EME (Föld-Hold-Föld rádióösszeköttetés)

EME - (Earth - Moon - Earth communication – Föld - Hold - Föld összeköttetés) Rádiójelek sugárzása a Hold felszínére, és a Hold által visszavert rádiójelek vétele a Föld egy másik pontján.

Története

Az EME alapjait az első Holdradar kísérletek tették le. Az első sikeres kísérletet Bay Zoltán végezte, a Hold irányába sugárzott, és az onnan visszaverődött rádióhullámokat sikerült detektálnia.

Megválósítása

Az EME összeköttetések megvalósítása nagy kihívást jelent napjainkban is.

Az egyik oka a hatalmas távolság, a Föld-Hold távolság duplája, és az ebből adódó nagy szabadtéri csillapítás. A képletbe behelyttesítve az alábbi értékek adódnak:

f (MHz)	AV	AV (dB)
50	2310994094719700000	183,6
144	20798946852477300000	193,2
435	169787321244713000000	202,3
1400	1886525791607920000000	212,8
2400	5777485236799260000000	217,6

A másik jelentős csillapítási tényező a Hold talajának tükrözőképessége, albedója. A látható fény esetén 0.067 (6.7 %) van megadva, ez decibelre átszámolva további 12 dB -lel növeli a csillapítást.

További jelentős csillapítást eredményez az a tény, hogy a Hold gömb alakú, és a beeső rádióhullámok a holdtányér szélén már lapos szögben érik a felszínt, így onnan a visszaverődés még gyengébb.

Ilyen csillapítási értékek mellett még a deciméteres hullámokon is terjedelmes méretű antennára és kW-os nagyságrendű adóvégfokra van szükség.

Gyakorlati jelentősége

A jó felszereltséggel rendelkező rádióamatőrök körében kedvelt tevékenység a Hold általi visszaverődésen alapuló összeköttetések létesítése. Elterjedésének még napjainkban is gátat szab a deciméteres és mikrohullámú frekvencián működő végfokok magas ára.

A keskenysávú digitális üzemmódok elterjedése és a számítógépes jelfeldolgozás használata viszont további lehetőséget teremt, hiszen bebizonyosodott, hogy ezek használatával lényegesen kisebb adóteljesítménnyel is megvalósítható nagyobb távolságok áthidalása.