||
áram, feszültség, ellenállás | X | ||
áramerősség, feszültség és ellenállás mértékegységei | X | X | |
Ohm-törvény | X | X | |
Kirchhoff-törvények | X | ||
villamos teljesítmény | X | X | |
teljesítmény mértékegységei | X | X | |
villamos energia | X | ||
1.2. | Áramforrások: | ||
telepek: akkumulátor, szárazelem és tápegységek | X | ||
feszültségforrás, forrásfeszültség, rövidzárási áram, belső ellenállás, kapocsfeszültség | X | ||
feszültségforrások soros kapcsolása, feszültségforrások párhuzamos kapcsolása | X | ||
1.3. | Villamos tér: | ||
villamos térerősség | X | ||
térerősség mértékegysége (Volt/méter) | X | ||
villamos terek árnyékolása | X | ||
1.4. | Mágneses tér: | ||
áramvezető körül kialakuló mágneses tér, Mágneses térerősség | X | ||
mágneses terek árnyékolása | X | ||
1.5. | Elektromágneses tér: | ||
rádióhullámok mint elektromágneses hullámok | X | ||
terjedési sebesség, frekvencia, hullámhossz összefüggése | X | X | |
polarizáció | X | ||
1.6. | Szinuszos jelek: | ||
grafikus ábrázolása az idő függvényében | X | X | |
pillanatérték, amplitúdó, effektív érték, átlagérték | X | ||
periódus, periódusidő | X | ||
frekvencia | X | ||
frekvencia mértékegysége | X | X | |
fázis, fáziskülönbség | X | ||
1.7. | Nem-szinuszos jelek: | ||
hangfrekvenciás jelek | X | ||
digitális jelek, négyszögjel | X | ||
grafikus ábrázolás az idő függvényében | X | X | |
egyenfeszültségű komponens, alaphullám, magasabb harmonikusok | X | ||
zajok (vevő termikus zaja, sávzaj, zajsűrűség, vevő hasznos sávszélességébe eső zajteljesítmény) | X | ||
1.8. | Modulált jelek: | ||
modulációk típusai, előnyeik, hátrányaik | X | X | |
modulálatlan vivőhullám (CW) | X | X | |
amplitúdómoduláció (AM) | X | X | |
frekvenciamoduláció (FM) és egyoldalsávos amplitúdómoduláció (SSB) | X | X | |
fázismoduláció | X | X | |
modulációs löket és modulációs index | X | ||
vivő, oldalsávok, sávszélesség | X | X | |
CW, AM, SSB és FM jelek hullámalakjai | X | ||
CW, AM és SSB jelek spektruma | X | ||
digitális modulációk: FSK, BPSK, QPSK, QAM | X | ||
digitális modulációk: bit sebesség, karakter sebesség (Baud-ráta) és sávszélesség | X | ||
1.9. | Teljesítmény és energia: | ||
szinuszos jelek teljesítménye | X | X | |
a következő dB értékekhez tartozó teljesítményarányok: 0 dB, 3 dB, 6 dB, 10 dB, 20 dB (mind pozitív, mind negatív értékeik esetén) | X | ||
egymás után kapcsolt erősítők vagy csillapítók bemeneti és kimeneti teljesítmény arányai dB-ben | X | ||
illesztés és annak fajtái | X | ||
be- és kimeneti teljesítmény és a hatásfok közötti összefüggés | X | X | |
csúcs burkoló teljesítmény (PEP) | X | ||
1.10. | Digitális jelfeldolgozás: | ||
mintavételezés és kvantálás | X | ||
legkisebb mintavételi frekvencia (Nyquist frekvencia) | X | ||
kiegyenlítő (anti aliasing) szűrés, visszaállító szűrés | X | ||
analóg-digitális/digitál-analóg konvertálás (ADC/DAC) (Digitális jelfeldolgozás) | X |
2. Alkatrészek[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
2.1. | Ellenállás: | ||
ellenállás fogalma (elektromos ellenállás) | X | ||
ellenállás mértékegysége (elektromos ellenállás) | X | X | |
áram-feszültség karakterisztika | X | ||
teljesítmény-disszipáció | X | ||
ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása | X | X | |
2.2. | Kondenzátor: | ||
kapacitás fogalma (elektromos kapacitás) | X | ||
kapacitás mértékegysége | X | X | |
kapacitás összefüggése a méretekkel és a dielektrikummal | X | ||
reaktancia | X | ||
feszültség és áram közötti fázisviszonyok | X | ||
kondenzátorok jellemzői, fix és változtatható kapacitású kondenzátor (lég-, csillám-, kerámia-, műanyag szigetelésű- és elektrolitikus kondenzátorok) | X | ||
kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása | X | X | |
2.3. | Induktivitás: | ||
önindukciós tényező | X | ||
induktivitás mértékegysége | X | X | |
menetszám, az átmérő, a hossz és a mag anyagának hatása az induktivitásra | X | ||
reaktancia | X | ||
feszültség és áram közötti fázisviszonyok | X | ||
jósági tényező | X | ||
2.4. | Transzformátor: | ||
ideális transzformátor | X | ||
összefüggések a menetszám-arány és a feszültség-, áram-, és impedancia arány között | X | ||
transzformátor típusok, alkalmazások | X | ||
2.5. | Dióda: | ||
diódák használata és alkalmazása | X | X | |
egyenirányító dióda | X | X | |
Zener-dióda | X | X | |
fényemittáló dióda (LED) | X | ||
kapacitásdióda (varicap) | X | ||
záróirányú feszültség, áram és teljesítmény | X | ||
2.6. | Tranzisztor: | ||
a tranzisztor mint erősítő és oszcillátor | X | X | |
pnp és npn tranzisztorok | X | ||
erősítési tényező | X | ||
térvezérlésű tranzisztor (n- és p-csatornás, j-FET) és bipoláris tranzisztor összehasonlítása | X | ||
gate (vezérlőelektróda) és a source (forráselektróda) közötti ellenállás | X | ||
drain (nyelő) árama és feszültsége közötti viszony | X | ||
tranzisztor földelt-emitteres, -bázisú és -kollektoros kapcsolásban: a kapcsolások be- és kimeneti impedanciája, az előfeszítés módszerei | X | ||
2.7. | Egyéb: | ||
egyszerű termikus eszközök, elektroncsövek | X | ||
feszültségek és impedanciák a nagyteljesítményű elektroncsöves fokozatokban, impedancia transzformálás | X | ||
egyszerű integrált áramkörök (beleértve a műveleti erősítőket) | X | X | |
hőviszonyok egyszerű áramkörökben | X |
3. Áramkörök[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
3.1. | Alkatrészek kombinálása: | ||
ellenállások, kondenzátorok, tekercsek, diódák és transzformátorok soros és párhuzamos kapcsolása | X | X | |
áramok és feszültségek a fenti áramkörökben | X | ||
nem ideális ellenállás, kondenzátor és tekercs nagyfrekvenciás viselkedése | X | ||
3.2. | Hangolt körök és szűrők: | ||
soros és párhuzamos rezgőkörök impedanciája és frekvenciamenete | X | X | |
rezonanciafrekvencia | X | X | |
hangolt rezgőkör jósági tényezője | X | X | |
sávszélesség | X | X | |
sáváteresztő szűrő | X | X | |
aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő és sávzáró szűrők passzív elemekből | X | ||
szűrők frekvenciamenete | X | ||
Pí-szűrő és T-szűrő (Szűrőáramkörök topológiája) | X | ||
kvarckristály, kvarcszűrő (Kristályoszcillátor) | X | ||
nem ideális elemek hatásai | X | ||
3.3. | Tápegység: | ||
félhullámú és teljeshullámú egyenirányító áramkörök, hídkapcsolású egyenirányító | X | X | |
simító áramkörök | X | X | |
kisfeszültségű tápegységek stabilizátor áramkörei | X | ||
kapcsolóüzemű tápegységek, elválasztás, EMC | X | ||
3.4. | Erősítő: | ||
kisfrekvenciás erősítők | X | X | |
nagyfrekvenciás erősítők | X | X | |
erősítési tényező, erősítés szabályozása | X | ||
amplitúdó-frekvencia jelleggörbe és sávszélesség | X | X | |
A, AB, B és C osztályú erősítők | X | X | |
erősítők nemlineáris torzításai, túlvezérlés | X | ||
3.5. | Detektor: (Demodulátor) | ||
AM detektor (burkoló detektor) | X | X | |
diódás detektor | X | ||
produkt detektor és beat oszcillátor (BFO) | X | ||
FM detektor (FM demodulátor) | X | X | |
3.6. | Oszcillátor: | ||
visszacsatolás (szándékos és nem szándékos rezgések) | X | X | |
frekvenciát és a stabil rezgési feltételeket befolyásoló tényezők | X | X | |
LC oszcillátor | X | ||
kristályoszcillátor, harmonikus (overtone) oszcillátor | X | ||
feszültségvezérelt oszcillátor (VCO) | X | ||
fáziszaj | X | ||
3.7. | Fáziszárt hurok (PLL): | ||
szabályozó hurok, komparátor áramkörök | X | ||
frekvencia szintézis programozható osztóval a visszacsatoló hurokban | X |
4. Vevők[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
4.1. | Típusai: | ||
egyenes vevő | X | X | |
egyszer- és kétszertranszponált szuperheterodin vevő | X | X | |
4.2. | Tömbvázlatok: | ||
CW vevő (A1A) | X | X | |
AM vevő (A3E) | X | X | |
SSB vevő (J3E) | X | X | |
FM vevő (F3E) | X | X | |
4.3. | Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés): | ||
nagyfrekvenciás erősítő (hangolható vagy fix átvitelű) | X | X | |
oszcillátor (fix és szabályozható) helyi oszcillátor | X | X | |
keverő | X | X | |
középfrekvenciás erősítő | X | X | |
határoló | X | ||
detektor, beleértve a produkt detektort | X | X | |
hangfrekvenciás erősítő | X | X | |
automatikus erősítésszabályozás (AGC) | X | ||
S-mérő | X | ||
zajzár | X | X | |
tápegység | X | ||
4.4. | Vevők jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva): | ||
szomszédos csatorna | X | ||
szelektivitás | X | X | |
érzékenység | X | X | |
vevőzaj, zajtényező | X | ||
stabilitás | X | ||
tükörfrekvencia | X | ||
lefulladás, vevő blokkolás | X | ||
intermoduláció, keresztmoduláció | X | ||
visszakeverés (fáziszaj) | X |
5. Adók[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
5.1 | Típusai: | ||
frekvenciaáttevéses (keveréses) és anélküli adók | X | X | |
5.2. | Tömbvázlatok: | ||
CW adó (A1A) | X | X | |
SSB adó (J3E) | X | X | |
FM adó (F3E) | X | X | |
5.3. | Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés): | ||
keverő | X | X | |
oszcillátor (kristályoszcillátor, VFO) | X | X | |
elválasztó fokozat | X | X | |
meghajtó | X | X | |
frekvenciatöbbszöröző | X | X | |
teljesítményerősítő | X | X | |
kimeneti illesztés | X | X | |
kimeneti szűrő (Pí-szűrő) | X | X | |
frekvenciamodulátor (Modulátor) | X | X | |
fázismodulátor | X | X | |
SSB modulátor | X | X | |
kristályszűrő | X | ||
tápegység | X | ||
5.4. | Adók jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva): | ||
frekvenciastabilitás | X | X | |
rádiófrekvenciás sávszélesség | X | X | |
oldalsávok | X | X | |
hangfrekvenciás tartomány | X | ||
nemlinearitás (harmonikus és intermodulációs torzítás) | X | ||
kimeneti impedancia | X | ||
kimenő teljesítmény | X | X | |
hatásfok | X | ||
frekvencialöket | X | ||
modulációs index | X | ||
CW billentyűzési kattogás, csipogás | X | ||
SSB túlvezérlés és fröcskölés (Splattering) | X | ||
zavaró nagyfrekvenciás kisugárzások | X | X | |
készüléksugárzások | X | ||
fáziszaj | X |
6. Antennák és tápvonalak[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
6.1. | Antennák típusai: (Primer sugárzó, Parazita sugárzó) | ||
középen táplált félhullámú antenna | X | X | |
végén táplált félhullámú antenna | X | X | |
hajlított dipól | X | ||
negyedhullámú függőleges antenna (földelt alap) (Ground-plane antenna, Koaxiális antenna) | X | X | |
parazitaelemes antenna (Yagi) | X | X | |
apertúra antenna (parabolikus reflektor, tölcsérantenna) | X | ||
többsávos antennák (trap dipól) | X | ||
6.2. | Antennák jellemzői: | ||
feszültség és áram eloszlása az antennán (Primer sugárzó, Hosszú sugárzó) | X | ||
impedancia a betáplálási ponton | X | X | |
nem rezonáns antenna kapacitív vagy induktív impedanciája | X | ||
polarizáció | X | X | |
antenna irányítottsága, hatásfoka nyeresége (Antennanyereség) | X | X | |
besugárzott terület | X | ||
effektív kisugárzott teljesítmény (ERP, EIRP) | X | X | |
előre-hátra viszony | X | X | |
vízszintes és függőleges sugárzási diagramok (iránykarakterisztika) | X | X | |
6.3. | Tápvonalak: | ||
párhuzamos vezetőkből álló tápvonal | X | ||
koaxiális kábel, csatlakozók | X | X | |
hullámvezető | X | ||
hullámimpedancia (Z0) | X | ||
állóhullámarány | X | X | |
veszteségek | X | X | |
balun | X | X | |
antennaillesztés (Fojtóbalun, Félhullámú szimmetrizáló) | X | X | |
antennahangoló egységek szerepe (Pí-tag, T-tag) (Collins szűrő) | X | X |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | |||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
szakasz-csillapítás, jel-zaj viszony | X | ||
közvetlen átlátás (szabadtéri terjedés, a távolság négyzetével fordított arányú törvényszerűség) (Szabadtéri csillapítás) | X | ||
ionoszféra rétegek és hatásuk (Térhullám) | X | X | |
ionoszféra rétegeinek hatása a rövidhullámok terjedésére (Térhullám, Rövidhullámú rádióamatőr sávok) | X | X | |
a Nap hatása az ionoszférára (Térhullám, Ionoszféra) | X | ||
többutas terjedés az ionoszférában (Térhullám) | X | ||
kritikus frekvencia (Térhullám, Rádióhullámok terjedése ionizált gázokban) | X | ||
maximális használható frekvencia (MUF) (Térhullám, Rádióhullámok terjedése ionizált gázokban) | X | ||
felületihullám, térhullám, kisugárzási szög és áthidalt távolság | X | X | |
fading | X | X | |
troposzférikus terjedés (Duct-jelenség, szóródás) | X | X | |
antenna magasságának hatása az áthidalható távolságra (rádióhorizont) | X | X | |
szórt (sporadikus) E-visszaverődés | X | ||
meteor-nyomvonalas terjedés | X | ||
Hold-visszaverődés | X | ||
galaktikus zajok (Rádióhullámok terjedése kozmikus térségben, Rádiócsillagászat, Kozmikus háttérsugárzás) | X | ||
földi eredetű zajok (termikus zaj) | X | ||
atmoszférikus zajok (távoli villámlás) | X | ||
időjárási viszonyok hatása a VHF és UHF terjedésre | X | X | |
RH, URH és a mikrohullámú terjedés sajátosságai (Centiméteres hullám, Milliméteres hullámok ) | X | X | |
Napfolt-ciklus és hatása a rádiótávközlésre | X | X | |
terjedési előrejelzésekhez szükséges ismeretek: domináns zajforrások, jel-zaj viszony, legkisebb vehető jelszint, szakasz, antennanyereség, tápvonal csillapítás, legkisebb adóteljesítmény | X |
8. Mérések[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
8.1. | Mérések végzése: | ||
egyen és váltakozó feszültség és áram mérése | X | X | |
mérési hibák: frekvencia, hullámalak és a műszerek belső ellenállásának hatása a mérés pontosságára | X | ||
ellenállás mérése | X | X | |
egyenáramú és rádiófrekvenciás teljesítmény mérése: átlagos teljesítmény, csúcs burkoló teljesítmény (PEP) | X | X | |
feszültség- állóhullámarány (VSWR) mérése | X | X | |
rádiófrekvenciás jel és burkolójának hullámalak-mérése | X | ||
frekvenciamérés | X | X | |
rezonanciafrekvencia mérése | X | ||
8.2. | Mérőműszerek: | ||
rádiófrekvenciás teljesítménymérő | X | X | |
reflektométer híd, állóhullámarány-mérő (SWR-mérő) | X | X | |
abszorbciós frekvenciamérő | X | ||
jelgenerátor | X | ||
oszcilloszkóp | X | ||
spektrumanalizátor | X | ||
műterhelés | X | X |
9. Zavarkibocsátás és zavartűrés[szerkesztés] |
Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
9.1. | Zavarok elektronikus berendezésekben: | ||
blokkolás | X | ||
intermoduláció | X | X | |
zavarok a hasznos jelben (TV, rádió) | X | X | |
zavarok a hangfrekvenciás áramkörökben | X | X | |
9.2. | Zavarok oka elektronikus berendezésekben: (Rádiófrekvenciás zavarok) | ||
adó térerőssége | X | X | |
adó zavaró sugárzásai | X | X | |
nemkívánatos hatás a berendezésre: az antennabemenet felől, más csatolt vonalak felől (hálózat, hangszóró, csatlakoztatott kivezetés) és a közvetlen sugárzásból | X | ||
9.3. | A zavarok elleni védekezés módjai, a zavarok megelőzésére és elhárítására tett intézkedések: | ||
szűrés | X | X | |
csatolásmentesítés | X | X | |
árnyékolás | X | X | |
jó RF földelés | X | ||
teljesítmény csökkentés | X | X | |
adó- és TV-antenna eltávolítása egymástól | X | X | |
egyik végén táplált félhullámú antenna elkerülése | X | X | |
jó viszony a szomszédokkal | X | X |
II. Biztonságtechnikai tárgykör
[szerkesztés]10. Villamos biztonságtechnika | Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
10.1. | Életvédelem: | ||
villamos áram hatása az emberi szervezetre | X | X | |
áramütés elleni megelőző intézkedések, eljárás balesetek esetén | X | X | |
az elektromágneses tér egészségügyi hatása | X | ||
10.2. | Hálózati táplálás és veszélyei: | ||
hálózati táplálás veszélyei | X | X | |
az elektromos hálózatok vezetékeinek – a nullavezető, a fázisvezető és a földelő vezető – színjelzései | X | X | |
védőföldelés | X | X | |
túláram és zárlat elleni védelem, gyors- és lassú biztosítók | X | X | |
a kettős szigetelés | X | X | |
10.3. | Nagyfeszültség veszélyei: | ||
egyenfeszültségek, kis- és nagyfrekvenciás váltófeszültségek veszélyei | X | X | |
a feltöltött kondenzátor veszélye | X | X | |
10.4. | Villámcsapás: | ||
a védekezés fajtái (antenna elhelyezés, villámáram felfogó-, levezető kialakítása) | X | X | |
berendezések földelése | X | X |
III. Forgalmazási tárgykör:
[szerkesztés]Nemzeti és nemzetközi forgalmazási szabályok és eljárások | Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||||
---|---|---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||||
1. | Forgalmazásnál használt betűk | ||||
1.1. Nemzetközi betűzési ábécé: | |||||
A=Alfa
B=Bravo C=Charlie D=Delta E=Echo F=Foxtrot G=Golf H=Hotel I=India |
J=Juliet
K=Kilo L=Lima M=Mike N=November O=Oscar P=Papa Q=Quebec R=Romeo |
S=Sierra
T=Tango U=Uniform V=Victor W=Whiskey X=X-ray Y=Yankee Z=Zulu |
X | X | |
1.2. Magyar betűzési ábécé: | |||||
A=Aladár, Antal
B=Béla C=Cecil D=Dénes E=Elemér F=Ferenc G=Géza H=Helén I=Ilona |
J=János
K=Károly L=László M=Mátyás, Mihály N=Nelli O=Olga P=Péter Q=Kvelle R=Róbert |
S=Sándor
T=Tamás U=Ubul V=Viktor W=dupla-Vilmos X=ikszes Y=ipszilon Z=Zoltán |
X | X | |
2. Q-kódok | X | X | |||
3. Forgalmazási rövidítések | X | X | |||
4. | Nemzetközi vészjelek, veszélyhelyzeti forgalom, kommunikáció természeti csapás esetén | ||||
vészjelek:
a rádiótávíró adásmódban: ” · · · ─ ─ ─ · · · ” (SOS), a rádiótávbeszélő adásmódban: „MAYDAY” |
X | X | |||
amatőrállomás nemzetközi használata országos méretű természeti csapás esetén (Vészhelyzeti frekvenciák, Rádióamatőr Készenléti Szolgálat) | X | X | |||
amatőrállomás vészhelyzeti kommunikációja (Vészhelyzeti frekvenciák) | X | X | |||
amatőrszolgálatok számára felosztott frekvenciasávok | X | X | |||
5. | Hívójelek | ||||
amatőrállomás azonosítása | X | X | |||
hívójelek használata | X | X | |||
hívójelek felépítése (Hívójel, Hívójelprefix) | X | X | |||
szomszédos országok nemzeti azonosító jelei (prefixek) | X | X | |||
európai országok nemzeti azonosító jelei (prefixek) | X | X | |||
a világ országainak nemzeti azonosító jelei (prefixek)
|
X | ||||
6. | Sávtervek | ||||
IARU sávtervek elvei (Sávterv IARU, ITU) | X | X | |||
IARU sávtervek céljai | X | X | |||
7. | Társadalmi felelősség | ||||
Amatőrök társadalmi kódexe | X | X | |||
Önszabályozás és önképzés | X | X |
IV. Jogi tárgykör:
[szerkesztés]Az amatőrszolgálatokra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok | Vizsgafokozat szerinti követelmény | ||
---|---|---|---|
A
(Alap) |
B
(HAREC) | ||
1. | Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Rádiótávközlési Szabályzata | ||
amatőrszolgálat és műholdas amatőrszolgálat definíciója | X | X | |
az amatőrállomás meghatározása | X | X | |
a Nemzetközi Rádiószabályzat 25. cikke (rádióadások azonosítása) | X | X | |
rádióamatőr-frekvenciasávok | X | X | |
az amatőrszolgálatok szolgálati kategóriája | X | X | |
az ITU rádiós körzetei | X | X | |
adások jelölése | X | X | |
2. | Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) által kiadott szabályozások | ||
amatőrállomások ideiglenes használata CEPT tagországokban | X | X | |
3. | Nemzeti jogszabályok engedélyezési feltételek | ||
rádióamatőrökre vonatkozó nemzeti jogszabályok | X | X | |
engedélyezési feltételek | X | X | |
naplózási ismeretek bemutatása: naplóvezetés, annak célja és a rögzített adatok | X | X |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a rádióamatőr szolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a rádióamatőr szolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)